Még nem tudni, hogy újabb multiellenes lépés, avagy egy új szövetkezeti modell formálódik az agráriumban – találgatta egy piaci szereplő. A szakma az olyan nagyvállalatokat nevezi agrárintegrátornak, amelyek összetett szolgáltatáscsomagot nyújtanak a termelőknek. Megfinanszírozzák az éves gazdálkodást; ehhez műtrágyát, vetőmagot, növényvédő szert, gépet és alkatrészt is adnak, hogy a ciklus végén átvegyék és eladják a terményt. A bevételből az integrátor levonja a jussát, majd elszámolnak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke azonban márciusban már arról beszélt, hogy új alapokra kell helyezni a termékpályaszintű integrációt, amihez a testület javaslatot készít az őszi parlamenti ülésszakra. A cél, hogy növekedjen az ágazati együttműködések száma. Ezzel párhuzamosan – a termelők alkupozíciójának a javítására – a Földművelésügyi Minisztérium is felülvizsgálja a gazdálkodók és felvásárlók közötti szerződéses rendszert.
NINCS ÖSSZEFOGÁS
Győrffy Balázs a javaslatot a kamara tízezer főt érintő kutatásával indokolta, amely szerint nem akarnak szövetkezni a termelők. Pedig a válaszadók elmondása alapján az értékesítési-beszerzési biztonság, a nagyobb alkuerő, a kiszámítható árak érdekében igenis vágynak a piaci szereplők az integrációkra, csak ezek szerint nem a jelenlegi formában. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szintén úgy tapasztalja, hogy az ágazati szereplők kezdik belátni: versenyképességük az integráció erősítésével javítható. A termelők piacot és profitot veszítettek, mert nem alakult ki természetes összefogás.
Az országos agrárintegrátor komoly előnyökre számíthatna. Például más hitelintézettel és pénzügyi szolgáltatóval szemben a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül, mindössze egy előzetes bejelentés után nyújthatna pénzügyi szolgáltatásokat – értesült az Agrárszektor.hu szakportál. Emellett az egymil-liárd forint feletti integrátori beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt invesztíciónak minősülnének. Cserébe viszont csak úgy válhatna országos agrárintegrátorrá az évi legalább 50 ezer számosállatot vagy 10 milliárd forint értékű terményt termeltető, felvásárló, feldolgozó gazdasági szervezet, ha stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormánnyal. Ennek részleteit azonban nem tartalmazza a javaslat.
Ezért is állítja az egyik érintett, hogy rossz a megközelítés. Először azt kellene tisztázni, hogy mi az integráció. Az, hogy a termelőket kiszolgáltatják három évre egy nagy cégnek, vállalva, hogy csak tőlük vehetik a műtrágyát, a vegyszert, s neki kell eladniuk a terményt, mert a kormánnyal megkötötték a stratégiai megállapodást? Vagy egy alulról szerveződő termelő-vállalkozó összefogásról van szó? – kérdezi a piaci szereplő. Az EU integrációs modellje ugyanis az utóbbira, a kiemelten támogatott termelői csoportok összefogására épül. Arra, hogy összeáll akár 200 termelő, és közösen termeszt, ad el például zöldséget.
ALULRÓL ÉPÍTKEZVE
Az elméleti vita mellett viszont az is látszik, hogy sok ezer milliárd forintos piacok újraosztásának a lehetősége kerülhet a kormányzati döntéshozók kezébe, ha valóban csak stratégiai partner integrátorok kaphatnák meg a beígért nagy kedvezményeket.
A piac óriási. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2012-es adatai szerint (frissebbek sajnos nincsenek) például a gabona-termékpályán a termés 40-50, az olajosmag-termés 70 százalékát tíz hazai és nemzetközi, integrációt is végző kereskedő és/vagy feldolgozó nagyvállalat vásárolta fel. Közöttük multicsoportok, mint a Monsanto, a Bonduelle, a Cargill, a Glencore vagy a Syngenta itteni leányai, valamint két nagy hazai cég, a nemrég még Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató magánérdekeltségébe tartozott KITE Zrt. és az Andrej Babiš cseh pénzügyminiszter privát portfóliójába sorolt IKR Agrár Kft.
A 240 milliárd forintot meghaladó árbevételű KITE Zrt. önmagában is hatalmas. A hazai szántóterület csaknem felén – mintegy 2,5 millió hektáron – gazdálkodó több mint 10 ezer partner finanszírozására mintegy 50 milliárd forintnyi forrást helyez ki évente. Terménykereskedelmi üzletágának a forgalma 70 milliárd forint. Az ország szántóterületének a harmadán gazdálkodó, kilencezer partnert integráló IKR Agrár Kft. árbevétele is évről évre dinamikusan növekszik, tavaly 87 milliárd forint volt. Az érintett nagy integrátorok egyelőre nem foglaltak állást a tervezetről. Mint mondták, „várjuk ki a végét”.
Akiért a harang szól
Piaci szereplők tudni vélik, hogy a két éve Csányi Sándor OTP-elnök-vezérigazgató magánérdekeltségébe került KITE Zrt. lehet a kedvezményezettje a formálódó integrátori szabályoknak. Forrásaink szerint azonban nem ez, hanem egy másik, állattenyésztési integráció érdekét szolgálhatja az új feltételrendszer. Húsipari körökben nyílt titokként kezelik, hogy Csányi szemet vetett a HAGE Hajdúsági Agráripari Zrt.-re. A nagybefektető Bonafarm csoportjába tartozó Pick Szeged Zrt.-vel több mint szoros kapcsolatban lévő új mohácsi nagy vágóhíd gazdaságos működéséhez ugyanis nincs elég alapanyag. Évi legalább 1-1,2 millió sertés kellene, de ennek még csak a felét sikerült lekötni. A HAGE-hez tartozó Alföldi Sertés Értékesítő Szövetkezet viszont évi sok százezer hízót is képes előállítani, de most főleg a konkurens Pini érdekeltségnek szállít. Ha bekerülne a Bonafarm uszályába, és stratégiai partner országos integrátorként megkapná a rendkívüli kormányzati kedvezményeket, a HAGE-vel versenyképesebbé válhatna a Csányi-féle csoport. Megkérdeztük tehát a HAGE-t, de egyelőre kacsának tartják a hozzájuk is eljutott híresztelést. A KITE lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.
