„Paks II. nem nagypolitikai, hanem energetikai kérdés”

Való Világ
„Kulcsrakész erőművet veszünk Paks II. esetében, a fix áras szerződés révén a 12,5 milliárd eurós beruházási érték nem kúszhat felfelé, attól nem lehet majd eltérni. Továbbá a pénzmozgás is teljesen átlátható lesz, ráadásul nem a magyar államon fut majd át a munkák anyagi ellentételezése, hanem az orosz fél fizeti azt ki” – jelentette ki lapunknak adott exkluzív interjújában Süli János, a Paks II. kivitelezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

– Putyin orosz elnök látogatása kellett ahhoz, hogy elinduljon végre a Paks II.?

– Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásának nincs köze Paks II. ütemezéséhez. Brüsszel kedvező döntése után indulhatott újra a beruházás, addig kizárólag az engedélyezési folyamatokkal tudtunk haladni. Egyébként az Európai Bizottság vizsgálata 16 hónapra függesztette fel a projektet. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az európai beszállítói tenderek lebonyolítása további hat hónapot igényel.  

– Vállalni tudja így is a 2026-os átadást? Egyáltalán ért ehhez a területhez? Polgármesteri székből ült be a miniszteribe!

– Azon dolgozunk, hogy az üzembe helyezés 2025–26-ban megkezdődhessen. Ugyanakkor a határidőnél sokkal fontosabb, hogy Paks II. biztonságos legyen. Hozzáteszem: azok a politikusok aggódnak a legjobban egy esetleges csúszás
miatt, akik ellenzik a beruházást. Ami pedig a hozzáértést illeti, villamosmérnök vagyok, s részt vettem a paksi egyes, kettes és hármas blokk üzembe helyezésében, valamint a négyes átvételében is. Túlzás nélkül állíthatom: kellő tapasztalatom van arról, hogyan kell „beindítani” egy atomerőművet.

– Kihez tartozik a tárca nélküli minisztériuma? Hányan dolgoznak az ön felügyelete alatt?

– A Miniszterelnökséghez tartozik a tárca nélküli miniszter szakmai apparátusa. Jelenleg még tart a munkatársak kiválasztása. A Brüsszellel történő kapcsolattartás a Miniszterelnökség feladata, amelynek a tárca nélküli miniszter adatokat szolgáltat.

– Így is sokan dolgoznak az államigazgatásban, ez a projekt pedig tovább duzzasztja az adminisztrációt, nem?

– Erről szó sincs, legfeljebb 35-40 dolgozóval el tudjuk majd látni a szükséges feladatokat. Az atomenergia területe speciális, megkülönböztetett államigazgatási felügyeletet, menedzselést igényel.

– Visszatérve Putyin látogatására: az elnök azt mondta, hogy rendelkezésre áll a 12 milliárd dolláros hitel. Korábban 12,5 milliárd eurós költségkeretről beszéltek. Mi okozza a differenciát?

– Semmi sem változott a korábbiakhoz képest. A beruházás teljes költségkerete 12,5 milliárd euró. Amit Putyin elnök említett, az az oroszok része a projektből, miután a nyolcvan százalékot ők állják, mármint a finanszírozási oldalt tekintve. A 12 milliárd dollár pontosan az a 10 milliárd euró, amelyet az orosz állam bocsát rendelkezésünkre. A magyar állam teremti elő a források további 20 százalékát.

– Matekozzunk tovább: mibe fáj ez a magyar költségvetésnek?

– Mostani árfolyamon hozzávetőleg 3700 milliárd forintot jelent a magyar államnak ez a nagy volumenű beruházás. Az Európai Bizottság egyébként vizsgálta, és úgy találta, hogy megtérülő a befektetés. Ez egy hosszú távú, jó üzlet – mind a magyar államnak, mind az állampolgároknak.  

– Ha elkezdődik a kivitelezés, tudják majd tartani a 40 százalékos beszállítói hányadot?  

– Ezen dolgozom a szakmai stábommal együtt, hogy fölkészítsük a magyar cégeket arra: megfelelő beszállítói lehessenek majd az orosz kivitelezőnek. Nem lesz könnyű munka, miután a rendszerváltást követően bezártak azok a magyar nagyipari vállalatok, amelyek a most működő erőművet felépítették.

– Oligarchák, „csókosok”, kor-mányközeli vállalkozók építik majd Paks II.-t?

– A törvényeknek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően valósul meg a beruházás. Értelemszerűen a kormánynak nem lesz beleszólása abba, hogy milyen vállalatok építhetik majd a Paks II.-t. Tudniillik ez a Roszatom dolga és felelőssége. Nagy fokú transzparenciát ígérhetek. Ráadásul az EU által is jóváhagyott projektről és európai uniós közbeszerzésekről van szó.

– Konkrétan?

– Kulcsrakész erőművet veszünk. A fix áras szerződés révén az említett 12,5 milliárd eurós beruházási érték nem kúszhat felfelé, attól nem lehet majd eltérni. Továbbá a pénzmozgás is teljesen átlátható lesz, ráadásul nem a magyar államon fut majd át a munkák anyagi ellentételezése, hanem az orosz fél fizeti azt ki, amennyiben az érintett vállalkozás kész a feladattal, és ezt a magyar fél is leigazolta. Mindezekből kitűnik, hogy mi a projektbe bekapcsolódó vállalkozások kiválasztásába nem szólhatunk bele. A mi szerződéses partnerünk a Roszatom, kifizetés is felé történhet részünkről.

