Ambiciózus terveket tűzött ki a felsőoktatás

Hírek Helmeczi Zoltán
Több hallgató a nemzetgazdaságilag fontos szakokon, alacsonyabb szintű lemorzsolódás, javuló tudományos teljesítmény – egyebek mellett ezeket várja el az oktatási kormányzat a következő esztendőkben a modellt váltott univerzitásoktól. Újdonságokkal ugyanakkor már a 2022–23-as tanév most zajló felvételi eljárásában is találkozhatnak a jelentkezők.

A felsőoktatásba készülők számára a karácsonyi időszak rendszerint egybeesik a jelentkezési folyamat hivatalos elindulásával. Nem volt ez másképp az óévben sem, hiszen a felvi.hu oldalon december 23-án tették közzé a szeptemberben induló képzések felvételi tájékoztatóját. Az érettségizettek február közepéig válogathatnak negyvennyolc város háromszáz alap-, négyszázötven mester-, valamint hatszáz tanárképzése közül.

Pedagógusképzés

Az egyik legnagyobb, a leendő pedagógusokat érintő újdonság, hogy egy közelmúltbeli kormányrendelet egységesítette az általános és a középiskolai tanárok osztatlan képzésének a hosszát. Így most már azokra is öt-, nem pedig hatévnyi egyetemi tanulmány vár, akik gimnáziumban vagy technikumban akarnak tanítani. A csökkentésre az egyre komolyabb problémát jelentő tanárhiány miatt is szükség volt, hiszen az orvosokéval megegyező hatéves tanulmányi idő sokakat elriaszthatott a pályától.

Leginkább a fizika-, a kémia- és a biológiaoktatásban jelentkező létszámgondokat azzal is enyhítenék, hogy szeptembertől hat intézmény megkezdi a természettudomány-környezettan szakos tanárok képzését, akik a tervek szerint ötödik–nyolcadik osztályban, illetve a középiskolák első két évfolyamán oktathatják majd e természettudományos tantárgyakat. A hat képzőhely egyike, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) elsődlegesen a Z generációt kiszolgáló szakként (Z szakként) aposztrofálja a természettudomány-környezettant. „A gyakorlatorientált Z szak kiviszi a diákokat a természetbe, és testközelből mutatja meg nekik a gyakorlati életet (ipar, mezőgazdaság stb.), ezzel is erősítve kötődésüket a régiójukhoz, egyben a Kárpát-medencéhez, mindezt egységes ökológiai fenntarthatósági szemléletbe ágyazva” – jellemezte az ELTE a honlapján az új képzést.

További újdonság a 2022–23-as tanév jelentkezési procedúrájában, hogy mostantól az önkéntes katonai szolgálatért többletpont jár, mint arról a Figyelő is beszámolt korábban. Ezzel hatvannégy pluszpontot is szerezhet egy tanuló, ami az 500 pontos felvételi rendszerben nem kevés.

Bérelőny

Az intézmények évről évre mindent bevetnek annak érdekében, hogy minél több diákot csábítsanak magukhoz. Felmérések szerint a jelentkezők egyik legfontosabb döntési szempontja az, hogy

az évek múltán kézbe vett oklevélnek milyen az értéke.

Erre bazíroz a Budapesti Corvinus Egyetem is, amikor a honlapján azt írja: „A piacképes tudás meghozza az eredményét, hiszen kiszámoltuk, hogy corvinusos diplomával egy teljes karrierút alatt várhatóan 340 millió forintot fogsz keresni, ami 110 millió forinttal több, mint az országos átlag”. A diplomások bértöbbletét hangsúlyozta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is egy év végi sajtó-háttérbeszélgetésen. Mint elmondta, a középfokú végzettségűekhez képest egy alapszakos diplomásnak átlagosan mintegy másfélszeres, egy mesterszakosnak pedig több mint kétszeres a bérelőnye.

