5letből érték, avagy: mit ér a vállalkozás szellemitulajdon-védelem nélkül?

Hírek Halaska N. Gábor
Cégvezetők, üzleti döntéshozók hajlamosak jó magas biztosítási összeget kikötni épületeik, gépeik értékére, ám sajnos Magyarországon a vállalatok, vállalkozások – illetve vezetőik – egy szűk rétege csak, amely valóban komolyan veszi a nem kézzelfogható javainak védelmét. Nálunk a vállalatok 3, Csehországában 8 az EU-ban pedig átlagosan 10 százaléka foglalkozik aktívan ezzel a kérdéssel.

Aki egy kicsit is nyitott szemmel jár, nem lepődik meg túlzottan azokon az adatokon, melyek szerint amíg 45 éve a hazai vállalatok értékének 83 százalékát tették ki az épületek és eszközök, a pénz és a kötvények, valamint a földterületek, addig 2020-ra ez az arány – érdemes megállni itt egy picit – mindössze 10, azaz tíz százalékos. Az 1975-ös 17 százalékról 90-re nőtt tehát a szellemi tulajdon, a márkaérték, a vásárlói adatok (adatbázisok) és a használt (esetleg fejlesztett) szoftverek értéke…

Természetesen a trendet mindannyian ismerjük, de az arányok sokakat megleptek.

Testvérlapunk a Világgazdaság által szervezett és az idén alapításának 125-ik évfordulóját ünneplő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNTH) által támogatott „5letből érték” címmel a csütörtökön rendezett konferencián a fenti adatsorral nyitott Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára.

Kiemelte, hogy a szellemi értékek védelmére a hazai tudásvagyon mainál jobb hasznosulása okán van szükség.

Fotó: Kallus György

És az emlegetett adatsor miatt ez a terület sokkal fontosabb, nem csak, mint 45éve, vagy akár csak 10-15 éve.

Amint az államtitkár elmondta: teljes intézményrendszer épült ki ITM-en belül, hogy egy ötlet, ami mögött tudás van, abból lehessen vállalkozást építeni, de a kutatási részhez mindenképpen álljon rendelkezésre egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma!

Ugyanakkor az innovációs ökoszisztéma építésének kiemelt része a jogvédelem, közel sem csak a nemzeti laborok, az alkalmazott kutatások, a kísérleti fejlesztések, vagy éppen a tudományos és innovációs parkok területén, hanem akár korábbi, akár későbbi életszakaszok során is. Szerencsére a költségeket 100 százalékig fedező iparjogi pályázat áll rendelkezésére bármely magyar cégnek, ami egyedülálló a világban.

Hálózatosodás miatt ráadásul az SZNTH szolgáltatása el tud jutni az ország minden olyan sarkába, amely a hazai ötletgazdáknak segít, a felsőoktatási intézmények technológiai transzfer intézményeivel együttműködve pedig a hivatal tudatosabban tudja védeni a szellemi értékeket.

Pomázi Gyula Zoltán, az SZNTH elnöke egy humoros példát hozott:

azt kérdezte a hallgatóságtól, hogy mi lehet a közös a kürtős kalácsban és debreceni kolbászban?

Pomázi Gyula Zoltán
Fotó: mandiner.hu

Bármennyire is furcsa ez egy sokak számára finom étel-kombináció. Olyannyira, hogy erre a nagyvilágban óriási gyorsétterem láncok is felfigyeltek. A szellemitulajdon-védelem lényege azonban nem az, hogy minden áron, minél gyorsabben eladni a jogokat egy-egy tehetős, globális vállalatnak. A nyereség, okosabb hasznosítás esetén a vártnak akár 50-100-szorosa is lehet.

A kolbász és a kürtős kalács esetén Debrecen mellett épül gyár, amely beszállítja az alapanyagot, és a nagyvállalat nem aprópénzre váltotta az ötletét, és nem is valamiféle licenc-szerződést kötött. A nemzetközi nagyvállalat a magyar gyártó cégben vásárolt többségi tulajdonrészt.

