Az Európai Unióban forgalmazott élelmiszerek kétféle minőségének a kérdését az elmúlt évek során egyre gyakrabban vetették fel az új tagállamok képviselői. A problémát az okozza, hogy bizonyos előállítók ugyanazon márkanév alatt eltérő színvonalú termékeket hoznak forgalomba, elsősorban a keleti régióhoz tartozó tagországokban, s ezzel hátrányos megkülönböztetés éri az ottani fogyasztókat. Mindez aközben, vagy ha úgy tetszik, annak ellenére történik így, hogy az unió alapszerződése világosan kimondja: egyetlen európai polgárt sem szabad másodrangúként kezelni a belső piacon.
Az ügy egyéb vonatkozásairól azonban még nem beszéltünk. Mert ha még csak a hátrányos megkülönböztetésről lenne szó! Egy azonos márkanév alatt forgalmazott élelmiszertermék más minősége azonban köztudomásúlag az eltérő összetevőkből adódik. Az unió „keleti fertályára” készített árucikkeknél pedig általában a „nyugati fertályon” felhasznált hozzávalók egy részét éppen hogy silányabb, olcsóbb és nemegyszer az egészségre kevésbé kedvező hatású alapanyagokkal helyettesítik.
Az európai vásárlók leginkább a fogyasztás során, esetleg az „utóhatások” révén szembesülnek az eléggé kifogásolható gyakorlat következményeivel. Itthon a külföldi élelmiszergyártók ráadásul sok esetben úgy spórolnak a hazai vevőkön, hogy az árakban nem feltétlenül van különbség, sőt sok esetben még drágább is a Magyarországon elérhető termék.
Itt például egyes édességekbe nem vajat, hanem pálmaolajat tesznek. De van, hogy napraforgóolaj helyett pálmazsírt, cukor helyett pedig izocukort használnak. A sörök színvonalbeli különbözőségét is egyértelműen kimutatták, ahogyan a sörből készült frissítőkét is.
KÖZÖS SIKER
Azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata is számos esetben igazolta, hogy ugyanazon cégek ugyanazon megjelölésű termékei gyengébb minőségűek nyugati társaiknál. A hivatal 2017-es elemzése 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott produktum esetében 71-féle eltérést talált a magyar fogyasztók kárára. Elképesztő adat, de a Nébih fogyasztói felméréséből az derül ki, hogy itthon gyakorlatilag minden második ember – a megkérdezettek 49 százaléka – tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és nálunk egyaránt kapható élelmiszerek minősége között. A válaszadók minden termékkategória kapcsán több példát emeltek ki, de leginkább édesipari cikkeknél számoltak be jelentős eltérésekről, s gyakran említették a tejtermékeket és az üdítőitalokat is.
A gyanútlan vásárlók tudatos megtévesztésére a magyar európai néppárti képviselők is többször felhívták már a figyelmet. Számos európai politikus és szakmai fórum jelzése ellenére azonban az élelmiszerek kettős minősége kapcsán felmerülő kérdésekre az Európai Bizottság (EB) sokáig csak kitérő válaszokat adott. Aztán több közép-európai ország – köztük hazánk – élelmiszer-vizsgálatainak, valamint közös fellépésének köszönhetően egyértelművé vált az uniós jogszabályok módosításának szükségessége és a megfelelő keretek kialakítása a helyzet orvoslása érdekében.
Az EB intézkedéscsomagot készített Új megállapodás a fogyasztói érdekekért címmel, amelynek része a fellépés a termékek kettős minőségben történő forgalmazása ellen is. Brüsszel továbbá egységes eljárásmódot dolgozott ki az EU-ban forgalmazott élelmiszerek színvonalbeli összehasonlítására. A nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok ennek alapján vizsgálják mindenütt a hasonló csomagolásban forgalmazott áruk összetételét. Az új módszer segíti őket annak megállapításában, hogy az élelmiszeripari termékek forgalmazása az EU jogszabályainak megfelelően történik-e. Brüsszel célja ugyanis végső soron a produktumok kettős minőségével kapcsolatos, a vevőket félrevezető tevékenységek betiltása. Ez a kezdeményező tagállamok, így Magyarország egyértelmű sikereként könyvelhető el az uniós játéktérben.
A JAVA HÁTRAVAN
A napokban az Európai Parlament (EP) fogadott el egy az ügyben akár mérföldkőnek is nevezhető állásfoglalást, amellyel végre világos politikai és jogi iránymutatás történt a témában. E szerint ugyanis a fogyasztók megkülönböztetése elfogadhatatlan. Ugyanolyan márkanév alatt, azonos csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia. Ez pedig – ne szépítsük – azt is jelenti, hogy ha vállalatok egész Európában forgalmaznak egy cikket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a vásárlók félrevezetését jelenti.
