Az adózás szinte teljes átalakítása áll az őszi parlamenti ciklus fókuszában. Erre utal először is egy olyan törvényjavaslat, amely a közigazgatási hatósági eljárásról (Ket.) szól. Ezt akár hatályon kívül is helyezhetik, hiszen változik az adózás rendjéről szóló törvény (Art). Ennek nagy jelentősége nincs. Fajsúlyosabb az a második törvényjavaslat, amely az új Art.-nak felel meg, és valószínűleg sok mindent módosítanak benne. A fő cél az „ügyfélbarátság” (erről lapunk előző számában írtunk részletesen – a szerk.). A harmadik nagyobb koncepció az adóhatóság általi végrehajtási eljárásokról szól. És persze jöhet az újabb adócsomag, amely talán a legnagyobb horderejű. Így gyakorlatilag négy fő csapásirány lesz az adóváltozásokban. Lapunk úgy tudja, akár már október-november táján az összes módosítást elfogadhatják a képviselők.
A Figyelő ezzel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumot is megkereste. Ezt a választ kaptuk: „Jelenleg a tárca az adóigazgatás rendjének újraszabályozásán dolgozik. Az augusztus 18-ig beérkező véleményeket a minisztérium megvizsgálja, s azt követően a törvényjavaslatokat – a kormány támogatása esetén – benyújtja a parlamentnek.”
ÓVATOSAN AZ ÁFÁVAL!
Mindenkit az érdekel, hogy folytatódik-e az újabb járulékmérséklés. Mint köztudott, már csökkent például a szociális hozzájárulási adó (22 százalékra), és ez a következő években sem ér véget. Jelentősen apadt az áfa bizonyos termékkörökben. De a két-három lakást az Airbnb keretében kiadók adókötelezettsége is kisebb lesz.
Ám az Állami Számvevőszék elnöke sem állna le a további enyhítésekkel. A személyi jövedelemadót és a járulékokat csökkentené még jobban Domokos László, de az áfamérsékléssel óvatos lenne – ez derül ki korábbi sajtónyilatkozataiból. Úgy véli, az áfa rendkívül érzékeny adónem, érdemes vele vigyázni. Mivel ez a köztehertípus jelenti a költségvetés bevételeinek egyik legnagyobb részét, ezért akár néhány százalékos csökkentés is százmilliárdos kiesést hozhat.
Lapunk úgy tudja, ez a lyuk a büdzsében jelentkezne, s a befoltozására akár százmilliárdokra is szükség lehetne. Az is érdekes, hogy az áfamérséklés hatása nem mindig úgy jelentkezik, hogy a lakosság kevesebbet fizet a boltokban.
„Nem várok adócsökkentést mint magánszemély. Azonban nagyon várják az ügyfeleink a munkabérek terheinek könnyítését. Hiszen áfamérséklést hirdetett a kormány bizonyos termék- és szolgáltatáskörben, de ez nem befolyásolja majd a piaci árakat, viszont jó hatással lesz az adott szegmensek jövedelmezőségére” – mondta a Figyelőnek a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. igazgatóhelyettese. Vira Sánor hozzátette: az árat nem az adó szabályozza, de minimális befolyással van rá. A kereslet-kínálati viszonyok alakítanak ki egy egyensúlyi bruttó árat, amire az áfacsökkentés gyakorlatilag nincs hatással. Arra a kérdésünkre, hogy lát-e esélyt az egy számjegyű szja-kulcsra, azt felelte: gyakorlatilag semmit sem jelent az adott százalékos érték, azonban kiválóan lehet rajta vitatkozni, érvelni pró és kontra. A tényleges terhelés vizsgálatánál szerinte az úgynevezett adóék a lényeg, amely az adófizetés miatt az egyensúlyi kínálat-keresleti ponttól történő elmozdulást jelent. Az adófizetés hatására a termelők és a fogyasztók által kereskedett mennyiség lecsökken, a vevők által fizetett ár megnő, és a termelők által kapott ellenérték megint csak mérséklődik. A nagycsaládosok esetében igen jól alakul az adott mutató, de ezek a személyek már annyi adókedvezményt kapnak, amennyit nem is tudnak érvényesíteni. Ez szintén kedvező a szakértő szerint.
BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉS
Az új jogszabálytervezetben az adóhatóság bürokráciacsökkentést, ügyfélközpontúságot ígér. Ha a másik oldalról nézzük, az igazgatóhelyettes úgy látja, ez csak kedvező változást hozhat. Mint Vira Sándor kifejtette, az adminisztrációs teher hazánkban nagy, így tovább már nem fokozható. Szerinte a bürokráciát jól jellemző mutató, hogy a NAV-hoz benyújtandó nyomtatványoknak több száz fajtája van. „Nem számoltam meg, de nem túlzás a több száz. A bürokráciát az adóhatóság óriási információéhsége okozza, de egyáltalán nem látszik, hogy az adóztatásban megtérülne a vállalkozásokra rakott adminisztrációs teher, illetve az, hogy a bekért adatokat tudatosan használja a hatóság. A helyzet a mostaninál csak kedvezőbb lehet” – véli a szakember.
ÚJ vezető JÖHET?
Sajtóhírek szerint új irányítót kaphat a NAV, illetve a szerepek eloszlanak. A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkkal a jogszabályt idézve közölte: „Az adóügyben eljáró adópolitikáért felelős miniszterre, illetve a NAV-ot irányító miniszterre a törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.” Magyarul: a szöveg megkülönbözteti a két pozíciót. Nehezen képzelhető el, hogy az adópolitika – vagy a NAV felügyelete – más tárcához kerüljön, ennek nem látni a szakmai racionalitását. Annak már inkább, hogy a NAV, pontosabban az adóigazgatás, adóztatás esetleg önálló tárcaként jelenjen meg a kormányzati struktúrában. Ebben semmilyen újdonság nincs, hiszen a most hatályos Art.-ban is szerepel ez az elhatárolás. Így például a felügyeleti intézkedésnél.