Összességében – a vállalatok nagyobb részéhez szólva – egy-egy szabadalom önmgyában hozzávetőleg 10 százalékkal, de az oltalmak együttes használata (oltalmi protfólió esetén) akár 30 százalékkal növelhetik egy-egy vállalkozás gazdasági növekedési esélyeit. De természetesen az esélyeken túlmenően, a jogérvényesítés gyakorlata a lényeg. Azaz, hogy ha probléma van, akkor az oltalmak tulajdonosa sikerrel jár-e céljai megvalósításában.

SZNTH elnöke felidézte, mára már mintegy 60 ezer folyóméternyi iratanyagra rúgó oltalom gyűlt össze a hivatal működésének 125 esztendeje alatt, amely anyagot már el is kezdtek természetesen digitalizálni.

Szerencsére az utóbbi években kezd visszatérni a hazai oltalom-igénylési kedv, felfelé mozdultunk el a 2018-2019-es mélypontról.

Idén, az első félévben közel 250 nemzetközi oltalmat jegyeztek be az SZNTH segítségével. Még mindig relatíve kevés ez, hiszen például Kínában – a másolás hazájában – az 1990-ben jegyeztek körülbelül ennyi szabadalmat, mára azonban évi 60000-re ugrott ez a szám. Azaz egy másolásra épülő kultúrában is rendkívül látványosa felismerték a jogvédelem fontosságát.

Mert korántsem csak védelmet ad, hanem egyúttal monopol használati jogot, a felhasználói jog érvényesítését, valamint a befektetők szemében jelentősen magasabb értéket adnak az oltalmak, mint az oltalmat nélkülöző fejlesztések, innovációk.

Pomázi Gyula ezt egy lengyel tejipari céggel illusztrálta, amely megszólalásig hasonló Magyarországon működő párjához. Egyetlen kivétel van csupán: a lengyelt vállalatot komplett, hosszú évek alatt kiépített oltalmi portfólió védi, a magyart pedig szinte semmi. A két vállalat piaci, befektetői értékelése között nem kevesebb, mint háromszoros különbséget lehet látni. Ez tehát legnagyobbrészt a szabadalmi és egyéb oltalmi védettségek hiánya miatt lehet így.

A konferencián ezt követően számos, igen tartalmas szakmai előadást láthattunk.

Dr. Molnár István
Fotó: Danubia IP

Például Dr. Molnár István, a piacon jól ismert Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. csoportból a DANUBIA IP Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember az egyik leggyakoribb oltalom átruházási formát, a licencia szerződéseket járta körbe. Aláhúzta például, hogy ilyen megállapodást csak írásban lehet kötni, sőt az eredetileg kikötött díj utólag, előre nem várt, előre nem látható nagy siker esetén az eredeti jogosult számára, felfelé módosítható. (Ezt hívja a szakma bestseller klauzulának.)

Szentpéteri Zsolt, az SBGK Szabadalmi Iroda szabadalmi ügyvivője igen fontos, rövidesen várhatóan életbe lépő változásokról beszélt.

Elvben ugyanis olcsóbb, egyszerűbb, egységes hatályú európai szabadalmi rendszer lép életbe, ahogyan a rendszerben lévő uniós országok folyamatosan ratifikálják az egyezményt, nemrég olyan nagyok, mint Németország már meg is tették ez. Ugyanakkor a lengyel, a spanyol és a brit kormányok nem részei az egyezménynek. A szakértő szerint lehet, hogy a magyar szabadalom tulajdonosoknak, illetve bejelentőknek is jobb lenne, ha minél később, csak átmeneti idő után lépne életbe az új, 24 országban egyszerre védő, nemzetek feletti Unified Patent rendszer.

Ezzel az a fő kihívás, hogy külföldi bíróságon kell védekezni, ám, ha perre megy a dolog, akkor egy átlag magyar vállalkozás, vagy akár középvállalat is jobb, ha megegyezik inkább. Miért? Mert minimum 12 ezer eurós a perköltség, illetve vesztes per esetén is könnyen elmehet kétmillió euróig (ami több, mint 700 millió forint) csak az ellenfél képviseletének kifizetése. Leegyszerűsítve: a gyakorlatban egy magyar kkv bele sem megy egy ilyen „kalandba”, inkább szemet huny, és fizeti a licencdíjat.

Uniós oltalmat kapott a szegedi halászlé legfontosabb alapeleme

(Borítókép: Kallus György)

További híreink