A 300 ezer forint alsó határát súrolta a havi bruttó átlagkereset augusztusban: több mint 13 százalékkal, 292 ezer forint fölé nőtt az egy évvel korábbi szintről. Ez nettóban több mint 194 ezret jelent. Az infláció hatását is beleszámolva pedig még mindig két számjegyű, tízszázalékos reálbér-emelkedésről beszélhetünk.
EZ VAN A SZÁMOK MÖGÖTT
Fontos azonban finomítani az átlagolt adatokat a kereseti helyzetről szóló tisztább kép kialakítása érdekében. A statisztikai hivatal számai szerint az augusz-tusi középérték kedvező alakulását egyedi tényezők is nagyban befolyásolták; ilyenek a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések, amelyek csaknem harmadával nőttek az egy évvel korábbihoz viszonyítva ebben a hónapban. A növekedésre emellett a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji jelentős emelése, a költségvetési szféra egyes területei, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóinak a keresetrendezése volt hatással.
Érdemes figyelni az apró betűs részre is a statisztikák értelmezésekor. A KSH az átlagfizetések számításánál nem az egész foglalkoztatotti réteget, hanem csak a legalább öt főt alkalmazó vállalkozások, a költségvetési intézmények és egyes nonprofit szervezetek dolgozóinak az adatait veszi alapul, összesen hozzávetőleg egymillió főét a mintegy 160 ezer közfoglalkoztatottéval együtt. Így kimaradnak a mikrovállalkozások, az önfoglalkoztatók és a részmunkaidőben dolgozók, akikkel együtt a július–szeptemberi adatok szerint mintegy 4,4 millióan foglalkoztatottak Magyarországon a „munkára fogható” korosztályban. Augusztusban egyébként több mint kétmillióan a verseny-, míg csaknem 850 ezren a költségvetési szférában és 142 ezren nonprofit szervezeteknél tevékenykedtek.
NAGYOK A KÜLÖNBSÉGEK
Az egyes nemzetgazdasági ágakat nézve különösen vegyes a helyzet: a legtöbbet, havi bruttó 511 ezer forintot továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban lehetett keresni, ez hétszázalékos növekedést jelent egy év alatt. A fizetési skála ellenkező végén a humánegészségügyi, szociális ellátásban tevékenykedők vannak havi 184 ezer forintos bruttó átlaggal. Azonban a szociális ellátás ezen belül mindössze 133 ezret tesz ki; igaz, ez is húsz százalékkal haladja meg a tavaly augusztusi átlagot, feltehetően a minimálbér-emelések hatására. Érdekes, hogy a legnagyobb, csaknem 30 százalékos éves növekedést a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban dolgozóknál regisztrálta a hivatal, itt bruttó 280 ezer forintot kaptak havonta átlagosan a nyár utolsó hónapjában.
Meglepőnek tűnhet, hogy a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál rosszabbul kerestek, mint a költségvetési szférában: míg az előbbiek-nél 300 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés augusztusban, ami február óta a legalacsonyabb összegnek számít, addig az utóbbi szektorban 325 ezer. A jelentős eltérés az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre, életpályamodellekre vezethető vissza.
ROBOTOK FORRADALMA
Az augusztusi kereseti adat megfelelt az elemzők által vártnak. Szerintük a kedvező trend a következő hónapokban is fennmaradhat. Éves átlagban 13 százalékos növekedéssel számolnak, ami több mint a duplája a tavalyi 6,2 százalékos béremelkedésnek. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli, Magyarország mellett az egész régióban jelentősen nőnek a fizetések, részben a munkaerőhiány miatt. A keresetek javulása az inflációt is felpörgetheti, emellett hozzájárulhat a gépek és a robotok forradalmához. A vezető elemző szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység bővülésével, különben versenyhátrányba kerül az adott ország. Teljesen más a helyzet ugyanakkor, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a fizetések, mert ebben az esetben új nemzetközi gazdasági környezet alakul ki, amelyre a vállalatoknak reagálniuk kell. Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy elfogadják a magasabb béreket. Ekkor viszont előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol kisebb költségű a munkaerő. Szintén lehetséges verzió Németh Dávid szerint, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés mind nagyobb hányadát bízzák gépekre, robotokra, ezzel növelve a hatékonyságot.
Magyar „Moncloa-paktum”
A kormány 2016 novemberében a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel megállapodást kötött azért, hogy véget érjen az alacsony bérek korszaka Magyarországon. Az egyezmény első lépésben 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos garantált bérminimum-emelést tartalmazott 2017-re vonatkozólag. Így a minimálbér 127 500 forint lett, 2018-ban nyolcszázalékos növeléssel pedig 138 000 lesz. A garantált bérminimum az idén 161 000 forint, jövőre pedig 180 500-ra nő, ami 12 százalékos emelésnek felel meg. A munkáltatók terheit csökkentő eleme a megállapodásnak, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2017 januárjától 22 százalék a korábbi 27 helyett, 2018-tól pedig 20 százalék lesz.