Milliók egy cipőért?

Való Világ
A hipergazdag fiatalok a sztárrappereket és sportolókat követve akár több tíz milliót is kiadnak egy-egy sportcipőritkaságért. A különös világ egyik autentikus hazai ismerőjével beszélgettünk, Trunk Tamással, aki csupán 15 éves gimnazista, de a Márkák. Sneakerek. Z generáció című könyv szerzője, és népszerű YouTube-csatornája mellett a Playersroom SneakerTalk sorozatának a műsorvezetője. Vállalatoknál is tart előadásokat a Z generációról és az ezt a nemzedéket elérni tudó sikeres márkákról.

– A többség még nem is hallott a sportcipőgyűjtésről. Az olyan tizenéves fiatalokat, mint te is vagy, mi motiválja?

– A mai cégek ügyvezetőitől számos megható történetet hallhatunk, hogyan is növelték a gyerekkori zsebpénzüket frappáns kis üzletekkel. Szendvicsbiznisz a suliban, vagy esetleg az akkor menő gumilabdák árusítása, de volt már sok minden ezekben a sztorikban. Viszont ma már más a helyzet. Egy rakás fiatal sokkal-sokkal nagyobb pénzeket képes keresni egy érdekes másodlagos piacon. Sőt, ez már szinte hétköznapivá tudott válni hazánkban is. Ezek a fiatalok, bár így üzletelnek, nem is mindenképp cégvezetők akarnak már lenni. Összeköti őket egy fura új generációs „game”, a sneakerek másodlagos piaca.

– Pontosan miről van itt szó?

– A sneakerek – az idősebbek kedvéért: sport- vagy edzőcipők – másodlagos piaca az a szegmens, amelyet a gyártók azáltal hívnak életre, hogy limitált darabszámokban hoznak ki cipőket. A közösségi média által támogatott „hype” és a bevetett influencerek azután még keresettebbé teszik ezeket. E ritka cipők, amint kihozták őket a boltból, már sokkal többet érnek.

– Milyen árak vannak ezen a gyűjtői piacon?

– Ha ránézünk a StockX.com-ra, látjuk, hogy a három-ötezer dolláros sportcipő sem ritka. A piacba beszállnak a viszonteladók – a zsargonban csak resellerek –, akik ezekre a darabokra specializálódnak. Ők akár éjszaka is a cipőkért „campelnek” a bolt előtt, vagy campeltetnek. A korlátozott hozzáférésű, limitált darabszámú cipőket többszörös áron továbbadják. Én hiszek benne, hogy ma a resellből is igazi, hiteles sneakergyűjtési szenvedély indulhat. A mi generációnk másképp fogékony különböző témák iránt.

– Vannak, akik ebből meg is gazdagodtak?!

– A resellerek leghíresebb képviselője Benjamin Kickz, egy fiatal amerikai srác, aki már tizenhat évesen dollármilliomos volt ezen tevékenységéből; sőt, a ritka cipők hírességeknek való továbbadásából. Ő is szerepelt már vezető gazdasági lapokban és tévéműsorokban az USA-ban. Ez a „titkos világ” immár Magyarországon is létezik. A sneakerkultúra, az OG sneakerheadek (az OG az old gangster vagy az original rövidítése – a szerk.) ugyanúgy közösséget alkotnak, ezt fontos hangsúlyoznom, hisz nekik köszönheti ez a generáció a mai üzleti lehetőséget.

– Mekkora ez a piac?

– Az utóbbi években a sokszorosára nőtt. A múlt esztendőre a becslések szerint évi 21 milliárd dollárra (közel 5900 milliárd forintra – a szerk.), a másodlagos piac nélkül. Ez utóbbi esetben egy teljesen új lehetőség is adódott a multicégek számára egy új piaci szegmens meghódítására: a limitált darabszámok, sorozatok jelentette extraprofit lefölözésére, egyúttal a gyűjtőszenvedély kielégítésére. Hetente dolgoznak össze papíron össze nem férő brandek, megváltoztatva ezzel a márkahűség fogalmát is.