– Csúcsidőben mennyien dolgoznak majd Pakson?

– Mintegy 7500-8500 dolgozó vesz majd részt a kivitelezési munkákban, s további 800-1000 fős szakértői stábbal kalkulálunk. Ha azt vesszük, hogy a dolgozók egy részének a családtagjai is Paksra költöznek, akkor 10-12 ezren lehetnek csúcsidőben a térségben. Ekkora létszámbővülés megfelelő infrastruktúrát is igényel. Utak épülnek, valamint egy új Duna-híd, utóbbi révén a folyó kalocsai oldalán lévők is könnyebben bekapcsolódhatnak a beruházásba.

– Munkaerőhiány van Magyarországon: lesz elég képzett ember? Mi lesz, ha emiatt üt be a krach?

– Az orosz fél feladata előteremteni a szükséges munkaerőt. Bízunk abban, hogy a környékbeli munkavállalókkal és az ország többi részéről érkezőkkel ez megoldható lesz. Rásegít erre az is, hogy Paks az autópályán Budapestről, Pécsről, Kecskemétről, Székesfehérvárról is jól elérhető. Külföldről szintén érkezhet munkaerő. A dolgozók nagy részének egyébként szakképzett műszerésznek, szerelőnek, mérnöknek kell lennie.

– Nyolc hónap múlva választások lesznek. Mi történik, ha az ellenzék nyer? Leáll a projekt?

– Ha az ellenzék nyer, szerintem akkor is megépül Paks II. Egy új fölállású, más politikai színezetű kormány is belátná, hogy ez nem nagypolitikai, hanem energetikai kérdés. Jelenleg nincs is más megoldás Magyarország energiaellátására. De hadd idézzem fel, hogy 2009-ben négypárti konszenzus volt a parlamentben arról, miszerint szükség van az atomerőmű kapacitásának a fenntartására – ezt a képviselők 95,4 százaléka támogatta.

– A piacról olcsóbban lehetne finanszírozni a beruházást, mint amiről megállapodtunk az oroszokkal, de ki lehet-e szállni a szerződésből?

– Egyfelől ekkora volumenű megállapodások esetében nem a pillanatnyi piaci
kondíciók döntenek. Másfelől opciónk van arra, hogy az orosz hitelt a lehívása után névértéken előtörlesszük. Magyarán: egy esetlegesen kedvezőbb piaci hitellel adott esetben ki lehet azt váltani a későbbiekben. Az Államadósság-kezelő Központ már kapott felhatalmazást arra a kormánytól, hogy a legolcsóbb megoldást alkalmazza – az adott részlet teljesítésekor szükséges megvizsgálni a lehetőségeket és azonosítani az optimális feltételeket.  

– Minisztersége előtt Paks polgármestere volt. Milyen benyomásokat szerzett az atomerőmű bővítése kapcsán? Ellenzik vagy támogatják a beruházást?

– A létesítmény körüli 41 településen tartottunk lakossági fórumokat a projektről a Duna mindkét oldalán. Egyértelmű, hogy a túlnyomó többség támogatja a beruházást. Olyannyira, hogy sürgetik: kezdjük már el.

– Közben Pakson időközi polgármester-választást is tartanak azért, mert miniszternek állt. Mi lesz, ha az ellenzék nyer?

– Dolgoztam együtt a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltjével, Szabó Péterrel, akit a Néppárt és a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete is támogat. Teljes mértékben alkalmasnak tartom a feladatra, így nem titok: arra biztattam a paksiakat, szavazzanak bizalmat neki a választáson. Vasárnap kiderül, hogy a választópolgárok is így gondolják-e.

NÉVJEGY

  • Villamosmérnök, politikus.
  • Békéscsabán született 1956-ban.
  • 1980–1985 üzembe helyező mérnök, Erőmű Beruházási Vállalat.
  • 1985–1986 üzembe helyező csoportvezető, Paksi Atomerőmű Vállalat.
  • 1986–2000 osztályvezető (a Villamos Igazgatóságon, Üzemviteli Igazgatóságon a Villamos Üzemviteli Osztály vezetése), Paksi Atomerőmű Vállalat.
  • 2000–2001 osztályvezető (a Villamos és Irányítástechnikai Üzemviteli Osztály vezetése), Paksi Atomerőmű Rt.
  • 2001–2004 főosztályvezető (Üzemviteli Igazgatóságon az Üzemviteli Főosztály vezetése, a Reaktor Osztály, a Turbina Osztály, a Külső Technológiai Osztály, az Irányítástechnikai Üzemviteli Osztály és a Villamos Üzemviteli Osztály munkájának irányítása), Paksi Atomerőmű Zrt.
  • 2004–2005 műszaki igazgató, Paksi Atomerőmű Rt.
  • 2005–2009 üzemviteli igazgató, Paksi Atomerőmű Zrt.
  • 2009–2010 vezérigazgató, Paksi Atomerőmű Zrt.
  • 2010–2011 vezérigazgató-helyettes, Paksi Atomerőmű Zrt.
  • 2011–2014 ügyvezető, EMI–DUNA Energetikai Mérnöki Iroda Kft.
  • 2014–2017 Paks város polgármestere.
  • 2017 a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink