Hirdetés átugrása →
Bezár ×

Nyomásgyakorlás az uniós költségvetési javaslat

HírekFigyelő/hirado.hu

Politikai nyomásgyakorlás, hogy az uniós források alapfeltételének tekintenék a jogállamiság helyzetét – erről beszélt Deák Dániel az M1 Szemtől szembe adásában. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot – tette hozzá a Figyelő főmunkatársa.

Bemutatta a 2020 utáni uniós költségvetéssel kapcsolatos terveit az Európai Bizottság. A brit kilépés miatt kevesebb pénze lesz az uniónak, így néhány százalékkal csökkentenék a támogatásokat. Ami újdonság, hogy a jogállamiság helyzetéhez kötnék a kifizetéseket. Márpedig több brüsszeli politikus szerint gond van Magyarországon a jogállamisággal – hangzott el az M1 Szemtől szembe adásában.

Gumicsontszabály hazánk és Lengyelország ellen

A jogállamiság fogalma egy gumicsontszabály, amelyet arra használnának fel, hogy felhasználják Magyarország és Lengyelország ellen, két olyan országgal szemben, amely következetesen ellenezte a kötelező betelepítési kvótákat – fogalmazott a Figyelő főmunkatársa.

A jogállamiság, a bevándorláspolitika kérdése nem kapcsolható össze a kohéziós források biztosításával – hangsúlyozta Deák Dániel. A brüsszeli politikusok nem is mondják ki, hogy a bevándorlás miatt szeretnék megbüntetni a kelet-európai országokat és a jogállamiságot álcaként alkalmazzák. Brüsszel így próbálja megbélyegezni a bevándorlásellenes országokat, főként Magyarországot és Lengyelországot.

A két ország megbélyegzésével azt akarják elérni, hogy egy júniusi uniós csúcson, amikor a kötelező betelepítési kvótákról lesz majd szavazás, akkor ez az álláspont kisebbségbe kerüljön – mondta.

Bevételkiesés a Brexit miatt

Regős Gábor, a Századvég közgazdásza ismertette az uniós büdzsé rendszerét. A 2021 és 2027 közötti költségvetés vitája most kezdődik el, amely egy-két évig is  húzódhat. A fő kihívás, hogy Nagy-Britannia kiválásával egy fontos nettó befizető eltűnik, és ezt a jelentős költségvetési hiányt más országok nem szeretnék pótolni.

A Brexit miatt komolyabb megszorításokat is előirányoz a brüsszeli javaslat: 1 százalékról, 1,11 százalékra nő a tagállamok bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított befizetési kötelezettsége, és 5-7 százalékkal csökkennének az agrártámogatásokra és kohéziós politikára fordított összegek – mondta a közgazdász. Vannak területek, amelyekre többet költenének: kutatás-fejlesztés, határvédelem, migráció, valamint Erasmus-programok.

A nyugat-európai vezetők tisztában vannak azzal, hogy nem lehet felfüggeszteni az uniós kifizetéseket, amelyek rögtön megjelennek a német és francia GDP-ben, mivel a Magyarországra érkező uniós források egy részéből a nyugat európai cégek is profitálnak.

A jogállamisági kritériumok megfogalmazásával a politikai döntéshozóknak politikai nyomásgyakorlás a célja – mondta Deák Dániel.

A Figyelő munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy 2019-ben európai parlamenti választások lesznek, és a választók a mostani költségvetésről és a jelenlegi brüsszeli politikáról is véleményt mondhatnak. Egy más összetételű Európai Parlament és Európai Bizottság esetén változhatnak a költségvetési elképzelések – tette hozzá.

A bizottság több kritériumhoz kötné az EU-s források folyósítását, így a független igazságszolgáltatás mellett a korrupció megelőzéséhez és az Európai Csalásellenes Ügynökséggel (OLAF) és az Európai Ügyészséggel való együttműködéshez.

A bizottság javaslatáról most kezdődhet az egész unióra kiterjedő vita, amelyben a magyar kormány, de más régióbeli országok is harcias álláspontot vehetnek fel, elutasítva a jogállami kritériumok bevezetését.

Kétséges az eredmény

Kétséges, hogy az unió a jogállamiság meglétéhez tudná kötni a tagállami kifizetéseket, azonban a visegrádi országoknak és szövetségeseinek mindent meg kell tenniük azért, hogy az uniós tervezetből ne legyen jogszabály ilyen formában  – mondta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 szerda esti műsorában.

Kovács István hozzátette: a jogállamiság önmagában is nehezen megfogható jogi kategória, azonban az Európai Bizottság javaslata mögött megtalálható az a szándék, hogy valamiféle kontrollt gyakoroljon a tagállamok felett.

A stratégiai igazgató úgy vélte, a bizottság javaslata nem számíthat a tagállamok többségének támogatására.

Borítókép: MTI