Líbia után más államok is a Soros-elv célkeresztjébe kerülhetnek

Hírek
Az amerikai tőzsdespekuláns az alapítója és finanszírozója annak a nemzetközi szervezetnek, mely erős nyomást gyakorolt az USA volt demokrata elnökére, Barack Obamára, hogy lebombázza Líbiát. Ám  Líbia csak a főpróba volt. Az afrikai ország megtámadása a Responsibility to Protect, azaz a Felelősség a Védelemért nevű doktrína nevében történt, melyet az ENSZ összes tagállama elfogadott 2005-ben. Az alapelvre hivatkozva bármely ország belügyeibe be lehet avatkozni.

Az amerikai tőzsdespekuláns legnagyobb ellensége a nemzeti szuverenitás, legyen szó Európáról, Izraelről vagy a világ más térségeiről. Sorosnak Brüsszelben több megbízható embere is akad, akiknek feladat a bevándorlás felpörgetése, valamint a tagállamok identitásának szétverése, ezáltal a nemzeti szuverenitás meggyengítése. 

A milliárdos szemében, ahogy már korábban megírtuk, Izrael is ellenség. Soros György a zsidó államot a béke hátráltatójának nevezte, temérdek pénzzel tömött ki olyan szervezeteket, melyek célja a zsidó állam elszigetelése és lejáratása.

Soros György még egy 2004-es interjújában kijelentette: a nemzetközi közösségnek joga van beavatkoznia egy állam belügyeibe, ha problémát észlelnek valahol. A tőrzsdespekuláns azonban nem csak a levegőbe beszélt: a Nyílt Társadalom Alapítványon – mely köztudottan az övé – keresztül egy olyan szervezetet szponzorál, mely a szuverenitás ellen lobbizik, derül ki a wnd.com egy korábbi cikkéből.

Ennek a szervezetnek a neve Global Centre for the Responsibility to Protect, azaz A Felelősség a Védelemért Globális Központ, melynek fővédnökei között található a fehérgyűlölő és antiszemita dél-afrikai anglikán érsek, Desmond Tutu is, vagy az azóta elhunyt ENSZ-főtitkár, Kofi Annan is. A központ elnöke pedig Gareth Evans.

A Soros György által is szponzorált központ legfőbb feladata pedig nem más, mint az, hogy nyomást gyakoroljon az ENSZ-re és az Egyesült Államokra a szervezet nevében is szereplő Felelősség a Védelemért alapelvre hivatkozva. Az ENSZ később magáévá is tette a doktrínát, melynek lényege a következő: ha a nemzetközi közösség valahol népirtást, etnikai tisztogatást vagy háborús bűnöket észlel, akkor katonai erővel is fellépjen a bűnös országgal szemben. Az elfogadott alapelv kísértetiesen hasonlít az ENSZ migrációs paktumára. Nemes eszmék mögé bújtatva politikai haszonszerzés a célja mindkettőnek.

Az Obama-adminisztráció pedig a szervezet nyomására, az alapelvre hivatkozva bombázta le Líbiát. Az észak-afrikai ország megtámadásában nagy szerepe volt Samantha Powernek is, aki az Obama-adminisztráció alatt a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency) emberi jogi tanácsosaként dolgozott, valamint annak a Cass Sunsteinnek volt a felesége, akit csak a “szabályzónak” hívtak, olyan jelentős befolyása volt a amerikai kormányra.

Samantha Power továbbá a Global Centre for the Responsibility to Protect tagja volt abban az időben.

A katonai beavatkozás szükségességét azzal indokolta a Soros György által is támogatott központ, hogy Líbiában háborús bűnöket követtek el. A háborús bűnök vagy a népirtás tényét pedig különböző nemzetközi szervezetek határozzák meg, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Soros György tehát egy olyan szervezetet támogat alapítványán keresztül, amelynek egyetlen feladata, hogy katonai beavatkozásra késztesse a nemzetközi közösség tagjait, köztük az Egyesült Államokat is.

Borítófotó: Soros György magyar származású amerikai üzletember (MTI/EPA/LAURENT GILLIERON)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink