Az állam visszatért

Hírek Figyelo.hu

Alapjaiban változott meg a nemzetközi szervezetek hozzáállása az állam gazdasági szerepvállalásához a 2008–2009-es recesszió óta, korábban elképzelhetetlennek tartott dogmák dőltek meg a koronavírus-járvány alatt – írta a VG.hu.

Pusztán a piaci automatizmusok nem képesek kezelni a pandémia gazdasági hatásait.

Bátran kijelenthető, hogy az állam visszatért, köszöni szépen, jól van

– mondta a lapnak Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a járvány egyértelmű következményeként egyre több országban eljátszanak majd a gondolattal: mi lenne, ha nagyobb lenne az állam szerepvállalása.

Korábban sohasem látott ösztönző programok indultak el, még azokon a helyeken is, amelyek a piaci mechanizmusok első számú szószólójának számítanak. A beavatkozás szükségességét még azokban az országokban is belátták, ahol szerényebb a költségvetés nagysága a GDP-hez képest – fogalmazott a szakértő.

Pásztor Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi szervezetek hozzáállása is változott az előző válság óta, az unió ma már jóval elnézőbb a lazább fiskális politikával.

Mindenképpen új például, hogy az EU rájött: a költségvetési hiány vagy éppen az államadósság gyors kilábalással és növekedéssel ledolgozható.

Emiatt egyre érdekesebb a kérdés, hogy a költségvetési hiány kritériuma marad-e a GDP 3 százaléka, mivel a járvány még több döntéshozót ébreszthet rá arra, hogy ez küszöb nem egy empirikusan meghatározott érték volt. Az egyetemi oktató éppen ezért azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy ha kezelhetőnek bizonyul egy nagyobb deficit, akkor ez az érték a jövőben akár emelkedhet is.

Nem idézhető elő tartósan magas növekedés végtelen mennyiségű pénz gazdaságba pumpálásával és folyamatosan magas hiánnyal. Ezeket a hiteleket előbb-utóbb vissza kell fizetni, de ez később alacsonyabb deficitet eredményezne, ami viszont már lassítaná a növekedést. És még nem beszéltünk az inflációs hatásról – árnyalta a lapnak a képet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Hozzátette,

egyértelműen látszik a nagyobb állami szerepvállalás, azaz egy expanzív költségvetési politika,

ebben azonban közrejátszott, hogy a a tagállamok jelentős támogatások kifizetésére kényszerültek, hogy ellensúlyozzák a válság hatásait. Ugyanakkor ezek a kiadások a járványhelyzet elmúlását követően természetesen eltűnnek majd – mutatott rá. Az elemző szerint az is a tartósan magasabb állami költekezés ellen szól, hogy a fiskális helyzetet konszolidálni kell, ezt pedig csak adóemeléssel lehetne megvalósítani.

Magyarország esetében az a fő kérdés, hogy mire lesz elég az expanzív költségvetési politika,

és a remélt felzárkózáshoz szükséges 3 százalékos növekedési többlet elérése mennyire reális cél. Ezt Regős Gábor szerint hosszabb időtávon sem célszerű kitűzni, hiszen ehhez folyamatosan magasan kellene tartani a hiányt, ami az egyensúlyi mutatók tartós romlását okozná.

A 3 százalékpontos plusz tehát legfeljebb egyszer-egyszer, kivételes esetben érhető el. Ugyanakkor a 2 százalékpontos növekedési előny fenntartása sem várható magától, azért tenni is kell az oktatás fejlesztésével, illetve a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé történő elmozdulással – fogalmazott. Pásztor Szabolcs arra is rámutatott, hogy a kormányzat valóban igyekezett kihasználni a rendelkezésére álló mozgásteret, ezért reményei szerint megmarad a lendület és a növekedési előny.

Újra befektetésbajnok Magyarország

(Borítókép: Getty Images)

További híreink