Az állásfoglalás szerint számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, nyugaton is kapható termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vevő kárára. A különbségek nemcsak élelmiszerek, például halrudak, porlevesek, kávék vagy üdítőitalok esetében mutathatók ki, hanem gyakran más produktumoknál, így többek között mosószereknél, kozmetikumoknál, higiéniai és bébitermékeknél is előfordulnak. Amennyiben a fent említett egységes vizsgálati módszer megszületését egyértelmű sikerként értékeltük, az EP állásfoglalása még egyértelműbb iránymutatás e tekintetben, jogilag akár már győzelemnek is lehetne nevezni.
Pedig a java még hátravan: az Európai Parlament ugyanis még csak javaslatokat fogalmazott meg az állásfoglalásában. Ezek között szerepel, hogy nem megfelelő termékek és nem tisztességes eljárás esetén gyors, határokon átnyúló együttműködésre és adatcserére van szükség a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az EB között. Az uniós képviselők megbízható és összevethető bizonyítékok összegyűjtését, a közös vizsgálati módszertan mellett pedig még 2018 vége előtt az eredmények nyilvánosságra hozatalát javasolták.
A nyilvánosság persze nem mindig visszatartó erő, a képviselők ezért hangsúlyozzák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv frissítésének fontosságát is. A leghatékonyabb megoldásnak azt tartanák, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne. Az EP és az Európai Tanács tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2005/29/EK irányelve alapján a tagállamok szankciókat állapítanak meg az irányelv végrehajtásaként elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének esetére, és meghoznak minden szükséges intézkedést e büntetőintézkedések végrehajtásának biztosítására. Ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
Jövőbeli menetrend
A képviselők tervei érthetők. A bírságként általában kiszabható pénzbüntetés ugyanis általában annyira jelképes egy multinak, mint amikor az embert mondjuk bolha csípi meg: kellemetlen ugyan, de felejthető. Így élik meg a nagy élelmiszergyártók is azt, amikor bírságot kell fizetniük. Ezek az összegek ugyanis a cégek méretéhez képest jelentéktelennek tekinthetők. Korábban ezért felmerült, hogy a tagállamok egységesen büntethetik az érintett társaságokat, az adott országban elért éves forgalmuk alapján négyszázalékos mértékben – vagy még jobban –, illetve nemzeti alapon külön is bírságolhatnak a helyi hatóságok. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet módosító új javaslatról novemberben szavazhat az EP belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága, a részletekről pedig tavasszal határozhatnak az uniós döntéshozók.
NÉHÁNY ELTÉRŐ ALAPANYAGÚ ÉLELMISZER*
Kuchenmeister Obstboden piskótatortalap
Gyártó: Kuchenmeister GmbH
A vizsgált külföldi termék további összetevőket (édes savóport, keményítőt) tartalmaz a magyar áruhoz képest. A produktum összetevőinek csökkenő mennyiségi sorrendje nem azonos. A kisebb tömegű magyar termék lazább szerkezetű, vélhetőleg több térfogatnövelő adalékot tartalmaz.
Knorr kerti zöld fűszeres salátaöntetpor
Gyártó: Unilever
Szemben a magyarral, a külföldi termékben fokhagyma és élesztőkivonat is van. A hazai áru több zöld fűszert tartalmaz. A külhoniban jódozott, a magyar termékben jódozatlan só található.
Cornetto Classico Vanilla vaníliajégkrém
Gyártó: Unilever
A termékek a kókuszzsír mellett különböző zsiradékokat tartalmaznak; a külföldi produktum napraforgóolajat, a magyar pedig pálmaolajat.
Gösser citromos dobozos sörital
Gyártó: Heineken (a külföldinél a Gösser)
Az összetevőknél jelentős különbség mutatkozik az alapanyagok tekintetében. A magyar termék gumiarábikumot, glicerinésztert gyantából, valamint antioxidánst is tartalmaz, nincs benne viszont almalékoncentrátum.
Zipfer Limetten Radler lime-os világos sör
Forgalmazó: Parador Kft. (a külföldinél nincs jelölve)
A magyar termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az osztrák áruénak.
Pepsi-Cola-ízű szénsavas üdítőital
Forgalmazó: Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Zrt. (külföldi terméknél a gyártó: Vöslauer
Mineralwasser AG)
A külföldi produktum cukrot, a magyar fruktóz-glükóz szörpöt tartalmaz.
* A termékek beszerzése nem hatósági mintavétellel történt – erre a magyar hatóságnak más tagállamban nincs lehetősége –, hanem külföldön és belföldön egyaránt a kiskereskedelemben, hasonló vagy ugyanolyan üzletláncokban vásárolták az élelmiszereket a Nébih munkatársai. A vizsgálat 2017-ben folyt le. Forrás: Nébih
