Több mint két év és két hónap alatt látogatta sorra a 23 megyei jogú várost Orbán Viktor a Modern városok program keretében. Ez idő alatt 3575 kilométert tett meg e célból a kormányfő – derül ki abból a videóból, amelyet közösségi oldalán tett közzé a miniszterelnök. Összesen 3400 milliárd forint értékű fejlesztési csomagról van szó. A megvalósítandó feladatok közül említést érdemel, hogy megépül 690 kilométer autópálya, 270 kilométer kerékpárút, fejlesztenek öt repülőteret, 16 városrekonstrukciót is bejelentettek, továbbá legalább 1600 hektárnyi ipari park jöhet létre.
Ha a főbb összegeket megnézzük, a kormányfővel kötött polgármesteri megállapodásokat követően a 2016-os, illetve az idei év tervezésekkel telt, illetve telik. Ezekre a munkálatokra tavaly 52 milliárd forintot adott a büdzséből a kormány. Ebben az esztendőben a költségvetésből már minimum 152 milliárdos hazai forrást biztosítanak, míg a tervek szerint 2019 végéig az évi 1000 milliárdot is eléri a támogatások mértéke. Kiemelendő, hogy összesen 170 milliárd jut sportra és egészségügyre is, 109 milliárd pedig oktatásra.
A 2022-ig tartó Modern városok program más, mint az eddigi fejlesztési projektek, hiszen nem Budapest felől közelíti meg a dolgokat, hanem fordítva, továbbá igyekszik kiegyenlíteni a vidéki Magyarország, valamint a főváros és Pest megye között fennálló fejlődésbeli különbségeket. Így még nagyobb fellendülés kezdődhet a településeken és a térségükben. A megállapodások alapját az önkormányzatok adósságkonszolidációja jelentette, az összes helységet illetően 1369 milliárd forintnyi tartozást vettek le a vállukról. Lapunk a teljesség igénye nélkül válogatott a legérdekesebb, legnagyobb mértékű, illetve a legfontosabb programok közül.
Miután Győrben hatalmas a forgalom, be kell fejezni a körgyűrűt, s felújítják a 8311-es számú utat. Erre hárommilliárdot szán a kormány. A belső elkerülő úton új hídra van szükség a Mosoni-Duna felett, erre hétmilliárd forint áll majd rendelkezésre, a kivitelezésnek 2019-ben kell elkezdődnie. A kultúrára is jut: ütemezetten újulhat meg a Győri Nemzeti Színház és környéke húszmilliárd forintból. Új mentőállomást hoznak létre a kórháznál, és az intézmény parkolóját is kibővítik hárommilliárdból.
Salgótarján helyzete például azért érdekes, mert a kormány a város szocialista vezetőjével hatalmas beruházásokról állapodott meg: a legfontosabbak közé tartozik az országhatárig érő, a települést elkerülő négysávos út kialakítása 40-50 milliárdos költséggel. Az ipar és a gazdaság fejlesztése érdekében tízmilliárd forintból a város összes, 40-45 hektárnyi barnamezős rozsdafoltját felszámolják, és amit lehet, új ipari park formájában vonnak be a termelésbe, rengeteg munkahelyet teremtve. Az oktatásfejlesztésre hárommilliárd jut.
Szeged is ellenzéki vezetésű, ám itt is nagy beruházások lesznek: az összeg elérheti a hetvenmilliárd forintot. Olyan észak–déli közlekedési tengely jön létre, amely Szegedet Debrecenen keresztül összeköti Miskolccal. Új uszoda is épül, hétmilliárdért.
Mint régi ipartelepülést, Dunaújvárost is modernizálják. Egészségügyi, sport- és közlekedési, ipari beruházások lesznek, itt is milliárdokkal segítik a fejlesztést. Miután a városban nincs szálloda, csupán erre hárommilliárdot szánnak.
Megújul a veszprémi Petőfi Színház, 2,5 milliárd forintból korszerűsítik az állatkertet, 762 millió jut a zeneiskola renoválására. 280 millióból megépül a csopak–alsóörsi, 500 millióból a zirci, 600 millióból a somlói kerékpárút.
Több mint 30 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg Békéscsabán: nyomdaipari tudás- és képzőközpont lesz, ami azért érdekes, mert a város bocsátja ki évente a végzős nyomdász szakemberek negyedét. A vásárcsarnok bővítésére 5,2 milliárdot kért a polgármester, így itt lehet hazánk legnagyobb vásártere.
Tatabánya vasútállomása igen rossz állapotban van, ezért azt tízmilliárdból fejlesztik az úthálózattal, épületekkel együtt. Az Árpád Gimnáziumot reálgimnázium-má alakítják, s másfél milliárd forintos költséggel átépítik. Érdekesség, hogy a bányászhagyományok őrzéséhez mintegy 1,5-2 milliárddal támogatják a városi tulajdonba került Bányatiszti Kaszinó eredeti állapotba történő helyreállítását.
Huszonötmilliárd forintot kap Kecskemét, hogy a város létrehozhasson egy gazdaságfejlesztési alapot: ebből a közlekedési korszerűsítések között a városi körgyűrű utolsó szakaszának a megépítése a legfontosabb, közel 20 milliárd forintból. A világhírű Kodály Intézet fejlesztését és egy új 250 fős koncertterem építését 3 milliárdból oldják meg.
Nyíregyházán 320 hektáros ipari parkot hoznak létre, a nyugati elkerülő útszakaszokat 18 milliárd forintból kötik össze. Megállapodás született a településen lévő nagyobb közlekedési csomópontok átépítéséről, valamint 41 városi elektromos busz beszerzéséről, egy négycsillagos, kétszáz ágyas sóstói szálloda felépítéséről, valamint a sóstógyógyfürdői múzeumfalu másfél milliárd forint értékű felújításáról is.
Egerben szintén sok fejlesztés lesz. Majdnem ötvenmilliárdos finanszírozásról van szó: épül az autóút, megújul az uszoda és a vár, azonkívül ipartelepet is létrehoznak.
Érd sem marad forrás nélkül; a program keretében a szolgáltatások színvonalát szeretnék emelni abból a 26 milliárd forintos fejlesztési támogatásból, amelyet az odaítélt 64 milliárdból eddig megkaptak. Ipari, egészségügyi és oktatási intézményeket korszerűsítenek itt.
Nagykanizsa az ország egyik „csak-rá-ja”: itt a projekt részeként új ipari területet hoznak létre, 2018-ig kétszer két sávosra bővítik a szlovén határhoz vezető M70-es utat, és megépítik a Nagykanizsát elkerülő út első részét. Emellett felépül egy nagyjából háromezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy ötvenméteres fedett uszoda – mindezekre több mint tízmilliárd forintot szán a kormány.
Ami Szolnokot illeti, itt 2018–19-ig állami forrásból megépül a négysávos autó-út Budapest és a város közötti szakasza. Ez alaphangon több tízmilliárdba kerül. Az együttműködés részeként a sporttelepet is fejlesztik; erre 529 millió forintot adott a kormány korábban, amelyet további egymilliárddal egészítenek ki a strandfürdő fejlesztése érdekében. Fontos, hogy a művésztelep fejlesztésére egymilliárd forintot, a tiszaligeti strandfürdő korszerűsítésére hárommilliárdot, a kikötőfejlesztési programra egymilliárdot ítéltek meg. Mindezekből jól látszik: a kormányzat gigantikus -összeget különített el a büdzsében a városok, a megyeszékhelyek -fejlesztésére. Sok helyen ennek már látványos eredményei is vannak, ám a beruházások legnagyobb része csak most következik.
