Szinte minden szektorban száguldanak felfelé az árak

Akármelyik piacra megy ki az ember Európában, Ázsiában, Amerikában, ugyanazt tapasztalja. Sokkal drágább a zöldség, a gyümölcs, a liszt, a rizs, a tej, a kenyér (bread, Brot, lavas, mantou, bun, naan, hleb), mint akár egy évvel ezelőtt. És nem jobb a helyzet a benzinkutaknál sem. Az USA-ban január óta 40 százalékkal drágult a benzin. Az árak megint a plafont verik – és a kommunális szolgáltatások, a vízdíjak, szemétdíjak is emelkednek. Globális árdrágulás figyelhető meg az alapanyagoktól, nyersanyagoktól, energiahordozóktól a feldolgozott árukig, élelmiszerekig, ruházati cikkekig. Az okok sokrétűek.

Közülük talán kettő, mint aktuális, tartósan ható tényező emelhető ki, a koronavírus-járvány hatása és az általános klímaváltozás.

Mindkettő önmagában is pusztító, romboló gazdasági hatású, de ami talán mindennél fontosabb: nagymértékben növeli a bizonytalanságot. Kiváltképpen a koronavírus fellángolása kiszámíthatatlan. A nyersanyag-, energiahordozó termelők, a bányászati ágazat nagy játékosai elbizonytalanodtak, hogy beruházzanak-e, ha igen, mennyit és milyen áru-, energiahordozó-, alapanyag-mennyiséget dobjanak a piacra, lesz-e rá kereslet és nem várhatóak-e újabb visszaesések a gazdasági ciklusban. És ha nő az energiahordozók ára, a következmények, az árfelhajtó hatások a gazdaság valamennyi szektorában érezhetőek.

A klímaváltozás az iparvállalatoktól a mezőgazdasági termőterületekig, utakig-vasutakig hatalmas pusztítást okozott eddig árvizek, szárazság, erdőtüzek, földcsuszamlások formájában. Klímaszakértők szerint világszerte már erősen érezhető az emberi tevékenység hatása az éghajlatra. A klímakonferenciákkal, szén-dioxid-kibocsátás-korlátozási ígéretekkel, teljesítésükkel a világ már valószínűleg elkésett. És a klímavédelem is olyan, mint a járvány, nincsenek országhatárok, az egyik állam felelőtlensége, fenntartható környezet-szennyezése nagy károkat okozhat a többi országnak is. De a klímavédelemnek van bizonyos inflációgerjesztő hatása is, mert például a Németországban 2021-ben bevezetett szén-dioxid-adó 7-8 eurocenttel emelte meg a benzin literjének árát.

Hozzá kell szoknunk, hogy a jövőben a villámárvizek, aszályos időszakok, felhőszakadások gyakoribbá válnak.

Valószínűleg gyökeres változtatásokra van szükség a világ mezőgazdasági termelésében is. Új, szárazságtűrő fajok kellenek és Európa középső, akár északi része, Magyarországot is beleértve hozzá fog szokni az éghajlati övezetváltozáshoz. Még erőteljesebben megjelennek majd a déli, mediterrán növények, sorvadnak a mérsékeltebb klímához szokott kultúrák.

Maximális veszély a globális minimumadó

További részletek a Figyelő legújabb számában.