Viharként tombol már

Való Világ
A május–augusztusi időszakban 2010 és 2017 között csaknem egymillió kárt térítettek meg a biztosítók. A kifizetett összeg meghaladta a 73 milliárd forintot. Vagyis egy átlagos kártérítés 73-74 ezer forintos volt.

Az idei július 10–12-i viharokat követően közel hétezer esetet regisztráltak a biztosítók. A pár héttel ezelőtti pusztítás miatt kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest, valamint Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, és sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre. A szakemberek megszemlélték a veszteségeket, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kifizetések. Hazánkban a legtöbb, ingatlannal kapcsolatos káresemény május–augusztusban történik. A biztosítókhoz 2010–16 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 bejelentés érkezett, s több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok –  tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az adatokat.

BAGATELLTŐL A MILLIÓKIG

A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett „bagatell kár”, ám előfordulnak tízmilliós nagyságrendű esetek is.

A biztosítóknál legtöbbször az elemi károkra – vihar, felhőszakadás, jégverés, árvíz, földrengés – szóló kifizetések részét képezik az alapcsomagnak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan egy alapkonstrukcióval a legsúlyosabb katasztrófakárok esetén is védve van. A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak – az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe  adatai szerint az EU országaiban fejenként évi 156 eurót, több mint 47 ezer forintot költenek erre a lakosok –, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak – mondta lapunknak Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályának a vezetője. Magyarországon egy átlagos méretű ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer – havi 2416 – forintért biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló kiegészítő – biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

KÁRBEJELENTÉS RÖGTÖN

Biztosítói szempontból általában az
54 km/h-t meghaladó szélsebességet nevezhetjük viharnak, bár egyes cégek magasabb, például 62 km/h-s határértéket szerepeltetnek a szabályzatukban. A köznyelvben a vihar mint gyűjtőfogalom alatt nemcsak a nagy szelet értjük, hanem a vele együtt érkező, jelentős mennyiségű csapadékot – akár jégesőt –, valamint a villámlást, ritkábban a forgószelet is.

A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy minél hamarabb jelentsük be a kárt. A biztosítási szerződésekben szerepel, hogy az észleléstől számítva hány napon belül vagyunk kötelesek bejelenteni a veszteséget. Ez Magyarországon jellemzően 2–5 nap. Ajánlatos ezt a határidőt betartani, illetve mindenképpen szükséges a keletkezett törmelékek, törött cserepek megőrzése a szakértő kiérkezéséig, s nem árthat, ha készítünk néhány fényképet is az ingatlan állapotáról.

Fontos azonban tudni, hogy az épületszerkezetek elhanyagoltsága, elhasználtsága szintén kizáró körülmény lehet, mert ilyenkor már nem (csak) a vihar okozta a kárt, tehát a biztosító részben vagy egészben megtagadhatja a térítést. Jó hír viszont, hogy ha az égiháborúval együtt járó csapadék a vihar által megbontott tetőn keresztül eláztatja a lakás helyiségeit, akkor a biztosítók ezeket a károkat is megtérítik.

A KIVÉTEL

A felhőszakadás leginkább akkor tud komoly veszteségeket okozni, ha hegy- vagy domboldalról zúdul le nagy mennyiségű csapadék, vagy az esőelvezető rendszer nem bír el a sok vízzel. Mindkét esetben jellemző, hogy a lakóépület földszintjét és főleg a talajszint alatti helyiségeket elönti a víz – az utóbbi esetben szivattyúzásra is szükség lesz.

A biztosítók az ilyen események
miatt bekövetkező károkat megtérítik, egyetlen kivétel van: a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt ingóságokban keletkezetteket jellemzően csak akkor fizetik ki, ha az adott helyiség lakáscélú – tehát pince, műhely, garázs esetében nem. Komolyabb felhőszakadáskároknál felmerülhet az esővíz-elvezető rendszer üzemeltetőjének (vízművek, önkormányzat) a felelőssége is, innen azonban sokkal nehezebben, több utánjárással juthatunk térítéshez, mint saját lakásbiztosításunk alapján.

HA ÖSSZETÖRT AZ AUTÓ

Nehéz a helyzet akkor, ha a gépjárművünkben tetőről lehulló cserép vagy kidőlt fa okoz kárt, és nincs cascónk. Ilyen esetekben alapvetően felmerülhet az épület tulajdonosának, illetve a közterületen álló fa gondozójának a felelőssége. A jogszabály szerint kivéve akkor, ha bizonyítja, hogy minden tőle elvárhatót megtett a megelőzés érdekében. Ilyen esetekben már az is komoly nehézséget okozhat, hogy az esetleges felelős személyét megállapítsuk. Hiszen a felelősség kérdésének egyértelmű tisztázása nem egyszerű. Az ilyen esetek gyakori lezárása az, hogy sajnos vis maior történt.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink