Azonnal leállítják az állampapír-vásárlásokat

Hírek Figyelo.hu
A jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen ismertette a monetáris tanács friss döntéseit, megszűnik a Növekedési Kötvényprogram is.

Online sajtótájékoztatón ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi ülésén meghozott döntéseket Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Mint ismert: az MNB tovább emelte az alapkamat mértékét, a keddi döntés értelmében az alapkamat 30 bázisponttal, 2,4 százalékra nőtt. Ezzel együtt a jegybank kitolta, de egyben szűkítette is a kamatfolyosót is, amelynek segítségével az immár egy hónapja irányadó egyhetes betét kamata még tovább emelkedhet a következő, januári kamatdöntő ülésig – olvasható a VG tudósításában.

Az új kamatfolyosó az alapkamat új mértékétől indul, azaz 2,4 százalékról, miután némi meglepetésre az egynapos betétet jelentősen, 80 bázisponttal megemelte a monetáris tanács. Ez eddig 1,6 százalékon állt, amely a folyosó alsó széle volt. A kamatfolyosó így 200 bázispontra szűkült, miután az új plafont 4,4 százalékon állapította meg az MNB az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamatok 4,1 százalékról való 30 bázispontos emelésével, azaz a következő kamatdöntő ülésig maximum eddig emelheti az egyhetes betét kamatát a jegybank.

A kamatemelésre a forint gyengülni kezdett.

A jegybank a sajtótájékoztatóval egyidőben kiadott közleménye szerint a fogyasztói árak összességében 5,1 százalék körüli mértékben emelkednek. A GDP 2021-ben 6,3–6,5 százalékkal, 2022-ben 4,0–5,0 százalékkal bővül.

Nem csak a kamatra figyel az MNB

Virág Barnabás alelnök, aki legutóbb a VG-nek adott interjújában árulta el, hogy a jegybank nem tervez minden héten kamatemelés, a sajtótájékoztatón elmondta: a fő ellenség az infláció továbbra is.

A novemberi kamatdöntő ülés után a monetáris politika új szakaszba lépett. Az egyik fő prioritás az alapkamat havi emelése, a másik pedig, hogy minden eszközzel az árstabilitás minél gyorsabb elérésére koncentráljanak. A tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs célok a jegybanki célon stabilizálódnak.

Az alapkamatemelési ciklus így 2022-ben is folytatódik, az egyhetes betéti eszköz kamatának legalább az alapkamatéval azonos emelése indokolt. Az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek az MNB alapkamat-emelési ciklusába is. Az aktuális szakasz végére az alapkamat szintje ismét összeér majd az egyhetes betéti rátával.

Az egynapos betét kamatának alapkamat szintjére történő 80 bázispontos emelése a monetáris transzmissziót erősíti.

Az eszközvásárlási programokkal kapcsolatban elhangzott: a 2020. májusában elindított állampapír-vásárlási programot azonnal lezárják, szükséges esetben ugyanakkor az MNB készen áll célzott vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében.

Fotó: Getty Images

Korábban már több lépcsőben is mérsékelték a program heti vásárlási szintjeit, és várható volt egy jelentős változás ezzel kapcsolatban, teljes megszüntetésre viszont csak kevesen számítottak.

Emellett lezárják a Növekedési Kötvényprogramot is. Mostantól a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, „de vannak még csőben lévő kibocsátások”. Ez egyébként elérte célját: segítette a vállalkozások, nagyvállalatok forrászerzését. GDP arányában a vállalati kötvények szintje ötszöröse annak, mint amikor a program elindult.

Ezeknek a megszűnésével végleg lezárultak a jegybank válságkezelő programjai.

Az infláció novemberben elérte a csúcsot a 7,4 százalékos emelkedéssel Virág Barnabás szerint, innentől csökkenésnek indulhat, többek között az üzemanyagár-befagyasztásnak köszönhetően.

Ugyanakkor elhúzódó árnyomásra számítanak, a maginfláció 2022 egészében a toleranciasáv fölött maradhat. Az infláció először 2022 negyedik negyedévében térhet vissza a toleranciasávba, majd 2023 első felévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. 2022-ben 4,7-5,1 százalékos, 2023-ban pedig 2,5-3,5 százalékos inflációra számítanak. Ugyanakkor a kockázatok továbbra is fölfelé mutatnak.

GDP terén idén 6,3-6,5 százalékos növekedést, jövőre pedig 4-5 százalékos, 2023-ban 3,5-4,5 százalékos növekedést vár a jegybank.

A folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan gyorsan javul majd az ellátási láncok helyreállásával.

A folyó fizetési mérlegre több dolog is hat egyszerre. A világpiaci nyersanyagok ára jelentősen emelkedett, ez még 2022-re is kihatással lehet. Az export viszont várhatóan visszaáll egy magasabb szintre és ezzel gyorsan javul majd a mérleg, 2023-24-re ismét többletet vár az MNB.

A rövid oldali piacok stabilizálódását várják az egynapos betéti kamatráta 80 bázispontos emelésével. Az egyhetes betéti tenderek közötti időszakban így ezek az egynapos tenderek is lényeges szerepet töltenek be. A reálkamatokkal kapcsolatban Virág Barnabás elmondta: a következő hónapokban várhatóan emelkedésnek indulnak majd, ahogy az infláció mérséklődésnek indul.

(Borítókép: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád)

További híreink