Tizenkét kérdésből álló konzultációs anyagban vár választ a kormány a kitöltőktől többek között arra, hogy büntessék-e szigorúbban azokat, akik illegálisan raknak le hulladékot; vezessenek-e be az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó intézkedéseket; folytassák-e a jelentős szén-dioxid-megkötő hatású faültetési programot. Utóbbival kapcsolatban a mezőgazdasági tárca azt vállalta, hogy az élhetőbb környezet megteremtéséért a fával borított területek arányát a jelenlegi 24-ről 27 százalékra növeli. Nagy István agrárminiszter az online diskurzusban való részvételre buzdító videóban azt is elmondta: a hazai nemzeti parkok egy évtized alatt 320 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát.
Arra is kíváncsi a kabinet,
támogatnák-e az emberek az egyszer használatos műanyag italflakonok, a fém italdobozok és az üvegpalackok visszaváltását, valamint a közösségi közlekedés mihamarabbi átállítását környezetbarát technológiára.
A zold.kormany.hu honlapon november végéig kitölthető kérdéssornak szintén része az államilagdotált napelem-telepítés, amely tulajdonképpen már zajlik is. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az a határozat, amely ilyen, zöldáramot előállító létesítmények szubvencióját rögzíti. A rendelkezés szerint 3,6–4,3 milliárd forintos támogatásokat kap az MVM Zöld Generáció Kft. debreceni, szegedi és kunmadarasi napelempark- és naperőmű-telepítésre. Utóbbi településen az egykori szovjet katonai repülőtér lehet a projekt helyszíne. E beruházások a tervek szerint évi több tízezer tonnával csökkentik az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét.
Klímacélok vs. költségek
„Hogyan kell teljesíteni a Magyarország és az Európai Unió által meghatározott klímacélokat?”
– szól a konzultáció egy másik felvetése, amelyre – noha három opciót is kínálnak – a kormányzati válasz ismert: mindez nem járhat hirtelen áremelkedéssel. Lapunk is beszámolt néhány héttel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Nemzeti tiszta fejlődési stratégiájáról, amely a 2050-re célul kitűzött klímasemlegesség elérésének a mikéntjét vázolja, és e dokumentum szintén egy határozott cselekvésű, de kiegyenlített ütemű menetrendet preferál.
Abban a kérdésben ugyancsak köztudott a kabinet álláspontja, hogy a klímavédelemből a nagy szennyező cégeknek kell-e jelentősebb anyagi hozzájárulást vállalniuk, vagy a magyar családoknak. A kormány természetesen az előbbi mellett teszi le a voksát, s mint az a visegrádi országok (V4), valamint Románia és Bulgária képviselőinek szeptemberi, környezetvédelmi témájú tanácskozásán kiderült, ezzel nincs is egyedül. Az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára akkori beszámolójában kifejtette: a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-kibocsátási szint eléréséről szóló európai bizottsági javaslatcsomag szerint a költségeket kiterjesztenék a lakosságra és a közlekedési szektorra is. Vagyis a háztartásoknak ugyancsak hozzá kellene járulniuk e kiadások finanszírozásához, ami jelentős többletterhet róna az európai és így a magyar családokra – mondta Steiner Attila.
Világossá tette:
a magyar kormánynak kiemelten fontos, hogy ne a famíliák fizessék meg ezt a költséget, hanem azok a nagy szennyezők, amelyek az emisszióért felelnek.
Ezt a felfogást a többi V4-tag, valamint a román és a bolgár résztvevő is támogatta, az államtitkár pedig az unió környezetvédelmi miniszteri tanácsában megerősítette: a klímasemlegességi célok mellett a lakossági energiaárak mérséklését és az energiaellátás biztonságát is szem előtt kell tartani. Ha ugyanis a megvalósítás nem átgondolt tervek alapján történik, felszökhetnek az energiaárak, illetve sérülhet az ellátás, ami akár napokig tartó áramkimaradást is eredményezhet – figyelmeztetett Steiner.
Zöld Követ Egyesület
„Nagyon örülünk annak, hogy együttműködő szakmai partnerei lehetünk a kormánynak ebben a munkában. Részben mi kezdeményeztük, hogy induljon egy online társadalmi párbeszéd annak felmérésére, miként viszonyulnak a magyarok a környezetvédelmi kérdésekhez. A kabinet pedig meghallgatta a szavunkat” – mondta a Zöld Követ Egyesület és a Fiatal Családosok Klubja alapítója a Figyelőnek. Király Nóra közölte:
egyrészt a fiatalokat szeretnék érzékenyíteni a zöldtéma iránt, másrészt azokat az édesanyákat, akik a gyermekeik jövője érdekében a mindennapokban is tenni akarnak egy élhetőbb környezetért.
Ezzel kapcsolatban a Zöld Követ egy évvel ezelőtt készített egy közvélemény-kutatást, melynek keretében ezer famíliát kérdeztek meg. A felmérésből az derült ki: a családokat nagyon is érdekli a téma, de keveset tudnak róla, ezért szeretnének folyamatosan tájékozódni arról, hogy ők személyesen mit tehetnek egy környezetbarátabb ország kialakításáért.
Az egyesületalapító kifejtette: elsősorban a viszonylag könnyen megfogható és kevés erőfeszítéssel járó, úgynevezett hétköznapi környezetvédelemben hisznek, s e téren szeretnének segítséget nyújtani a családoknak. Így például javasolják nekik komposztálók kialakítását a kertekben, erkélyeken, a hulladék szelektív gyűjtését, valamint az otthonról vitt bevásárlótáskák használatát.
A szakember fontosnak nevezte, hogy minél többen töltsék ki a kérdőívet.
Szerinte ugyanis ha a döntéshozók azt látják, hogy a többség igényli a szortírozott szemétgyűjtést, a műanyag flakonok visszaváltási lehetőségének a megteremtését vagy az illegális lerakók sokkal szigorúbb szankcionálását, akkor az erőteljes jelzés lesz a számukra, és még alaposabban lépnek majd fel ezekben az ügyekben.
Király Nóra végül jelezte: határozott álláspontjuk, hogy nem a családokkal kell megfizettetni a klímavédelem költségeit, hanem a nagy szennyező cégekkel. „Persze az egyéneknek is megvan a maguk felelőssége, de alapvetően az óriásvállalatok okozzák a legnagyobb környezeti terhelést, így az anyagiakat is nekik kell viselniük” – fogalmazott.
(Borítókép: Nagy István agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészetében, Kecskeméten 2020. június 2-án. Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek a most induló programban térítésmentesen. (MTI/Ujvári Sándor)
A cikk a Figyelő hetilap október 14-iki számában került publikálásra.
