Az MNB 15 bázisponttal megemelte az alapkamatot

Hírek Tóth Balázs
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az eddigi 1,65-ről, 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ezzel azonos mértékben megemelte a kamatfolyosót is, 0,85 százalék és 2,75 százalék közé. Piaci elemzők is ekkora szigorításra számítottak a jegybanktól.

A monetáris testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta 0,60 százalékon állt.

A tanács az ülés után kiadott közleményében leszögezte: az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat.

Ehhez a már meglévő kockázatok közül főként a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei járultak hozzá. Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot. A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be, az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés. A földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé emelkedett. A dollár árfolyama az euróhoz, illetve a feltörekvő piaci devizák többségéhez képest összességében felértékelődött.

A magyar gazdaság sikeresen újraindult. A GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét.

Hazánk Európa leggyorsabb helyreállását mutató gazdaságai közé tartozik. A hazai autóipar kilábalását azonban a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A kiskereskedelmi forgalom augusztusban tovább emelkedett, megközelítve a járvány előtti szintjét.

Elemzők: elkerülhetetlen a kamatemelés

2021 szeptemberében az éves összevetésben számított infláció 5,5, míg a maginfláció 4,0 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik.

Az elmúlt hetek újabb jelentős nyersanyagár-emelkedése rövid távon a szeptemberben vártnál magasabb inflációs pálya irányába mutat. Az inflációs alapfolyamatok esetében a megnövekedett nyersanyag- és szállítási költségeknek az iparcikkek áraiba történő áthárítása lesz meghatározó. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék körül alakul. A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.

A monetáris tanács a keddi ülésén a monetáris kondíciók szigorításának folytatásáról döntött. A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából. A tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét. A jegybank az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítja

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli:

„a következő két kamatdöntő ülésen további hasonló ütemű kamatemelésre számíthatunk,

amivel az év végére 2,10 százalékra emelkedhet az alapkamat, ami az inflációs kockázatok miatt a jövő év elején is folytatódhat. A jövő év tavaszán véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja. A kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban kissé megemelték a kamatemelési várakozásukat, ennek megfelelően a jövő év első negyedévében 2,40 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat.”

(Borítókép: Andrey_Popov, PuzzlePix/Shutterstock)

További híreink