Ötödik sebességben

Való Világ
Miután a KSH jóváhagyta az előzetesen közölt adatot, a GDP-növekedés 2019 második negyedében 4,9 százalékos volt éves bázison. Az építőipar és a szolgáltatások „hajtották” a gazdaságot.

Még pörög a motor

A második negyedévben – a kiigazítatlan adatok szerint – 4,9 százalékkal nőtt a magyar GDP – erősítette meg az előzetes számot a KSH. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított s kiegyensúlyozott adatok alapján ebben az időszakban 5,2 százalékos volt az éves tempó, az első három hónaphoz képest pedig 1,1 százalékkal bővült a gazdaság.

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta: a hetven százalék fölött lévő foglalkoztatottság és a két számjegyű béremelkedések által támogatott fogyasztás mellett a dinamikus beruházási kedv, illetve az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor járult hozzá érdemben a növekedéshez. Az eddig meghozott kormányzati intézkedések – különösen a hatéves bérmegállapodás, a magyar családok otthonteremtésének a támogatása, a beruházásösztönző gazdasági környezet, a versenyképességi program már elindult elemei – együttesen 1,6 százalékponttal segítették elő a gyarapodást. 2010 óta így összességében már 30 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a jövőt illetően viszont egyaránt tekintettel kell lenni a bizonytalanságokkal övezett világgazdasági és a kihívásokkal szembenéző uniós környezetre. A gazdaságvédelmi akcióterv azonban megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar bővülés továbbra is legalább két százalékponttal haladhassa meg az uniós átlagot – mutatott rá a Pénzügyminisztérium vezetője.  

 

MODERÁLT LASSULÁS  

Ha enyhe mértékben is, de lassult a gazdaság növekedési üteme az esztendő elejéhez viszonyítva – kommentálta a KSH végleges, második negyedévre vonatkozó jelentését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: „A részletes adatokból azt látjuk, hogy az első három hónap kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedben ismételten visszafogta a gazdaság gyarapodási ütemét, mégpedig jelentősen, 1,2 százalékponttal. A gyenge exportteljesítmény mögött a lassuló ipari bővülés és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarok állhatnak.”

Eközben az import növekedési tempóját elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése (és így a GDP-hez való hozzájárulása is) mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások a magyar gazdaságban, amihez az építési invesztíciók mellett a gép- és berendezésberuházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez utóbbi azért is örvendetes, mert azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra – emelte ki a szakértő.

„A fentieknek megfelelően a termelési oldalon nem látunk érdemi meglepetést: továbbra is a szolgáltató szektor növekedési hozzájárulása a meghatározó (2,2 százalékpont a második negyedévben), miközben az építőipar 1,2 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét. Az ipar relatíve gyenge második negyedével csupán 0,9 százalékpontot tudott hozzáadni a teljes gyarapodáshoz. Egyedül a mezőgazdaság nem tudott érdemben hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy mi várható az esztendő második részében, Virovácz Péter azt mondta: „Előretekintve úgy látjuk, hogy a gazdasági bővülés fékeződése folytatódik, ahogy lassan, de biztosan begyűrűznek a kedvezőtlen külső körülmények. A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén növelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd. Az exportot pedig a külső kereslet mérséklődése foghatja vissza. Összességében azonban az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számítunk, vagyis 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a GDP-növekedés.”

 

MOTOROK, FÉKEK

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta: „A részletes adatok megfelelnek a várakozásoknak, ugyanis a termelési oldalon a szolgáltatási és az építőipari ágazat hajtotta leginkább a bruttó hazai terméket. Előbbi 2,2 százalékpontot tett hozzá a 4,9 százalékos bővüléshez, utóbbi részesedése pedig 1,2 százalékpontos volt. A csökkenő teljesítményű mezőgazdaság az első negyedhez hasonlóan most sem járult hozzá a gyarapodáshoz, és elképzelhető, hogy a következő negyedévekben negatív irányba húzza a GDP-adatot.”

A közgazdász aláhúzta: az ipar visszafogottabban szerepelt, 0,9 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez, míg az első három hónapban még 1,3 szerepelt a neve mellett. „Ráadásul a nemzetközi gazdaság lassulása nem sok jót jelent a magyar ipar számára, ezért a következő időszakban még alacsonyabb lehet a hozzájárulása a gazdasági bővüléshez” – mondta a szakember.

 

MÁSIK OLDAL ÉS JÖVŐKÉP

A szakember elmondta: a felhasználási oldalon a beruházásokat is magában foglaló felhalmozás 3,4, a lakossági fogyasztást felölelő végső fogyasztás pedig 2,7 százalékponttal részesedett. A felhasználási oldalon az export viszont 1,2-es mínuszt jelentett. A mostani kilátások alapján Németh Dávid szerint az idén összességében 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, azaz a harmadik és a negyedik negyedévben visszafogottabb ütemre lehet számítani. Jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-gyarapodást tart elképzelhetőnek.