A The Local Sweden oldalán megjelent legfrissebb exit pol alapján a bevándorlásellenes Svéd Demokraták megszerezték a szavazatok 19,2 százalékát. A Szociáldemokraták ugyan ismét nyertek, de 26,2 százalékukkal történelmi mélyponton vannak. Ahogy a jobboldali Mérsékelt Párt is a maga 17,8 százalékával.
Frissítés: a hétfő reggeli adatok szerint a szociáldemokraták a szavazatok 28,4%-át, a Mérsékelt Párt 19,8%-ot, a Svéd Demokraták 17,6 százalékot szereztek a választáson.
Mindez azt jelenti, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokraták harmadikok lettek, ami nagy szó egy olyan országban, ahol a Jimmie Akessonék által feszegetett kérdések tabunak számítanak. Az eredmény annak tükrében is meglepő, hogy a kormányzó szociáldemokraták néhány héttel ezelőtt gyakorlatilag kézi vezérlésre állították a Facebookot. Egy közvetlen forródrótot hoztak létre a szocialista pártközpont és a közösségi média illetékes munkatársai között, amelynek segítségével a párttitkárok azonnal jelenteni tudták a "problémás" tartalmakat.
Átformálta Svédországot a bevándorlás
Csak 2015-ben 163 ezer migráns érkezett Svédországba, ami a népességszámhoz viszonyítva arányaiban a legmagasabb adat az Európai Unión belül. Az elmúlt hat évben összesen 400 ezer menekültkérelmet adtak be Svédországban.
Az illegális bevándorlás hatására az elmúlt három évben jelentősen nőtt a bűncselekmények száma. Az északi államban követik el a legtöbb nemi erőszakot Európán belül, egyre több a terrortámadás, a nagyvárosokban gyakoriak a késes támadások és az autógyújtogatások.
A kiutasított személyek pedig eltűnnek a hatóságok látóköréből, az országban kialakult több mint 60 no-go zóna egyikében rejtőznek el, ahol bűnözésből tartják el magukat. A svéd média ráadásul ezeket a jelenségeket elhallgatja, kizárólag az alternatív felületeken lehet tudomást szerezni az ilyen esetekről.
A rengeteg bevándorló miatt Svédország egyes régióiban soha nem látott népességnövekedésről számoltak be. Mindez ugyanakkor jelentős problémákat okoz, hiszen például míg a svédeknél mindössze 3,9 százalékos a munkanélküliség, addig a migránsoknál 21,8 százalék.
Jól mutatja a bevándorlás jelentette problémát, hogy egy tavalyi kutatás alapján stockholmi bűnözők 94,5 százaléka migrációs hátterű személy. Jellemző a svéd politikai elit viselkedésére, hogy az elkeserítő helyzet ellenére a gambiai származású svéd kulturális miniszter, Alice Bah Kuhnke például arról beszél, hogy szerinte a skandináv országnak vissza kell fogadnia és integrálnia kell azokat az embereket, akik az Iszlám Állam soraiban harcoltak, és onnan tértek vissza az északi országba.
Megosztott a svéd társadalom
Míg a jóléti állam nemzeti alapon működik, melyben az adófizető állampolgárok között osztották szét a javakat, az emberi jogok univerzálisak és gazdasági helyzettől függetlenül minden országban érvényesek. Ennek a kettőnek az összemosása eredményezte a 2015-ös migránsválság félrekezelését, a lila ködbe burkolózott svéd társasalom gyakorlatilag ámultan nézte, ahogy az odaérkezett bevándorlók visszaélnek az ellátórendszerükkel.
Mindez komoly konfliktust eredményez a svéd társadalomban, hiszen egyre többen érzik, hogy az egykori mintaállam rossz irányba halad. Ennek hatására a svéd pártrendszer polarizálttá vált és a mostani választást követően egy komoly politikai megosztottsággal küzdő országról beszélhetünk.
A svéd szabályok szerint a házelnök négyszer adhat kormányalakítási megbízást. Ha ezek alkalmával nem sikerül megalakítani egy koalíciós kormányt, akkor új választásokat kell kiírni. A tárgyalásokra nincs határidő, azonban mivel a költségvetés november 15-ig szól, könnyen előfordulhat, hogy még idén ismét választanak a svédek.
Jimme Akessonnak, a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt elnökének kampánygyűlése Motalában 2018. szeptember 6-án. A parlamenti választásokat szeptember 9-én tartják Svédországban. (MTI/EPA/TT/Fredrik Sandberg)
