A négyzetméterben számolt debreceni ingatlanárak regionális összehasonlításban jelenleg is magasnak számítanak. 20-30 százalékkal haladják meg a miskolci, 15-20 százalékkal a nyíregyházi ellenértékeket, s hasonlóan alakulnak, mint Győrött vagy Székesfehérváron.
Míg Hajdú-Bihar megye székhelyén 65-70 millió forint alatt nem lehet 95-100 négyzetméteres alapterületű, kertkapcsolatos ingatlanhoz jutni,
addig Nyíregyházán akár 130 négyzetmétereset kapni ugyanennyiért, Miskolcon pedig 55 millióért is lehet venni hasonló nagyságú otthont. (A fenti 65-70 millió forint a kezdőárat jelzi: szép számmal találni ebben a száz négyzetméter körül mozgó szegmensben 80-90, de akár 100 milliós ingatlanokat is.) A kecskeméti ellenértékek nem sokkal múlják alul a Debrecenben jellemző négyzetméterárakat, Szegeden viszont átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban lehet lakáshoz jutni, mint a cívisvárosban.
A régió többi városában tapasztaltakhoz viszonyítva magas debreceni ingatlanárak hagyományosan összefüggést mutatnak a több ezer ott tanuló külföldi és a több tízezer magyar egyetemi hallgató által gerjesztett kereslettel, újabban pedig
a tucatszámra betelepülő nemzetközi nagy- és hazai középvállalatok frissen érkező munkavállalóinak a lakhatási igényeivel.
Mivel a BMW nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy jövőre megkezdik az adminisztratív feladatoknak otthont adó irodák építését, valamint meghirdetik a gyártókapacitások elhelyezésére szolgáló csarnokok tendereit is, további cégek és ezzel együtt újabb dolgozók jövetelével lehet számolni.
A potenciális keresletbővülés a jelek szerint újabb lendületet adhat a befektetési célú lakóingatlan-fejlesztésnek, még akkor is, ha az ilyen szándékkal már korábban megépített lakásoknak csak egy részét sikerült kiadni vagy értékesíteni az utóbbi években. A tartalékképződés oka, hogy számos nagybefektető és ingatlanalap már azt követően nagyarányú ingatlanfejlesztésbe kezdett Debrecenben, hogy bejelentették a BMW ottani beruházását. Ezek azonban a felpörgő infláció miatt jelentős versenyelőnyben vannak a most érkezőkkel szemben, ha az épületeik azóta is üresen állnak. Az árak ugyanis 2017-hez mérten 10-30 százalékos emelkedést mutatnak.
Fotó: Getty Images
A piaci mozgásokból világosan kitűnik, hogy a pénzüket az inflációs hatások alól kivonni kívánó
kisbefektetők akár 25-30 millió forintos tőkével is belevágnak az üzletbe, és hitel segítségével nem egy, hanem két-három lakást vásárolnak.
E szegmens számára leginkább a panel érhető el, ugyanis egy kevésbé kurrens városrészben már 25 millió forint alatt is viszonylag jót tudnak venni. (A jobb helyeken ez már nem így van: az egyetemet a várossal, a Nagyállomással összekötő villamosvonalak mentén például 40-45 millió forintot is elkérnek egy felújított, a panelprogramon átesett két-, két és fél szobás lakásért.) Van kereslet a lelakott otthonokra is. Ezeket húszmilliós centrumár körül veszik meg a befektetők, majd csekély ráfordítással felújítva egy-két millió forintos haszonnal adják tovább őket, a befolyó pénzt pedig ismét befektetik.
A pandémia a családi, a sor- és az ikerházak piacán szintén fellendülést hozott.
Ez nemcsak Debrecenre, hanem az agglomerációjára is igaz, hiszen Mikepércsen, Ebesen, Hajdúsámsonban, de Bocskaikert községben is gombamód szaporodtak az ingatlanok, s ezekre az új házakra szinte azonnal akadt vevő. Számos városrész kisebb-nagyobb üres területei hirtelen lakóparkká avanzsáltak, benépesültek. Ilyen például Egyletkert, amely egy-két év alatt jött létre, s már 99 százalékban beépített, illetve eladott, lakott. De ugyanígy Józsának is van olyan része, ahol pillanatok alatt nőtt ki a földből egy lakópark. A kapuk azonban még mindig nem zárultak be, továbbra is szerepelnek olyan területek a városrendezési tervben, amelyek potenciálisan alkalmasak lakópark kialakítására. Ezek iránt megint fokozódott a befektetői érdeklődés, ugyanis a városba tanulni vagy dolgozni érkezők mellett az ebben a szegmensben mutatkozó keresletet folyamatosan fűtik azok az eladók, akik a panel- vagy éppen téglaépítésű emeleti lakásukat kívánják kertkapcsolatos ingatlanra cserélni.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Panelház utólagos külsõ hõszigetelésén dolgoznak szakemberek a debreceni Cívis utcában Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
