A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.
Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa még májusban azt nyilatkozta az M1-nek, hogy a jogállamiságot a bevándorláspárti erők olyan gumifogalomként használnák fel, mellyel nyomást tudnának gyakorolni a bevándorláskritikus országokra, olyanokra, mint Magyarország, vagy Lengyeleország. A brüsszeli politikusok ezzel akarnák megbélyegezni azokat az országokat, melyek következetesen ellenezték a betelepítési kvótákat.
Az elfogadást megelőző napon tartott vitában Deutsch Tamás fideszes képviselő kijelentette, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata gyenge, ráadásul a parlamenti előkészítés során tovább romlott, nélkülözi a normativitást, és nem lehet belőle világosan kihámozni, hogy pontosan mely szabályok milyen megsértése esetén indulna eljárás.
Az ellenzéki politikusok persze ujjongtak annak, hogy a brüsszeli bevándorláspárti elitnek újabb aduász került a kezébe, amit bevethet a magyar kormány elleni harcukban, és újra egy platformra kerültek a Magyarországról összeállított hazugsággyűjtemény megalkotójával Judith Sargentinivel. A zöldpárti képviselő fontosnak nevezte az új eszköz létrehozását, mondván, hogy nem szabad továbbra is tétlenül nézni a folyamatokat bizonyos tagállamokban, például Magyarországon.
