„Ez a magy felbontású lapos tévé már jó lesz. Egy ideig fölösleges lecserélni” – a televíziógyártók rémálma, hogy végül a vásárlóik tömegével jutnak hasonló konklúzióra. Hogy mindennek elejét vegyék, állandóan „forradalmi” fejlesztéseket jelentenek be, aztán csak remélik, hogy valamelyik újítás megnyitja előttük a pénztárcákat. Újabban azonban egyre többször hajtanak zsákutcába: elég csak a 3D-s készülékekre gondolni. A kezdeti lelkesedés hamar lelohadt. A térhatást mímelő szemüvegekből többnyire porfogók lettek. Végül a piaci szereplők egymás után álltak le a 3D-képes tévék gyártásával.
Lassan hasonló sorsra jutnak az ívelt modellek is. A PR-anyagok eleinte azt sulykolták, hogy a hajlított képernyős készülékeken jobban érzékelhető a képek mélysége, és könnyebben el lehet merülni a látványban. Ezek az állítások igazak ugyan, ám arról már nem szólt a fáma, hogy az ívelt televízió képe torzan mutat, ha nem pont középről nézzük (családi vagy baráti házi mozizásra ezért alkalmatlan, hiszen az ideális helyre csak egy ember tud leülni), ráadásul a kérdéses modellek pokolian drágák. Amikor a technológia debütált, néhányan státuszszimbólumként tekintettek rá, ezért eleinte úgy tűnt, hogy az ívelt tévéknek akár fényes jövője is lehet, de mára egyértelmű: csak egy újabb újítási vakvágányról van szó. A Sharp, az LG, a Sony és a Philips is lemondott a görbített készülékek fejlesztéséről. A Samsung még kitart, de ősszel már bejelentették, hogy az egyik tévécsaládjuk, a Q8, amelyben eddig csak ívelt modellek szerepeltek, a jövőben hagyományos darabokkal is kiegészül. Nem kell Sherlock Holmesnak lenni ahhoz, hogy olvasni tudjunk a jelekből: a hajlított televíziók hamarosan kimúlnak.
Pedig ha valamikor, most óriási szükség lenne valami világrengető fejlesztésre: a globális tévéeladások ugyanis elkezdtek esni. Az IHS Markit piacelemző szerint tavaly, a harmadik negyedévben Észak-Amerikában közel 10, Kínában pedig majdnem 20 százalékkal zuhantak az értékesítések. Bár Latin-Amerikában és Kelet-Európában növekedést regisztráltak, a globális forgalom így is 5 százalékkal zsugorodott.
Az útkereséssel a Samsung van most a legnagyobb bajban. A dél-koreai óriás a prémium (390 ezer forintnál drágább) tévék szegmensében pár éve még 50 százalék feletti részesedéssel bírt, de ez a mutató tavaly már leesett 13 százalékra. A probléma egyik gyökere, hogy a cég a konkurensekhez képest új utakon akart elindulni, de ez a stratégia nem vált be. Kezdjük a történetet az elején: a versenytársaik, ha felső kategóriás termékekről van szó, egyre nagyobb számban használják a roppant sikeres OLED-technológiát. Ez a megoldás kicsit hasonló a régi plazmákhoz. Tehát a képpontok itt is maguktól világítanak, háttérfény nélkül, emiatt pedig a színek roppant természetesnek hatnak. Az OLED az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete a televíziók piacán: a prémium kategóriában két esztendeje még csak 2,4 százalékos volt a piaci részesedésük, 2019-ben viszont az előrejelzések szerint már több mint 50 lesz.
Egy darabig a Samsung is próbálkozott az OLED-del, de 2016-ban bejelentették, hogy leállnak a gyártással. A lépés persze érthető. Elvégre egy olyan eljárásról van szó, amelyet az egyik vetélytársuk, az LG futtatott fel. A technológiát a többi nagy is tőlük vásárolja: például ha veszünk egy Sony OLED-készüléket, akkor jobb, ha tudjuk: magát a kijelzőt az LG gyártotta. Ebben a közösködésben a Samsung nem akart részt venni. Úgyhogy a terület szakijai kénytelenek voltak újabb mozaikszavakat felvenni a szótárukba: a Samsungtól először jött a SUHD, de mivel a vevőket nem igazán vonzotta, ezért átnevezték QLED-re. A név megtévesztő, hiszen kísértetiesen hasonlít az OLED-re, de valójában nem sok közük van egymáshoz. Egy továbbfejlesztett LED-es technológiáról van szó, amely, úgy tűnik, a legtöbb paraméterben nem tud felnőni az LG fejlesztéséhez. A Brit Film- és Televíziós Akadémia például rendezett egy vaktesztet, és 30 emberből 29 az OLED-et preferálta a két technológia közül. A maradék egy fő döntetlent hirdetett. Az eredmény jól egybevág a szaklapok értékelésével. A számok alapján pedig a Samsung fejlesztésével a vevőknek is vannak kifogásai, hisz az IHS adatai szerint a QLED-es készülékek eladásai tavaly a második negyedévben 48 százalékot estek. De a meccs még nincs teljesen lejátszva. A QLED ugyanis elkezdett betörni a legnagyobb tévépiacra, a kínaira. Többek közt az állami kézben lévő Hisense is átvette a Samsung fejlesztését. Az tehát, hogy ki lesz a végső győztes, még kérdéses, de mi, ha jósolnunk kellene, akkor az OLED győzelmére fogadnánk.
TRENDFORDULÓ
Bár a televízió sokáig a hirdetési piac ura volt, már jó ideje lehetett tudni, hogy a trónfosztás csak idő kérdése. Végül 2017 lett a fordulat éve. Tavaly az online reklámköltések a Magna Global kutatócég elemzése szerint elérték a 209 milliárd dollárt. Így az internet most először megelőzte a tévépiacot. A televíziócsatornák háza táján a hirdetések „csak” 178 milliárd dollárt termeltek.
Borítófotó: Fesztiválozók Tévéznek a nevadai sivatagban. A gyártók bánatára a készülékek cseréjével Sokan hosszú éveket várnak
