Míg 2020 idegenforgalom tekintetében az elmúlt harminc év egyik legsötétebb időszaka volt, addig 2021-ben már derengett a fény az alagút végén, bár a negyedik hullám hatásaira senki sem számított. A világ fejlett országaiban az átoltottság gyorsan javult, de egy bizonyos ponton megállt, a vírus pedig a nyári lazítások után ismét terjedni kezdett, és ez alaposan átírta a hazai szállodaiparban nagy nehezen felállított év végi forgatókönyvet.
A belföldi turisztika alapvetően jól teljesít, csakúgy, mint 2020-ban.
A járvány előtti időszakban főleg az elkölthető jövedelem növekedésének és a SZÉP-kártyán megspórolt cafeteriának köszönhetően (is) egyre inkább jellemzővé vált – a bérből és fizetésből élők között is – szállodában tölteni az ünnepeket. 2019-ben és az azt megelőző években a hotelek foglaltsága a karácsonyi időszakban ennek megfelelően 75-80 százalék körül alakult, sőt szilveszterkor több szálloda telt házzal üzemelt. Jellemzően a wellness- és a városi, olcsóbb kategóriás hotelekről van szó. Ennek kapcsán sok szálloda, vendéglátó egység „dolgozott” rá a piacra szilveszteri műsorral, kínálattal. A járvány előtt ez az üzletág, vagy mondhatni ipar, több tízmilliárd forint bevételt jelentett a szereplőknek összesen, és sokan ebben a kéthetes időszakban hozták a forgalmuk 7-10 százalékát.
A tavalyi, vagyis az egy héttel ezelőtti adatok alapján a szeptemberben és októberben vártakhoz képest némileg visszafogottabb volt a helyzet – nyilatkozta a két ünnep között Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. A vidéki szállók foglaltsága karácsonykor félház körül alakult, míg a szilveszteri időszakra vonatkozóan hatvan-nyolcvan százalékos adatokat láttak, telt házzal senki sem ment ebben az időszakban. A MSZÉSZ elnöke kiemelte, hogy a szállodaipar a negyedik hullám őszi megjelenése óta tartott a komolyabb lezárásoktól, de a kormány végül más utat választott a védekezésben, így a hotelek az elmúlt hónapokban a vártnál jóval több vendéget fogadtak. Lényegesen jobban alakult az őszi időszak, mint amire előzetesen számítani lehetett. Szeptemberben és októberben voltak olyan régiók, ahol a belföldi vendégéjszakák száma meghaladta vagy megközelítette a 2019-es adatokat. A nem várt örvendetes időszak után novemberben érezhetően elbizonytalanodott a piac, komoly visszaesést jelentett a konferenciák és egyéb rendezvények lemondása, de a családok is megtorpantak, és sorra mondták le szállodai foglalásaikat betegségre, iskolai karanténkötelezettségre hivatkozva. Mindent összevetve az elnök stagnálásra, némi növekedésre számít az idén, ami a jelenlegi helyzetben még jónak is számít.
Fotó: Getty Images
Csakhogy 2021-ben nagyon gyenge volt a piac, és ehhez képest kell nézni a mostani számokat. „Egy hotelvállalat számára nincs fájdalmasabb, mint a szállodák bezárása,de amint életbe lépett a járvány miatti szigorítás, azonnal megtettük a szükséges intézkedéseket. Mivel hamar átláttuk, hogy a Covid-veszély tartós lesz, egyből olyan szervezeti és működési intézkedéseket hoztunk, amelyekkel hosszú távon is fenntarthatóvá vált a működésünk. Ezért nem okozott drámai helyzetet a 2020. őszi újabb határzár, ami minket is hideg zuhanyként ért a sikeres nyári szezon után” – nyilatkozta a Figyelőnek még tavaly Kovács Balázs, a Danubius Zrt. vezérigazgatója. A történelmi előzmények nélküli járványhelyzetben az MSZÉSZ igyekezett mindent megtenni a szakma túléléséért. Flesch Tamás, a szervezet korábbi elnöke szerint a helyzet drámaiságát jelezte, hogy a 2019 előtti összes vendégéjszaka fele a külföldiekhez kötődött.
Ez főként Budapestre összpontosult, de Nyugat-Magyarországon és a Balatonon is komoly arányt képviselt.
Az idei stagnálásnak, illetve némi növekedésnek is ez a kulcsa. A szállodai szakemberek mindegyike szerint a pandémia mutatott rá arra, hogy mennyire sérülékeny a hazai turisztikai ipar, különösen a budapesti. Főleg, hogy a környező államokkal szemben (nem beszélve a nyugat-európaiakról) itthon nem jellemző és a kultúrája sem alakult ki az országon belüli városlátogatásoknak. Magyarán: itthon nem látogatnak hétvégente városokat az emberek. A szállásadók, valamint a hotelek nem kínálnak a magyar pénztárcákhoz mért szolgáltatásokat, ennek megfelelően nagyon ritka, hogy vidékről vagy más hazai nagyvárosokból ellátogassanak olyan területekre, ahol van turisztikai produkció. Elég csak Visegrádra gondolni, ahol az amerikai és az ázsiai turisták pénztárcájához igazítják a kínálatot, vagy Budapestre, ahol az angolok, a franciák és a németek keresete az irányadó. A Balaton az egyetlen, ahol van némi átmenet, lehet találni olcsó és drága szállásszolgáltatást, ám a produkciók, a vendéglátás és a szórakoztatás is a nyugati árszínvonal felé kacsintgat.
A teljes cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Michael Blann/Getty Images)
