Bréking! Szerda este közölte az Európai Bizottság, hogy:
a kohéziós politikai finanszírozás egy részét nem tartják vissza tovább, így Magyarország elkezdheti igényelni legfeljebb mintegy 10,2 milliárd euró kiutalásait. A jelenlegi árfolyamon ez mintegy 3900 milliárd forintot jelent. A hírre meglódult a forint árfolyama az euró ellenében.
A közlemény szerint még 2022 decemberében született bizottsági döntés arról, hogy az értékelés szerint több aggály miatt, többek közt a bírói függetlenséget illetően, Magyarország nem teljesítette a kohéziós pénzek kiutalásának feltételeit. Alapos vizsgálat és a magyar kormánnyal folytatott sokfordulós konzultáció után az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bírói függetlenség vonatkozásában teljesült a pénzek kifizetésének feltétele, így a legfeljebb 10,2 milliárd euró körüli összeg kiutalható.
A feltételnek tartósan teljesülnie kell, ezért a bizottság szorosan és folyamatosan figyelemmel követi a magyar intézkedések kivitelezését, és ha bármely ponton úgy látja, hogy a kifizetési feltétel mégsem teljesül, akkor ismét a pénzek visszatartása mellett dönthet – folytatódik a közlemény.
Mi történt napközben? Csörte a köbön!
Hatalmas csörték voltak szerda délelőtt Brüsszelben, ugyanis bőven akad még elvarratlan szál, mivel ma kezdődött a kétnapos uniós csúcstalálkozó. Brüsszelben tartózkodó tudósítónk arról számolt be, hogy a költségvetési plenáris csúcs előtt rengetegen gyűltek össze az utcákon, hogy tiltakozzanak az unió gazdaságirányítási szabályainak reformjára vonatkozó tervek ellen, ugyanis a tüntetők szerint irreális feltételeket fogalmaztak meg a támogatásokkal kapcsolatban.
Eközben a plenáris ülés falai között sajtóinformációk szerint, „nagyon kemény tartalmúnak tűnő levelet írt az Európai Parlament négy nagy pártcsaládjának frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, amely a Portfolio birtokába jutott.
Ebben gyakorlatilag arra szólítják fel a pénzek kifizetéséért felelős Bizottság elnökét, hogy:
a testület legalább 2024. január 10-ig ne kezdjen el kifizetni egy centet se Magyarországnak azon felzárkóztatási forrás részből (kb. 10 milliárd euró), amely a magyar igazságügyi reformok bizottsági jóváhagyása nyomán ma felszabadul.
Hazánkra vonatkozóan a fő vitát az váltotta ki, hogy a Magyar Közlönyben megjelent törvény után dönthet az Európai Bizottság, hogy jóváhagyja a négy elemből álló magyar igazságszolgáltatási reformokat, mert úgy ítéli meg, hogy azok megfelelnek a 2021 2027-es felzárkóztatási források egyik alapvető feltételének (horizontális feljogosító felfétel), az igazsgügyi rendszer függetlenségének.
Ennek a pozitív értékelésnek a kimondásával megnyílik a 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk azon része, amelyet egyéb horizontális, vagy vertikális ügyek, illetve a jogállamisági eljárás nem blokkol. Így tehát a pozitív bizottsági értékeléssel elvileg felszabadul mintegy 13 milliárd euró, a gyakorlatban durván 10 milliárd euró.
A levélben a képviselők (A néppárt, a szocialista, a zöld, és a liberális pártok frakcióvezetői) úgy vélik, hogy: nyilvánvaló, hogy az uniós források igazságos elosztása Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen.
Tehát hiába a jogalkotási akadály megszűnése, addig az EB nem dönt a pénzesőről, ameddig a Közlönyben nem kerül kihirdetésre a jogszabály
– mondta Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
Mindez összességében az jelentheti, hogy minimum 2024-ig visszatartanák az uniós pénzesőt az EP vezető frakciójának első emberei.
Mint ismert, az országgyűlés megszavazta az utolsó jogszabályt is, amely szükséges lenne mintegy 10 milliárd eurónyi kohéziós forrás kiszabadításához.
Arról, hogy a jogszabály kihirdetése után mikor születhet döntés – ami időközben már megjelent a közlönyben –, Mamer konkrétumokat nem árult el: mint fogalmazott, az Európai Bizottságot is kötik a jogállamisági szabályok, ezért a döntésnek meghatározott módja van, az új jogszabályt gondosan meg fogják vizsgálni – számolt be tudósítónk, az Index helyszíni információira hivatkozva.
Szintén Brüsszellel kapcsolatos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott Ana Brnabić szerb kormányfővel. A csatlakozásokkal kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta:
nem tisztességes, hogy míg Brüsszel Ukrajna esetében indokolatlanul kivételeket tenne, gyorsítaná az EU-csatlakozás folyamatát, addig a Nyugat- Balkán országai esetében indokolatlanul lassítja a tárgyalásokat.
A témához kapcsolódik: Orbán Viktor így értékelt a Mandínernek
