Az agrárkibocsátás a hatodik éve nő, rekordok születtek a szántóföldi növénytermesztésben, a nemzetközi piaci válságok ellenére tovább bővült az állattenyésztés, javult a jövedelmezőség, nőtt a foglalkoztatás és az export. Ez nem valamiféle csoda leírása. A lépten-nyomon emlegetett „komparatív előnyeinek” csak a töredékét kihasználó magyar agrárvilág múlt évi teljesítményét egyszerűen nehéz összefoglalni hangzatos szavak nélkül.
„A tavalyi volt az egymás utáni negyedik kedvező eredményeket hozó aratás, és 2014 után a múlt évben is rekordok születtek. Ez nem tudható be kizárólag az időjárásnak. A géppark, az agrotechnológia és a termelők szaktudása is javult az elmúlt esztendőkben” – vélekedtek a Földművelésügyi Minisztériumban (FM). De az ágazati szakértők szerint ha a gazdálkodók hatékonyabban termelnének – és ez volna a cél –, sokkal jobb eredmények születnének. A kukoricatermelést például akár meg is lehetne duplázni.
Új csúcsok
A mezőgazdaság szerepe a gazdasági gyarapodásban mindenesetre – 2011, 2013 és 2014 után – 2016-ban is kiemelkedő volt. Bruttó hozzáadott értékének volumene 16,8 százalékkal nőtt. A KSH mezőgazdasági számlarendszerének első előzetese szerint az ágazat kibocsátásának 2619 milliárd forintos értéke 5,3 százalékkal haladta meg az előző évi adatot.
A kiváló eredmény főként a kibocsátását folyó alapáron 8,2 százalékkal – 1571 milliárd forintra –, volumenét pedig 12,9 százalékkal növelő növénytermesztésnek köszönhető. Rekordtermés volt napraforgóból, repcéből és szójából, s minden idők legnagyobb hozamai születtek az árpa és a kukorica esetében is. A búza hektáronkénti 5,4 tonnás termésátlaga pedig 28 éves csúcsot döntött.
Az állattenyésztés is szép számokat produkált: kibocsátása 1,1 százalékkal nőtt – 866 milliárd forintra –, volumene pedig 3,1 százalékkal. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 4 676 000 sertést vágtak, élősúlyban 5,7 százalékkal többet, mint 2015-ben. Az átlagos éves termelői ár élősúly-kilogrammonként 362 forint volt, 5,2 százalékkal több, mint az előző évben. A sertéstermelői ár az esztendő nagy részében meghaladta a termelők többségének önköltségét, azaz támogatás nélkül is nyereséggel lehetett hizlalni. Vágómarhából 108 ezret vágtak, ez élősúlyban 7,5 százalékos növekedést jelent. Mivel a madárinfluenza hatása csak novemberben jelentkezett, a baromfivágások szintén gyarapodtak, méghozzá 7,5 százalékkal a csirke, a pulyka, a kacsa és a liba esetében is. A tejtermelés pedig 2 százalékkal bővült, s miután a termelői ár júliustól decemberig 34,5 százalékkal, literenként 88,7 forintra emelkedett, a támogatásokkal együtt mindez már enyhe nyereséget jelentett ágazati szinten. A nyers tej literenkénti exportára fél év alatt csaknem megduplázódott, decemberben már 104,7 forint volt. A termelők többségénél az önköltséget ez már támogatások nélkül is meghaladja.
A kivitel is nő
A mezőgazdasági export tavaly az előző két év tendenciáját követve tovább, 8037,3 millió euróra emelkedett. Ez minden idők második legnagyobb értékének számít: 37 millió euróval marad el a rekordtól és 123,9 millióval több az előző évinél. Az agrár-külkereskedelem 2010 és 2016 között több mint harmadával növekedett. A kivitel hat év alatt 37,5, a behozatal 39, a külkereskedelmi többlet pedig 35 százalékkal duzzadt tovább.
A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége a múlt évben 19,5 százalékkal javult. „Ez a mutató a szektor egészéről ad információt, az egyes termelők jövedelmei között jelentős különbségek vannak” – hívták fel a figyelmet az FM-ben. A KSH adatai szerint az agráriumban 6,8 százalékkal, 217 ezerre nőtt a főállású dolgozók száma. Ez a létszám 2010 és 2016 között 44,2 ezer fővel, 25,6 százalékkal bővült.
Bár a 2017-es év eredményeit még nagymértékben befolyásolja az időjárás és a piaci fejlemények, a kilátások biztatók. Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása ellenére – mintegy 40 ezer hektárt sújtott fagykár – a fontosabb őszi vetésű szántóföldi növények vetésterületének nagy része közepes vagy jó állapotban van, és megfelelően halad a tavaszi vetés. Azt ugyanakkor a minisztériumi és ágazati szakértők is úgy gondolják, hogy a tavalyi csúcsokat most nem lehet túlszárnyalni.
A gyümölcsösök és a szőlő esetében a téli és a tavaszi fagyok néhány megyében már érdemi károkat okoztak, ezek felmérése folyamatban van. Az ország nagy részében továbbra is ígéretes a gyümölcstermés. Az állattenyésztőknek kedvező, hogy véget ért a mintegy két évig tartó nemzetközi tej-, illetve sertéspiaci válság, és megindult a piaci helyzet rendeződése. Az agrártárcánál remélik, hogy a jövedelmezővé vált termelés hatására mindkét ágazat kibocsátásának a növekedése folytatódik, s a közeljövőben javul a baromfiszektor helyzete is.
