Az amerikai elnök sikerrel védte meg a nemzeti érdekeket: miután a Trump-adminisztráció könnyített a vállalati adószabályokon, az Apple azonnal lépett – láthatóan meg sem lepődtek a döntésen. Az almás cég be is jelentette: a bő egy évtized alatt adóparadicsomokban felhalmozott mintegy 250 milliárd dollárnyi profitjának nagy részét hazaviszi az Egyesült Államokba, s 38 milliárd dollárt fizetnek be a költségvetésbe. A társaság még így is jól jár, mert a nyereségét éppen a 35 százalékos vállalati adó elől menekítette kis adózású helyekre, így most a bő 15 százalékos teher is relatíve jó biznisznek számít, amit akár „védelmi pénznek” is nevezhetnénk.
Az amerikai elnök számos alkalommal támadta az Apple-t, amiért a megtermelt hatalmas profitból alig juttatott valamit haza. Viszont most megtört a jég: nem csupán a 250 milliárdos profit nagy részét viszik az USA-ba, hanem az elkövetkezendő öt esztendőben nem kevesebb mint 350 milliárd dollárral járulnak hozzá az ottani GDP-hez. Nem számítva az említett 38 milliárdos direkt költségvetési befizetést.
A cég 2023-ig nagyságrendileg 30 milliárd dollárt költ beruházásra. Egy hatalmas központ építése mellett ígéreteik szerint húszezer további álláshelyet is teremtenek a fenti időpontig. Ezenkívül mintegy tízmilliárdból óriási adatközpontot hoznak létre.
KIT VESZNEK MEG?
A cégvezér, Tim Cook már 2016-ban elszólta magát, miszerint offshore vagyonának a „hazaköltöztetését” tervezi. Az történik most, hogy a társasági adó korábbi 35 százalékos mértéke 21 százalékra csökken, a külföldről kapott osztalékot terhelő adót pedig 15,5 százalékosra mérséklik. Mindeközben az EU 13 milliárd eurós büntetést próbál érvényesíteni a vállalattal szemben.
Bár rengeteg pénze van, az Apple mégis alig vesz cégeket – szembemenve az ágazatra jellemző nagy bevásárlási, akvizíciós hullámmal. Egy kivétel volt: a Beats Electronics, amelyet bő három éve, 3 milliárd dollárért vásároltak meg. Most persze a szakértők azt tippelgetik, mire szánja hatalmas vagyonát és befolyását a társaság a következő években. A legtöbben a tévéipart emlegetik, ahol a Netflix vagy a Disney akvizíciója jöhetne szóba a Citi egyik elemzője szerint. A bankház szakértője úgy véli, további lehetséges felvásárlási célpont az Activision Blizzard, az Electronic Arts, a Take-Two Interactive játékcégek valamelyike, vagy a Hulu videómegosztó, esetleg a Tesla autógyártó.
HAZAI HELYZETKÉP
Természetesen a magyar befektetések terén inkább a külföldre irányuló mozgások a jellemzők, de gazdaságunk dübörgése kapcsán nemcsak a határon túlról irányított multik indítottak elképesztő beruházási programokat, hanem a jelentős hazai cégek némelyike is. A hagyományos termelői szektorban közülük a Richter és a Mol jár az élen. Sajnos a száz legnagyobb bevételű társaság közt tíz olyan sincs, amelyik magyar tulajdonú vagy legalább hazai döntési központú termelő-, szolgáltató- vagy pénzügyi vállalat lenne, hacsak ide nem számítjuk a nagy állami cégeket.
De visszakanyarodva a klasszikus, nem állami beruházásokhoz: a legjelentősebb e téren a Mol Nyrt. Tiszaújvárosban tervezett bővítése, melynek során egy különleges, új alapanyag gyártásába fognak bele. Itt nem kevesebb mint 1,9 milliárd dolláros, azaz nagyságrendileg 500 milliárd forintos termelőegység épülhet fel.
Mint Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője mondja, a Mol új poliolüzeme azért hatalmas jelentőségű nemcsak a cég, de az ország számára is, mert a jövőben egyre fontosabbá váló műanyag-alapanyagról van szó. Lényeges, hogy jóval nagyobb hozzáadott értéket jelent az eddigi termékeknél, így azután is biztosítja a társaság erejét, ha esetleg öt-tíz év múlva csökken az üzemanyagok iránti kereslet, például az elektromos járművek és a megújuló energiák térnyerése miatt.
Persze ez egy hosszú távú, igen összetett üzemépítés, így a termelés a tervek szerint 2022-ben indulhat meg. Ám az első lépések már megtörténtek; például a gyártáshoz szükséges licencről, azaz a technológiák megvásárlásáról megszületett a megállapodás a német ThyssenKrupp cégcsoporttal és egy neves ágazati katalizátoranyag-beszállítóval, az Evonikkal.
Mostanában fejeződik be a másik nagy hazai gyártó, a Richter Gedeon Nyrt. mintegy 25 milliárd forintos beruházásában épült debreceni biotechnológiai komplexum újabb bővítése is, ami további 15 milliárd forintba kerül. A héthektáros parkban bő öt éve megvalósult kutató- és gyártóbázis csúcstechnológiát használ. Ez egy a kelet-közép-európai régióban egyedülálló biotechnológiai üzem és fejlesztőközpont. Itt nemcsak 120 új kutatói állás jön létre, megduplázva az eddigi létszámot, hanem egyúttal nagy hazai szellemi hozzáadott értékű, terápiában a legkorszerűbb kezelést lehetővé tevő, ugyanakkor a gyógyszerkassza számára nagymértékű megtakarítást jelentő készítmények kerülnek ki továbbra is a komplexumból. Itt főként úgynevezett bioszimiláris gyógyszereket fejlesztenek és gyártanak, ez a kapacitás duplázódik most meg.
Borítófotó: Lelkes Apple-vásárló Szingapúrban. A piac gúvadt szemekkel követi az almás cég lépését
