Május végén az április végi 33 milliárd forint után a 42 milliárd forintot is meghaladta a kórházak tartozásának összege – ez derül ki a Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból.
Újabb 9,1 milliárd forinttal nőtt a hazai kórházak adóssága május végére
– derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. Közel 42 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel a járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményekben, az egészségügyi ágazati háttérintézményekben és a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményekben. Ebből az állammal szembeni kötelezettség 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni 41,6 milliárd forint, amelyből 0,7 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul. A MÁK szerint az erre kijelölt 602 intézményből valamennyi teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma májusban 302, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 150 intézmény rendelkezett.
Már több mint fél éve nem fizettek a beszállítóknak
– mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a Világgazdaságnak. A kórházak a múlt év végén jellemzően a november 30-án lejárt tartozásaikat rendezték.
A főtitkár kiemelte: a valós adat igazából magasabb mert az egészségügyben 60 nap a fizetési határidő, azaz a szállítást, valamint a számlázást követő 61. napon válik lejárttá egy tartozás. Mielőtt megjelent a valós kórházi tartozás a MÁK honlapján, Rásky László az egyhavi emelkedést 3,5–4 milliárd forint közöttire becsülte, ám ennek a dupláját gyűjtötték be a kórházak és a szakrendelők.
A „hitelezők” száma nem változik érdemben attól, ha valakinek fizet egy intézmény. Számuk leginkább két dolgon múlik: van-e forrása a kórháznak, illetve mennyire van rászorulva a cégek által biztosított eszközökre, szolgáltatásokra – véli a főtitkár. A cégvezetők folyamatosan dolgoznak a behajtáson, de a többségük nem jár sok sikerrel. Rásky László hangsúlyozta, a legnagyobb bajban a kisebb beszállítók vannak. Hozzátette: kár lenne megint megvárni az év végi szokásos kórház-konszolidációt, többször javasolták a országos kórház-főigazgatónak az év közbeni adósságrendezést.
Rásky László szerint
a beszállítók alapvetően a finanszírozás javításában érdekeltek, valamint versenysemleges, egyenlő bánásmódot szeretnének az eszközbeszerzések során.
Az orvostechnikai gyártók és forgalmazók számára most a legnagyobb feladat az MDR- (az orvostechnikai eszközökről szóló uniós rendelet) megfeleltetés biztosítása, az ágazat ennek kapcsán szintén állami segítségre vár. A rendelet lényege a magasabb minőség, a fokozott biztonság garantálása. A MDR tehát elvben pozitívan hat majd a beszállított eszközök minőségére, hiszen az olcsó, silány eszközöknek amúgy is ki kellene szorulniuk az ellátásból – véli a szakember.
Egyelőre az elektív (tervezett) műtétek még nem pörögtek fel, ezt a rendelések is tükrözik
– jelezte az OSZ főtitkára. Egyelőre nem igazán látja, hogy a kórházak rohamléptekkel próbálnák pótolni az elmaradt műtéteket. Ennek több oka lehet. A kórházakban még mindig vannak koronavírusos betegek, ami továbbra is erőforrásokat von el az intézményektől, és egyelőre a finanszírozás sem támogatja a várólisták csökkentését, bár a kormány ígért pénzt a feladathoz. Az egészségügyi dolgozók a Covid–19 miatt amúgy is rendkívül fáradtak, és tíz nap pótszabadságot is kaptak. Ezért a tervezett ellátások száma várhatóan nem lendül be a következő hónapokban sem.
Valós költségvetést és plusz forrásokat vár a kórházszövetség
(Borítókép: MTI/Balogh Zoltán)
