Varga Mihály a munkából élők költségvetésének nevezte el a 2018-as büdzsé tervezetét a parlamentben, ahol a múlt héten már le is zárult a törvényjavaslat általános vitája, a T. Ház várhatóan június közepén fogadhatja el. Vagyis a 2018-as büdzsé sorrendben immár harmadik lesz az úgynevezett korai költségvetések sorában.
Az NGM első számú vezetője úgy fogalmazott: fontos cél a munkahelyteremtés ösztönzése, de kiemelt terület a családok példaértékű támogatása is. Emellett a büdzsé törekszik arra, hogy Magyarország külső és belső biztonságát megerősítse.
Ami pedig a fő számokat illeti: a költségvetés 2018-ra 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, GDP-arányosan 2,4 százalékos hiánnyal számol, s „végre” elérhetjük a 3 százalékos inflációt. Ismert: ez az a pénzromlási ütem, amelyet a Magyar Nemzeti Bank célszámként meghatározott. Közben folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, a mutató 70,5 százalékra csökken, ez 1,5 százalékponttal lesz alacsonyabb a 2017. évinél.
Idetartozik, hogy többletforráshoz jut az oktatás, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés területe, s kiemelt dotációt élvez még a szociális szegmens, csakúgy, mint a családtámogatás vagy éppen a nyugellátás. S a mostaninál jelentősen több jut a közbiztonságra, valamint rendvédelemre is. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetési törvényjavaslat: az előterjesztés megfelel a jogszabályoknak, továbbá hozzájárul Magyarország pénzügyi stabilitásának fenntartásához. Az ÁSZ vezetője kitért arra is: ha a prognózisoknak megfelelően teljesül a makrogazdasági pálya, akkor a bevételi előirányzatok teljesíthetők lesznek. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék kockázatokat is lát: a kiadások között 107 milliárd forintnyi túlköltekezést jósolnak, de figyelmeztetnek arra is, hogy a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el.
Ezért az otthonteremtési támogatások átgondolt és tudatos alkalmazására lesz szükség. Kvázi egyfajta rizikófaktor is a bér- és keresetnövekedések tervezett megvalósítása. Mind az állami, mind pedig a magánszektorban. Tudniillik a bérek felfutása növelheti az importot, emiatt pedig romolhat a folyó fizetési mérleg egyenlege.
Kovács Árpádot is megkerestük. A Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as büdzsétervezete, addig az áfából, az szja-ból és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételek teljesülését „érzékeny” területnek látja. Külön hangsúlyozta, hogy a GDP-arányos államadósság most először éri el a hetven százalék alatti limitet, azaz a stabilitási törvény szerinti mutató teljesíti az alaptörvény követelményét.
