Példamutató kölcsönösség

Való Világ
Októberben nemcsak a települési, hanem a nemzetiségi önkormányzatoknál is választások lesznek. A terület támogatása megnégyszereződött 2010 óta.

NEMZETISÉGEK

Két és fél milliárd forintot irányoz elő az elfogadott jövő évi költségvetés a Cziffra György Roma Oktatási és Kul-tu-ralis Központ kialakítására. Az intézmény átadása ugyan jócskán csúszik, ám ha elkészül, úgy valóban impozáns hordozója és képviselője lesz a hazai cigányság kultúrájának. A fővárosban található patinás, ám lepusztult állapotban lévő ingatlanban színházi teremmel, rádióstúdióval és könyvtárral is felszerelt létesítmény jön létre, mely a kormányzati szándék szerint „biztosítja Cziffra György szellemi hagyatékának továbbélését”. Az alapkövet tavaly márciusban tették le, az átadás időpontja egyelőre nem ismert.

 

SIKERES PROGRAMOK

A koncepció ugyanakkor jelezni kívánja a kormánynak a legnagyobb hazai nemzetiség iránti elkötelezettségét, amely számos egyéb felzárkózási programban is testet ölt. Igaz, az elmúlt időszak botrányokat is hozott, ám a társadalmi felzárkózás immár a Belügyminisztériumhoz tartozó területének olyan kezdeményezései, mint a Biztos Kezdet Gyerekházak, a Tanodahálózat, a különböző ösztöndíjak, a roma nők képzését segítő program vagy a telepfelszámolások, továbbra is jelentős mértékben, illetve kedvezően érintik a roma közösséget. Eredmények is vannak, ezek közül érdemes kiemelni, hogy sikerült megkétszerezni a roma diplomások arányát.

Mindazonáltal a jövő évi büdzsé a többi tizenkét, a parlamentben ugyancsak szószólói képviselettel bíró, elismert hazai nemzetiségre is „gondol”: összesen mintegy négymilliárd forintot szán rájuk, legalábbis ekkora összeg látható a Magyar Közlönyben megjelent dokumentumban. Az állam továbbra is finanszírozza az országos nemzetiségi önkormányzatokat, illetve intézményeiket és médiájukat, külön soron szerepel a beruházásaik és felújításaik önrészének a támogatása, ezekre szintén milliárdos tételek jutnak. A kormány nemzetiségi politikája egyfajta üzenet is akar lenni az érintett országoknak: ahogyan mi segítjük a nálunk élő nemzettársaitokat, elvárjuk, hogy hasonlóan bánjatok a határainkon túl élő magyar közösségekkel. Vagyis az Európában szinte egyedülállónak számító rendszer, mely a képviseletet és a működéshez, de a bővüléshez szükséges forrásokat is biztosítja, egyfajta példa kíván lenni más államok számára. A hazai képviseletek mindenesetre díjazzák a lehetőségeket, a szószólók és a nemzeti önkormányzati vezetők számos alkalommal méltatták nyilvánosan Magyarországot e tekintetben. Szimbolikus lehet az ukrán közösség támogatása: immár ötödik éve szervezik meg hazánkban azt a tábort, amelyben olyan gyermekeknek adnak lehetőséget a feltöltődésre, akiknek az édesapja a kelet-
ukrajnai fronton meghalt vagy megsérült. Az elmúlt négy évben több mint kétezer ukrajnai fiatal fordult meg ezeken a programokon, az idén kétszázötven.

 

EGYRE TÖBB ISKOLA

A kormányzati elkötelezettséget mindennél jobban jelzi, hogy míg 2010-ben tizenkét köznevelési intézményt tartottak fenn az itteni nemzetiségek, ma ez a szám eléri a kilencvenet, a kormány pedig ezalatt megnégyszerezte a támogatást.

De pályázati formában is érkezik pénz. Például ez év februárjában 951 millió forintot osztottak ki beruházásokra az országos nemzetiségi önkormányzatok kérelmére. Az 52 tételből 24 köznevelési, 7 egyházi és hitéleti területet érintett, valamint 3 önkormányzathoz kapcsolódott, továbbá 18 kulturális intézmény kapott még így forrást. A program révén tájházak is megújulhatnak. Aztán március végén Soltész Miklós államtitkár már az Országházban üdvözölte a nyertes pályázókat, egyértelműsítve: a tavalyi 330 millió után az idén összesen 1,083 milliárd forint pályázati támogatást kapnak a helyi nemzetiségi fenntartású oktatási és nevelési intézmények.

 

MÁSIK VOKSOLÁS

A nemzetiségek hamarosan helyi és országos önkormányzati képviselőket is választanak. Ezt a voksolást a „sima” helyhatósági választással együtt, október 13-án tartják. A Nemzeti Választási Bizottság határozata értelmében 2715 nemzetiségi választás lehet az országban ezen a napon. A kiírás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hivatalos kampány kezdetét vette volna, az – a települési önkormányzati megmérettetéssel egy időben – csak augusztus 24-én kezdődik.

Az NVB felsorolta azokat a településeket és megyéket, amelyekben kitűzi a nemzetiségi voksolást, s meghatározza, hogy a jelöltek és a listák nyilvántartásba vételéhez hány ajánlásra van szükség. Bár országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiség tarthat, a törvény szerint csak azokon a településeken lehet helyi nemzetiségi szavazást kiírni, ahol a legfrissebb, jelen állás szerint 2011-es népszámlálás adatai alapján legalább huszonöten az adott minoritáshoz tartozónak vallják magukat. Ezek alapján a legtöbb, 1383 voksolást a roma nemzetiségiek tarthatják, a legkevesebbet, tízet a szlovénok.

A nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma szerint meghatározták a településeken megválasztható képviselők számát is, ahogy azt is, hogy hány tagúak lesznek az országos önkormányzatok. Ezek alapján 15 tagú testülete a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán nemzetiségnek lesz, 31 tagú országos önkormányzata lesz a horvát és a szlovák, 47 tagú pedig a német és a roma kisebbségnek. Fontos tudnivaló: a nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson.

A legizgalmasabbnak természetesen a roma önkormányzati voksolás ígérkezik. A legnagyobb hazai nemzetiség országos képviseletében Farkas Flórián elnök öt évvel ezelőtti távozása óta „áll a bál”. Tisztújítást tisztújítás követett, a balhés kétezres évek után nagyjából nyugalomban tevékenykedő szervezet komoly adósságot halmozott fel, tagjai pedig gyakran indulatos üléseken estek egymásnak. Kérdés, hogy az ősszel felálló új önkormányzat képes lesz-e békésebb és rendezettebb viszonyokat teremteni.