Négy-hat új egyetemi kutatóközpont lesz

Való Világ
Rengeteg párhuzamosság van a k+f rendszerben, miközben a források végesek. Ezért az a cél, hogy egy-egy csapat ne számtalan területre fókuszáljon, így a szemléletnek is át kell alakulnia – mondta lapunknak Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy miskolci központ átadóját követően. Szerinte a kutatás-fejlesztésre szánt állami keret 2020-ban jelentős összeggel, 32 milliárd forinttal, 160 milliárd fölé nő, ám a közvetlenül pályázható brüsszeli forrásokat tekintve nem állunk jól.

–  Miért olyan egyedi a Miskolcon most átadott innovációs központ?

– Sok tekintetben azt a megújulást mintázza, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a fenntartónk, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szeretne átvinni a tudományos világban.

– Mi ennek a stratégiának a lényege?

– A legfontosabb az új szemlélet, amely szerint minden kutatásnak pontosan körülhatárolható célt kell kitűznie maga elé, legyen az konkrét piaci eredmény vagy hosszabb, több évtizedes távon elérhető végcél, akár űrkutatásról, akár társadalomtudományokról van szó.

– E szerint az alapkutatásokat nem kell jelentősen visszavágni?

– Csak a metóduson, a gondolkodásmódon szükséges változtatni, s minden esetben a várható eredmény felől megközelíteni a kérdéseket, a kutatási témákat és irányokat.

– Baj lenne az egyetemi vagy épp az akadémiai kutatásokkal?

– Rengeteg párhuzamosság van a rendszerben, miközben a források végesek. Az NKFIH és az ITM abban érdekelt, hogy mondjuk a biotechnológiai, anyagtudományi vagy bármilyen más területen ne forduljon elő, hogy egy államilag finanszírozott projekt mellett egy egyetem és esetleg még egy akadémiai kutatóközpont is lényegében ugyanazt kutatja, fejleszti, csak egymástól függetlenül. Minden intézménynek megvan a helye, de a cél az, hogy egy-egy csapat ne számtalan területre fókuszáljon. Csak néhányhoz szükséges érteni, de azok terén meg kell célozni a világszínvonalat. Behatárolt anyagi lehetőségek közt kell elérni, hogy a hazai tudományos élet eredményei a sűrű nemzetközi térben is láthatóvá váljanak. Ehhez pedig csökkenteni szükséges az elaprózódást.

– Mindehhez támogatást jelent, hogy érezhetően nő jövőre a kutatásra szánt költségvetési keretösszeg?

– A kutatás-fejlesztésre szánt állami keret 2020-ban jelentős összeggel, 32 milliárd forinttal nő, azaz a hazai források jövőre meghaladják a 160 milliárd forintot. A közvetlenül pályázható brüsszeli forrásokat tekintve viszont nem állunk jól: a Horizont 2020 keretprogram innovációs pályázataiból eddig csupán az összes támogatás 0,65 százaléka került Magyarországra. Ez nem sok, bár az is igaz, hogy ezzel a teljesítménnyel a 2004 után csatlakozott 13 tagállam között bronzérmesek vagyunk. Mi azonban ennél többre vagyunk képesek. Az a célunk, hogy a hazai pályázók ezután jóval több innovációs támogatást hozzanak el Brüsszelből. A mostani átalakításokkal erre is felkészítjük a kutatói hálózatot és a vállalati partnereket.

– A fókuszáltságot említette korábban: az 5,8 milliárd forintos összköltségű, jobbára uniós dotációból most megvalósult miskolci FIEK központ (lásd külön írásunkat – a szerk.) is csak pár területre koncentrál. Elég ez?

– Kiváló mintaprojektet raktak össze a Miskolci Egyetemen. Itt a meglévő erősségekre, az anyagtudományra és az ipari mérnökképzésre építve hozták létre az innovációs központot, s bár az új épületet most adták át, eddig is rengeteg eredményt értek el. Négy nagyvállalattal alakítottak ki partnerséget, tucatnyi fontos, kifejezetten piacorientált kutatást végeznek, száz feletti felső kategóriás (Q1-es) publikáció született idáig a jól körülhatárolt tudományterületeken.

– Az új egyetemi-ipari kompetencia-központoknak mi is a pontos szerepe?

– Eddig nyolc centrum működik itthon, erősödik folyamatosan, de további négy-hat megalakítása várható szerte az országban, egy-egy egyetem égisze alatt. Az intézmények ugyanis azok a helyek, ahol az ipar, a gazdaság, a vállalkozók vagy akár a kezdő startupok megtalálják azt a kutatási, tudási potenciált, amelyre szükségük van. Az NKFIH-nak nemcsak a kutatói és innovációs pályázatok menedzselésében van szerepe, hanem az egyablakos rendszer kialakításában is.

– Mit jelent itt az egyablakos rendszer?

– Ebben az esetben azt, hogy ha egy régióban újonnan befektetni szándékozó, akár a kapacitásait bővítő nagyvállalat vagy egy magyar középcég megkeres minket az igényeivel, mi pontosan meg tudjuk mondani, hogy az általa keresett kutatás-fejlesztési tudás, innovációs kapacitás hol, milyen formában és mértékben áll rendelkezésre.

 

BEINDULT A MISKOLCI INNOVÁCIÓS MOTOR

Korszerű, alkalmazott anyagtudomány, modern anyagtechnológiák, továbbá intelligens irányítási és automatizálási rendszerek fejlesztése folyik majd a Miskolci Egyetemen a múlt szerdán átadott, 5,84 milliárd forint összköltségű FIEK-projekt részeként megvalósult, teljesen átépített épületszárnyban. A kutatás-fejlesztés már most négy kiemelt nagyvállalati partnerrel, a BorsodChemmel, a Robert Boschsal, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel (ÉMI), valamint a Bosch generátorokat és indítómotorokat gyártó részlegéből alakult (egy kínai befektető által felvásárolt) globális multi magyar leányával, a Starters E-Components Generators Automotive (SEG Automotive) Hungary Kft.-vel zajlik. Az utóbbi számára például egészen egyedi, szénalapú kenőanyagot fejlesztenek. Az ÉMI-nek több innovatív építési megoldás is készül, míg a BorsodChem részére poliuretán habok kémiai összetételét kísérletezik ki, illetve tesztgyártósorral dolgoznak. Sőt, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kutatói hálózatát immár egy hegesztőrobot és egy fémet nyomtatni képes, egyenként 40-50 millió forintos berendezés is szolgálja. Háttérként pedig ott van a nyolc karból álló egyetem 1300 fős gárdája, amelynek több mint a fele oktató, közülük is csaknem négyszáz fő mérnök. A FIEK abban is segít, hogy az ő munkájuk a mainál inkább piaci alapokra kerüljön, és jobban hasznosuljon a vállalati szférában. Karöltve persze a helyi diákok jelentette lendülettel, lelkesedéssel.