Az elmúlt hetekben bejelentett jóléti intézkedésekkel együtt is 5,9 százalék körül alakulhat jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány, emiatt nem lesz szükség megszorításokra – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője, akit a VG arról kérdezett, mennyire veszélyeztetik a 2022-es hiánycélt a kormányzati bejelentésekben szereplő jóléti programok, illetve szükség lesz-e bármilyen kiigazításra a büdzsében.
A korábban ismertetett adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj vagy a fegyveres testületek hathavi bónusza után a miniszterelnök legutóbb a pedagógusok, az ápolók és a kulturális, valamint a szociális területen dolgozók béremelését jelentette be. Regős Gábor ugyanakkor jelezte, mindezek nem hagyják érintetlenül a költségvetést. A Századvég a szeptemberi előrejelzésében – amelyben még a családoknak járó adó-visszatérítéssel kalkulált – 5,4 százalékos 2022-es hiányt valószínűsített. Az elemző elismerte, hogy
a költségvetési törvény módosítására szükség lesz, mivel a gazdasági növekedés a bevételi oldalt, a bejelentett intézkedések pedig a kiadási oldalt emelték meg.
Semmi olyan nem merült fel az elmúlt hónapokban, ami indokolná, hogy változzon az álláspontunk – reagált a VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki nem tart attól, hogy a jövő évi költségvetést felborítanák a kormány által bejelentett nyugdíj- és béremelési programok. Igaz, azt is hozzátette, a testület nem ülésezett, emiatt csak a személyes véleményét mondhatja el. Szerinte, ha megmarad a dinamikus növekedési ütem, akkor ezeknek a tételeknek bele kell férniük. Kovács Árpád az államadósságról is beszélt, jelezve:
az idén és jövőre szerény mértékben csökkenhet,
a KT itt sem változtatta meg a véleményét. Hangsúlyozta, hogy a stabilitási törvény előírása be lesz tartva. A kormány tervei szerint az idén 79,9 százalékra, jövőre 0,6 százalékponttal 79,3 százalékra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság. A Századvég elemzője szerint ettől nagyobb csökkenés sem elképzelhetetlen, kedvező esetben a ráta 74-75 százalékra eshet, bár ez nagyban függ az uniós források beérkezésétől.
Az, hogy a kormány nem sieti el a hiány lefaragást, annak is tulajdonítható, hogy az uniós költségvetési szabályok várhatóan nem térnek vissza eredeti formájukba. Kovács Árpád szerint ez annak köszönhető, hogy megváltozott az a konszenzus, amely korábban a költségvetési szabályokat elég szigorúan húzta meg. Ma már egyre több olyan hang van, amely szerint nem is olyan nagy gond az eladósodottság mértéke, főleg, ha a gazdasági növekedés meghaladja az eladósodás ütemét. Ennek megfelelően pedig arra lehet számítani, hogy a maastrichti kritériumok országspecifikussá válnak, ami várhatóan magasabb hiányt eredményez.
Fotó: Eurostat, VG-grafika
Regős Gábor az államadósság devizaarányával kapcsolatban jelezte, a devizakötvény-kibocsátással az augusztus végi 17,3 százalékos szintről körülbelül 21 százalékra emelkedhetett, tehát így is alacsony, sőt, a visszavásárlások révén feltehetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) év végére ismét 20 százalék alá csökkenti majd. „A hitelfelvétel mindenféle hiányt fedez, nincs megcímkézve, hogy ezt most tankok vásárlására, nyugdíjprémiumra vagy orvosi bérekre fordítják” – tette hozzá. A kínai és az orosz hitelből finanszírozott beruházások kapcsán azt emelte ki, hogy itt alapvetően nem egy-egy hitel származása a kérdés, hiszen a hitel az valamilyen adósságot fedez, sokkal inkább az, hogy mekkora az adósság, amelyet előbb-utóbb vissza kell fizetni.
Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, hogy mennyire vagyunk ezen országoknak eladósodva, ez az arány azonban vélhetően nem jelentős
– mutatott rá. A két új paksi atomblokk építésére felvett hitel eddigi részleteit (a második negyedév végéig) az ÁKK adatai szerint törlesztették, Kínától pedig még vett fel az ország célzott hitelt – jegyezte meg Regős Gábor.
(Borítókép: Varga Jozsef Zoltan, PuzzlePix/Shutterstock)
