A népi bölcsesség szerint a hetedik év vízválasztó egy házasságban. Orbán Viktor és az Európai Unió, azon belül is Brüsszel „házastársi” kapcsolata az elmúlt hét esztendőben leginkább egy héjanászra emlékeztetett, egymás folytonos marásával, majd kibékülésekkel. A magyar miniszterelnök Brüsszel megállítására felhívó nemzeti konzultációja és más intézkedései láttán azonban az EU központjában újabban egyre többen emlegetik a házasság végleges megromlását.
MERKELEN MÚLNA?
A Fidesz–KDNP pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának számos tagjánál is betelt a pohár, és közülük többen nyíltan követelik a magyar delegáció kizárását. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a német sajtóban megjelent információk szerint „az igazság órájának” nevezte az EPP szombati uniós csúcstalálkozót megelőző elnökségi ülését, ahol a magyar kormány legutóbbi lépései is terítékre kerülnek. A Fidesz kizárása azonban nincs napirenden – erősítette meg néhány nappal az összejövetel előtt lapunknak telefonon az Európai Néppárt szóvivője. „A magyar kormánypárt kizárása sohasem volt napirenden, és sohasem volt az EPP prioritása” – szögezte le Siegfried Mureşan, aki maga is tagja a néppárti parlamenti frakciónak.
„Nincs EPP-tagság mindenáron. Még Orbán Viktor számára is léteznek vörös vonalak” – nyilatkozta másfelől a Der Spiegelnek Manfred Weber, a pártcsalád parlamenti frakciójának a vezetője.
A magyar kormányfő „három csapása” (a felsőoktatási törvény szigorítása, a külföldről is támogatott civil szervezetek törvénytervezetben szereplő címkézése és az újabb Brüsszel-ellenes kampány), ha ki is ütötte a biztosítékot az EU-intézményeknél, még nem lépte át a vörös vonalat. „Sokkal többnek kell történnie ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. Hacsak Angela Merkel rá nem szól Joseph Daulra, az EPP elnökére” – vélekedett lapunknak egy nevének mellőzését kérő néppárti forrás. A legnagyobb frakciójú párt így most valószínűleg beéri egy újabb szigorú dorgálással. Különösen akkor, ha az Európai Bizottság április utolsó hetében nem áll elő cáfolhatatlan bizonyítékokkal arról, hogy a felsőoktatási törvény jelenlegi formájában uniós jogot sért, és ezért módosítani kell rajta.
A magyar miniszterelnök utoljára két évvel ezelőtt váltott ki hasonló zúgolódást, amikor nyíltan napirendre vette a halálbüntetés visszaállításának gondolatát. Népszerűsége akkoriban saját pártcsaládján belül is a mélypontra süllyedt, de később a menekültválság hullámain sikerült visszakapaszkodnia és európai szinten is növelnie a befolyását. Orbán Viktor a fent említett három lépéssel viszont megint darázsfészekbe nyúlt. Brüsszeli megfigyelők szerint vélhetőleg azért, mert túlbecsülte a mozgásterét. „Azt gondolhatta, hogy Donald Tusk európai tanácsi elnöki újraválasztásához nyújtott támogatása miatt most többet megengedhet magának” – vélelmezte egy néppárti forrás, hozzátéve, hogy főleg Brüsszel egzecíroztatását nézik rossz szemmel saját párttársai. „Egy dolgot még csak lenyeltek volna, de a három ügy egyszerre már túl soknak bizonyult” – jegyezte meg az EPP-frakció egyik inkognitóban nyilatkozó tagja.
A PÁRBESZÉD MEGVAN
Schöpflin György magyar EPP-képviselő is úgy látja, hogy pártja kizárásának most sokkal kisebbek az esélyei, mint néhány nappal korábban. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a Fidesz az Európai Néppártban maradjon. Az idők folyamán jól összeszoktunk, kiépítettük a hálózatunkat és komoly munkát tudunk végezni” – utalt a képviselő arra, hogy a 12 tagú magyar delegáció a statisztikák szerint a leglojálisabbak közé tartozik a frakcióban. Egy felmérés szerint a magyar képviselők az esetek 95 százalékában a frakció álláspontjának megfelelően szavaztak.
Az Európai Parlament szerdán, lapzártánkat követően külön plenáris vitát is szentel a magyar ügyeknek, amelyen az előzetes tervek szerint Orbán Viktor is felszólal. A magyar kormányfő rutinos vendég a képviselő-testületben, ahol az elmúlt években többször is megfordult. Az újabb jelenése bizonyos értelemben már annak a politikai párbeszédnek a része, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett húsvét előtt a magyar kormánnyal. A Jean-Claude Juncker vezette testület két és fél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta első ízben tűzte napirendjére a magyar ügyeket, amihez, mint említettük, a CEU-t közelről érintő törvénymódosítás, a civilekről szóló törvény és a Brüsszel-ellenes kampány adta meg az utolsó lökést.
