Afrikaiak dolgoznak a romániai földeken

Hírek Figyelo.hu
A gazdaság járvány utáni újraindulása ismét felszínre hozta Romániában az esztendők óta fennálló súlyos munkaerőhiányt. Évente százezrek – szakképzettek és képzetlenek egyaránt – Nyugat-Európa országait veszik célba, ám egyre több ázsiai és immár afrikai vendégmunkással igyekszik betömni a lékeket keleti szomszédunk.

Jelentősen megnőtt az idén az Európai Unión kívüli országokból származó külföldi munkaerő iránti kereslet Romániában. Az esztendő első felében 27 százalékkal több kérelmet nyújtottak be az Országos Munkaerő-ügynökséghez, mint tavaly, a hivatal pedig több mint 14 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki, ami az éves kontingens 56 százaléka. A fejlemények következtében Bukarest megduplázta az EU-n kívüli államokból érkező vendégmunkások keretszámát: az augusztus 11-i kormányhatározat szerint a hatóságok az idén a tervezett 25 ezer helyett 50 ezer kérelmet hagyhatnak jóvá.

A munkaerőhiány akuttá válása kevéssé vezethető vissza a romániai gazdaság dübörgésére. A foglalkoztatók elsősorban azért szorulnak mind nagyobb mértékben ázsiai és afrikai dolgozókra, mert egyes becslések szerint már az ötmilliót is meghaladja a külföldön tevékenykedő román állampolgárok száma. A múlt év azonos időszakához képest 2021 első öt hónapjában a betöltetlen állásoké 2,77 százalékkal, 160 ezerre emelkedett, közülük 30 ezret már hosszabb ideje képtelenek betölteni a munkáltatók. Nem hivatalos adatok alapján 300-400 ezerre becsülhető a keleti szomszédunk munkaerőpiacáról hiányzó emberek száma.

Románia néhány esztendeje rendszeresen növeli az unión kívülről érkező munkavállalóknak kiadható engedélyek keretszámát:

2017-ben ötezer, egy évre rá tízezer, 2019-ben 20 ezer, tavaly pedig 30 ezer „zöldkártya” kibocsátására biztosítottak lehetőséget. A koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé visszaesett a kereslet, a keretszámnak csak a 90 százalékával éltek a munkaadók. Ez év márciusában 54 793 EU-n kívülről jött, érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkásról tudtak hivatalosan. A legtöbben Törökországból (6916), Moldovából (4747) és Vietnamból (4708) származnak, s jellemzően az építőiparban, a vendéglátásban, a fuvarozásban, valamint a sütőiparban vállaltak munkát.

A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben az elvándorlás mintegy 7 milliárd eurós, az ország GDP-je 3,7 százalékának megfelelő veszteséget okozott a romániai cégeknek. Miután a gazdaság korlátozások utáni újraindulásával a munkaerőhiány mértéke kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, fennáll annak a kockázata, hogy dolgozók híján számos vállalat fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségének be nem tartása miatt (csúszik a határidő, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni a megrendelt szolgáltatást).

A munkaerőhiány elsősorban az építő- és a vendéglátóipart, továbbá a mezőgazdaságot sújtja.

„A vendéglátóipari munkáltatók a lehetőségeikhez mérten igyekeznek emelni a béreket, hogy vonzóvá tegyék a hazai munkahelyeket a külföldön dolgozó román állampolgárok számára. A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában, sokkal nagyobb fizetésért dolgoznak, a hiányt pedig elsősorban EU-n kívüli országokból, főleg Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnamból tudjuk pótolni” – jelentette ki Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke egy új hotel megnyitóján. Az Agerpres hírügynökség által idézett szakember szerint elkerülhetetlen a munkavállalás céljából befogadottak számának évenkénti növelése. Az is lendítene a dolgon, ha a vendéglátóiparban dolgozók esetében a kormány adómentessé tenné a minimálbért és legalizálná a borravalót.

Az agráriumban 2021 felfedezettjei a dél-afrikai vendégmunkások. „Jól bírják a meleget, hiszen még nagyobb hőségből érkeznek, ugyanakkor fegyelmezettek és lojálisak. Ha mellettük van az ember, úgy dolgoznak, mint a robotok. És a románokkal ellentétben nem isznak” – mesélte a Pro TV hírtelevízióban egy mezőgazdasági vállalkozó.

A munkaerőhiány amúgy szinte valamennyi ágazatban kifejti kedvezőtlen hatását, így az oktatásban is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, a felsőoktatási intézmények elitje a versenyszférából próbál el-, illetve visszacsábítani szakembereket – elsősorban a számítástechnika területén.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.

Öntik a pénzt az agráriumba a román bankok

(Borítókép: OLI SCARFF / AFP)

További híreink