Szavait alátámasztja az Oktatási Hivatal frissdiplomás-kutatása, amely a felmérést 2018-ban kitöltők körében azt mutatta, hogy – két képzési területet leszámítva – az alapszakot végzettek többsége elégedett a jövedelmével. Sőt, az informatika szakosoknál ez az arány több mint hetven százalék. Ugyanakkor az orvos- és egészségtudományi, valamint a tanárképzésben tanultak között azok voltak többen, akik elégedetlenek a fizetésükkel. Mivel a kutatás résztvevői több mint három éve válaszoltak a feltett kérdésekre, az azóta indult nagyarányú orvosbéremelés hatása értelemszerűen még nem volt érzékelhető, viszont a pedagógus-szakszervezetek minapi nyilatkozataiból az látszik, hogy a tanárok között azóta sem igazán változott a jövedelmi elégedettség.

Elvárások

A már említett sajtóeseményen Hankó Balázs arról is beszélt, hogy milyen igényei vannak a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) az ágazatot, elsősorban a modellt váltott, tehát immáron alapítványi fenntartásban működő egyetemeket illetően. Megjegyzendő, hogy mára mindössze hat állami intézmény maradt: az ELTE és a Műegyetem mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, valamint egyetlen vidékiként a bajai Eötvös József Főiskola. Ezekben a hallgatók körülbelül ötöde tanul. A Figyelő kérdésére a helyettes államtitkár azt mondta, hogy e hat univerzitás részéről nem érkezett a fenntartóváltásra vonatkozó kezdeményezés.

Az új, alapítványi modellben működő egyetemekkel kapcsolatban az egyik fontos kormányzati elvárás

a hallgatói létszám emelése a stratégiailag, nemzetgazdasági, valamint társadalmi szempontból kiemelt területeken, így például az informatikus- és műszaki képzésben.

Az ITM számai szerint a most zajló tanévben 183 653-an tanulnak modellt váltott egyetemen: közülük csaknem 110 ezren államilag támogatott, 74 ezren pedig önköltséges finanszírozási formában. Az összlétszámot a 2026–27-es tanévre jóval többre, 200 ezer fölé várja a minisztérium. Ezen belül – az elképzelések szerint – 58,66:41,34 lenne az ösztöndíjas és a fizetős hallgatók aránya. A szóba hozott informatikusoktatásban mint kiemelt ágazatban a jelenlegi 13,5 ezres hallgatószámot öt év alatt 15 ezerre emelnék, a műszaki képzéseken pedig 12 százalékos kapacitásbővülést kívánnak elérni.

A felsőoktatás-irányítás szintén javítana a képzési teljesítményen, hiszen ma tíz beiratkozott egyetemistából átlagosan csak hat végez. Az ambiciózusnak tekinthető célkitűzés az, hogy ez a szám belátható időn belül nyolcra emelkedjen, és hogy egy hároméves képzést valóban három esztendő alatt fejezzenek be a tanulók. Az alapítványi egyetemekkel kötött szerződések ennek megfelelően tartalmazzák, hogy milyen programokat vár el az állam – cserébe a finanszírozásért – a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Az informatikai alapképzések esetén például legalább tíz százalékkal szeretnék mérsékelni az iskolát idő előtt elhagyók arányát.

A tudományos teljesítmény erősítése szintén célja a kormányzatnak. Ennek jegyében született meg egy olyan finanszírozási bónuszrendszer, amely jutalmazza, ha egy intézmény előrelép egy szak- vagy egy globális rangsorban. Az úgynevezett „topegyetemektől” – amelyek kutatói rendre szerepelnek a nemzetközi tudományos folyóiratokban – a publikációik számának jelentős emelkedését várják el, valamint azt, hogy 2026-ig mintegy harmadával nőjön az idézettségük a külföldi szakmai színtéren.

A cikk a Figyelő hetilap január 6-án megjelent számában került publikálásra.

Energetikai élmezőnybe került a Debreceni Egyetem

(Borítókép:

További híreink