Valóságos időutazásban van része annak, akit sorsa a Péterfy Sándor Utcai Kórházba, esetleg a „Jánosba” vezérel. Igaz, egészségügyi problémája miatt nem a málló vakolatot nézi, nem is az elrozsdásodott csöveket vagy a lerobbant illemhelyet, hanem egyedül az orvost, hogy meg tudja-e gyógyítani. Ezzel együtt napi tapasztalat a fővárosiaknak, hogy elöregedett, lepukkant egészségügyi intézményekben gyógyulnak. A tényszerűség kedvéért: a budapesti kórházak kétharmada 1980 előtt épült, harmaduk pedig az 1800-as években. És ez csak egy a negatívumok sorában.
RENDET TESZNEK
Miközben 2004 óta számos vidéki egészségügyi ellátóhely megújult, 440 mil-liárd forint értékű fejlesztés valósult meg országszerte, Budapestnek és a központi régiónak az uniós támogatások mindössze 13 százaléka jutott. „Botrányosnak tartom, hogy a XXI. században egy európai fővárosban van még olyan aktív betegellátást folytató intézmény, amelyikben nem teljes a képalkotó diagnosztikai háttér, magyarul nincs benne CT és MR, s a beteggel a fővárosi csúcsforgalomban furikáznak azért, hogy valahol elvégezzék a CT-vizsgálatot.” Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének a szavai ezek, aki így kommentálta egy lapinterjúban a kormánynak azt a tervét, amely szerint 2025-ig megújul a teljes budapesti egészségügyi ellátás.
A kabinet többször is elkezdte a központi régió ellátórendszerének átalakítását, ám a lobbiérdekek újra és újra megakasztották azt. Úgy tűnik, a terv most megvalósul, s 2020–22-re már állnak azok a modern épületek, amelyekben XXI. századi körülmények között várják a betegeket.
„De nem csak a beharangozott három új centrum készül el. A következő nyolc évben, 2025-ig a Budapesten működő összes egészségügyi intézményt modernizálják” – erősítették meg a Figyelőnek fővárosi egészségügyi forrásaink. Az intézmények közötti harc azért továbbra is dúl a háttérben, a rendelőintézetek és a kórházak a létükért küzdenek – hallottuk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen profillal melyik centrumhoz kapcsolják őket. A fővárosban 22 állami kórház működik, emellett a Semmelweis Egyetem további 30 klinikája. Elodázhatatlan a rendteremtés, amire elszánta magát a kabinet.
Az engedélyeztetésre, az előkészítésre és a társkórházak fejlesztésére 50-55 milliárd forintot szánnak 2018-ban, a beruházások pedig a tervek szerint négy éven belül fejeződnek be. 2025-re Budapest teljes kórházi struktúrája megújul. A kormány által tárgyalt előterjesztés szerint három szuperkórház, központ épül, amelyekben teljes körű, 24 órás ellátást nyújtanak (lásd a Hol épülnek az új központok? írást).
TARTOZÁS
Az egészségügyi kabinet prognózisa szerint a teljes 2017-es esztendőben növekedhetett volna 20 milliárd forinttal a fekvőbeteg-intézmények adóssága, ám ezt a kórházak már február végére összehozták. A Magyar Államkincstár adatai alapján újra duzzad a tartozásuk, ráadásul a korábbinál gyorsabb ütemben. A decemberi konszolidáció után, 2016 végén 13 milliárdos mínusszal zártak az intézmények. Ez év első két hónapjában pedig összesen 6,5 milliárd forint adósságot halmoztak fel pluszban. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár nem oly rég optimistán nyilatkozott; azt várta, hogy havi szinten 2,5 milliárd forint alatt marad az adósságállomány növekedése. A legtöbb tartozást a nagy ellátási területtel rendelkező óriási intézmények halmozták fel, köztük a Honvédkórház, az Egyesített Szent István és Szent László, valamint a Péterfy Sándor Utcai Kórház. Szakértői becslések szerint az idén legkevesebb 40 milliárd forintos konszolidációra szorul az ágazat.
Hol épülnek az új központok?
- DÉL-BUDAI CENTRUM: a XI. kerület Dobogó nevű városrészében épül meg egy 1058 ágyas modern tömbkórház, ide költözik a Kútvölgyi úti klinikai tömb, a Tűzoltó utcai és a Bókay utcai gyermekklinika, az egyik női klinika, valamint a nagy traumatológia és az idegsebészet a Szent János Kórházból. Észak-Budán nem lesz centrumkórház. Itt a Kútvölgyiből egy 550 ágyas gyógyintézmény jön létre. A Szent János Kórház kisebbik traumatológiája, a szülészet-nőgyógyászat, a koraszülött- és a gyermekosztály, a neurológia és a kisebb manuális szakmák működnek majd itt. A Szent János Kórház a jövőben kizárólag krónikus és rehabilitációs ellátást nyújt 300 ággyal. A szakrendelések ugyancsak a Kútvölgyi útra, önálló épületbe költöznek.
- ÉSZAK-PESTI CENTRUM: a Honvédkórház lesz a szuperkórház, amely új tömböt kap. A Podmaniczky utcai egykori MÁV-kórház osztályai költöznek ide, 1200 ággyal működik majd.
- DÉL-PESTI CENTRUM: a Nagyvárad térre tervezett 1300 ágyas új épülettömb lesz a központ, amelyet az Egyesített Szent István és Szent László Kórház területén építenek fel. Az intézmény jelenlegi épületeit szintén felújítják, és az Országos Kardiológiai Intézet is csatlakozik hozzá. A Heim Pál Kórház területén egy gyermeksürgősségi centrum és gyermekpszichiátria is létesül.
Forgatókönyv és fejlesztési pénzek
- A három nagy centrum építése 2019-ben kezdődhet.
- 2022-re elkészülnek a központok.
- 2025-re valamennyi budapesti kórházat és rendelőintézetet modernizálják.
- 2017-ben 39 milliárd forintot szánnak e célra, már az idén elkezdődik néhány kórház belső komfortosítása, orvostechnológiai fejlesztése, valamint
- 11 milliárd forint uniós támogatásból az épületenergetikai fejlesztésük.
- 2018-ban 50-55 milliárd forint áll rendelkezésre engedélyeztetésre és előkészítési, bontási munkálatokra.
- A budapesti egészségügyi fejlesztések költségét 235 milliárd forintra becsülik.
