Jelentősen megnőtt az idén az Európai Unión kívüli országokból származó külföldi munkaerő iránti kereslet Romániában. Az esztendő első felében 27 százalékkal több kérelmet nyújtottak be az Országos Munkaerő-ügynökséghez, mint tavaly, a hivatal pedig több mint 14 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki, ami az éves kontingens 56 százaléka. A fejlemények következtében Bukarest megduplázta az EU-n kívüli államokból érkező vendégmunkások keretszámát: az augusztus 11-i kormányhatározat szerint a hatóságok az idén a tervezett 25 ezer helyett 50 ezer kérelmet hagyhatnak jóvá.
A munkaerőhiány akuttá válása kevéssé vezethető vissza a romániai gazdaság dübörgésére. A foglalkoztatók elsősorban azért szorulnak mind nagyobb mértékben ázsiai és afrikai dolgozókra, mert egyes becslések szerint már az ötmilliót is meghaladja a külföldön tevékenykedő román állampolgárok száma. A múlt év azonos időszakához képest 2021 első öt hónapjában a betöltetlen állásoké 2,77 százalékkal, 160 ezerre emelkedett, közülük 30 ezret már hosszabb ideje képtelenek betölteni a munkáltatók. Nem hivatalos adatok alapján 300-400 ezerre becsülhető a keleti szomszédunk munkaerőpiacáról hiányzó emberek száma.
Románia néhány esztendeje rendszeresen növeli az unión kívülről érkező munkavállalóknak kiadható engedélyek keretszámát:
2017-ben ötezer, egy évre rá tízezer, 2019-ben 20 ezer, tavaly pedig 30 ezer „zöldkártya” kibocsátására biztosítottak lehetőséget. A koronavírus-járvány miatt 2020-ban kissé visszaesett a kereslet, a keretszámnak csak a 90 százalékával éltek a munkaadók. Ez év márciusában 54 793 EU-n kívülről jött, érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkásról tudtak hivatalosan. A legtöbben Törökországból (6916), Moldovából (4747) és Vietnamból (4708) származnak, s jellemzően az építőiparban, a vendéglátásban, a fuvarozásban, valamint a sütőiparban vállaltak munkát.
A PricewaterhouseCoopers tanulmánya szerint 2019-ben az elvándorlás mintegy 7 milliárd eurós, az ország GDP-je 3,7 százalékának megfelelő veszteséget okozott a romániai cégeknek. Miután a gazdaság korlátozások utáni újraindulásával a munkaerőhiány mértéke kezdi megközelíteni a koronavírus-járványt megelőző időszak szintjét, fennáll annak a kockázata, hogy dolgozók híján számos vállalat fizetésképtelenné válik a szerződésben vállalt kötelezettségének be nem tartása miatt (csúszik a határidő, vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni a megrendelt szolgáltatást).
A munkaerőhiány elsősorban az építő- és a vendéglátóipart, továbbá a mezőgazdaságot sújtja.
„A vendéglátóipari munkáltatók a lehetőségeikhez mérten igyekeznek emelni a béreket, hogy vonzóvá tegyék a hazai munkahelyeket a külföldön dolgozó román állampolgárok számára. A legtöbben azonban inkább Nyugat-Európában, sokkal nagyobb fizetésért dolgoznak, a hiányt pedig elsősorban EU-n kívüli országokból, főleg Bangladesből, Srí Lankáról, Vietnamból tudjuk pótolni” – jelentette ki Călin Ile, a romániai szállodaszövetség elnöke egy új hotel megnyitóján. Az Agerpres hírügynökség által idézett szakember szerint elkerülhetetlen a munkavállalás céljából befogadottak számának évenkénti növelése. Az is lendítene a dolgon, ha a vendéglátóiparban dolgozók esetében a kormány adómentessé tenné a minimálbért és legalizálná a borravalót.
Az agráriumban 2021 felfedezettjei a dél-afrikai vendégmunkások. „Jól bírják a meleget, hiszen még nagyobb hőségből érkeznek, ugyanakkor fegyelmezettek és lojálisak. Ha mellettük van az ember, úgy dolgoznak, mint a robotok. És a románokkal ellentétben nem isznak” – mesélte a Pro TV hírtelevízióban egy mezőgazdasági vállalkozó.
A munkaerőhiány amúgy szinte valamennyi ágazatban kifejti kedvezőtlen hatását, így az oktatásban is. Mivel számos szakterületen egyre kevesebb az oktató, a felsőoktatási intézmények elitje a versenyszférából próbál el-, illetve visszacsábítani szakembereket – elsősorban a számítástechnika területén.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: OLI SCARFF / AFP)