A bizottság által forszírozott politikai párbeszéd fonák módon éppen arról szól, hogy Brüsszel miképpen tudná „megállítani” a magyar miniszterelnököt, aki bírálói szerint sportot űz az EU ekézéséből, és nem hajlandó kompromisszumra a menekültek tagállamok közötti elosztásának kérdésében. Az elmúlt hét évben az EU-intézmények ellen folytatott szabadságharcon edződött kormányfő ugyanakkor nem nyújt olyan nagy támadási felületet, mint az alkotmánybíróság függetlenségét Brüsszel szerint nyíltan felszámoló Varsó. Orbán Viktor ráadásul eddig sem ment fejjel a falnak, és „az utolsó pillanatban mindig félrerántotta a kormányt” – ahogy egy bizottsági forrásunk fogalmazott.
Frans Timmermans, Juncker helyettese ezért tisztában van azzal, hogy a magyar kormánnyal szemben más, kifinomultabb módszerekkel kell kísérleteznie, mint ahogy azt a lengyellel eddig – egyébként minimális eredménnyel – tette. A jogállamiság betartása felett őrködő alelnök információink szerint él a gyanúperrel, hogy a felsőoktatási törvény módosítása vagy a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó átláthatósági szabályok szigorítása nem elszigetelt intézkedés, hanem egy folyamatba illeszkednek. Az EB megítélése szerint „formailag” jelenleg mégsem éri rendszerszintű fenyegetés a magyar jogállamiságot. De úgy látja, hogy bizonyos intézkedések megkérdőjelezhetik az EU-alapszerződés 2. cikkében foglalt alapértékek tiszteletben tartását.
A lengyelekétől eltérő helyzet miatt
a jogállamisági keret alkalmazása nem jöhet szóba. És hasonlóképpen, az uniós zsargonban atomfegyvernek neve-
zett EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás elindítása sem tűnik reális opciónak, ami végső soron egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztéséhez is vezethet.
Brüsszel ezért a vitatott hazai törvények rutinszerű jogi vizsgálata mellett az Európai Parlament és a tagállamokból álló Európai Tanács bevonásával egy a jogi kereteken kívül eső informális politikai párbeszédet is szükségesnek tart Budapesttel. A táncra való felkérés valójában a magyar miniszterelnöknek szól, akit a bizottság szeretne rávenni a konstruktív együttműködésre és arra, hogy hagyjon fel Brüsszel folyamatos ostorozásával.
„Szükségesnek tartunk egy dialógust a magyar miniszterelnökkel, hogy megtudjuk: milyen irányba szándékozik vezetni az országát? Milyen jövőképe van Európáról? És vajon osztja-e az értékeinket, azokat az értékeket, amelyekhez a római nyilatkozat aláírásával ő is a nevét adta?” – fejtegette az EB első alelnöke. A testület egyelőre nem árult el további részleteket arról, hogy egészen pontosan mikor és hogyan képzeli el az egyeztetéseket a magyar kormánnyal, illetve annak fejével.
A LEGFŐBB CÉL AZ EGYSÉG
Schöpflin György azt feltételezi, hogy a politikai párbeszéd a magyar kormány retorikájára fókuszálna. „Ha ilyen alapon történik, akkor látok esélyt valamiféle kompromisszumra” – mondta.
A Figyelő által megkérdezett elemzők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a tagállamok, s közülük is Németország vezetőjének a részvétele nélkül nem lenne értelme az egésznek. Azzal mindenki tisztában van, hogy egy ilyen meggyőzési kísérletnek a hivatalos fórumokon, így az Európai Tanács szintjén nem lenne támogatottsága. Mindenki veszélyes precedenst látna benne. De arra sincs garancia, hogy a színfalak mögötti, informális nyomásgyakorlásra nagyobb készség lenne. A német választási kampányra való tekintettel egyesek eleve kizárták azt, hogy Angela Merkel részt venne egy ilyen kezdeményezésben. Ráadásul a küszöbönálló brit kilépési tárgyalások is a tagállami egység fenntartása mellett szólnak.
A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy más potenciális nyomásgyakorlási lehetőségek is felmerültek Brüsszelben, igaz, mindegyikkel szemben felhozhatók érvek. Az egyik eszköz a pénzcsapok elzárása. Orbán európai kritikusainak körében érezhetően kezd teret nyerni a gondolat, hogy ez lenne a leghatékonyabb a magyar vezető „megregulázására”. Elemzők azonban rámutatnak, hogy ennek legfeljebb a következő, 2021-ben induló többéves pénzügyi keret idején lenne realitása, hiszen a költségvetési szabályokat egészen addig rögzítették. De még ha lenne is ilyen szándék, az EU-s jogállam keretei között akkor is nehéz elképzelni, hogyan lehetne célzottan, testre szabott szabályokkal szankcionálni egyes tagállamokat.