– De a sportcipőüzlet azért nem ma született…

– Persze, a sportcipők óriási piaca már az 1980-as években kialakult, de a másodlagos, a különlegességekről szóló sneakerüzlet az első óriási boomját mégis csak 2017 táján élte meg. Azóta pedig elképesztő sebességgel növekszik egyre tovább. Nem véletlenül lát mind több technológiai cég is ebben lehetőséget. A big data itt szintén érdekes lett, hiszen a mai világ legértékesebb árujává lassan az adat válik. A sneakerszegmensen mint belépési piacon keresztül a fashionpiac a végső célja az ebbe az üzletbe beszálló társaságoknak. Már magyar startup is jutott nemzetközi szintre, ez a Sneaker-Tracker.

– Ez a részpiac is produkál nagy felvásárlásokat?

– Igen, hihetetlen tranzakciókat hajtanak végre a hagyományos kereskedelmi hálózatok. Például a Foot Locker nem kevesebb mint százmillió dollárt invesztált ez év februárjának közepén a Goat nevű digitális platformba, amely a másodlagos cipőpiac egyik legfontosabb tere.

– Mi húzódik meg e biznisz mögött?

– Ahogy a szereplők mondják, demokratizálni akarják a másodlagos „resellpiacot”. Az ok talán ez is, de leginkább az, hogy nagy üzlet lett az adat, és a polcon várakozó cipők helyett valójában a szóban forgó ritkaságok azok, amelyek a sneakergyártók igazi erejét adják. Ez lett a „szexi” piac, ide érdemes beszállni.

– Tehát, mint mondtad, több tranzakció is volt.

– Igen, egy másikban a londoni Presented By cipőbolt felvásárolta a klekt.in-t, szintén a másodlagos cipőpiac egyik fő szereplőjét. A Stadium Goods, ugyanúgy ritka cipőket forgalmazó és valódi showroomban is értékesítő vállalatot pedig nemrég a Farfetch vette meg, amely a divat fontos affiliate e-shopja nem lehet véletlen, hogy a sneaker piacra kerülést ilyen fontosnak tartotta. Ennek kapcsán érdemes megemlíteni az online dropokat, vagyis a limitált webes bevezetéseket, amelyek egy különleges közösségi eseménnyé váltak. Sokan immár szoftveres chatbotokkal dolgoznak a sikerért. Már semmit sem lehet a véletlenre bízni.

– Lehetnek további beszállók is?

– Igen, akár teljesen más mainstream (fősodorbeli – a szerk.) kategóriából származó cég is óriási lehetőségre lelhet ebben a kicsit elrejtett, különleges, de mégis óriási potenciállal rendelkező világban. Vannak, akik a márkájuk értékét szeretnék növelni. A Jägermeister vagy a Polaroid is belépett ide, sneakeres együttműködésekre szerződnek például a Nike, a Kangaroos vagy a Puma cipőgyártóval. A különleges kollab modelleket azután a cipők tőzsdéjén, a StockX-en árulják, jellemzően 100-200 ezer forintos áron. A StockX egyébként már más divatcikkek parkettjévé is vált.

– Gondolom, még vannak hasonló együttműködések.

– Igen. Ott van a DHL is: a világhírű csomagszállító cég szintén beszállt ebbe az üzletágba. Összedolgoztak a Reebokhoz tartozó Vetements márkával egy közös divatkollekció kapcsán. Ám ez itt is csak a jéghegy csúcsa volt, mert mindemellett tudatosan magukhoz vonzották ezt a teljes kultúrát. Komplett szolgáltatási platformot hoztak létre az online divatkereskedések kiszolgálására. Elkezdték ténylegesen támogatni a divatvilágot: szinte minden nagy Fashion Weeknek ők lettek a logisztikai partnerei.

– Végül azért ne menjünk el a mellett, hogy valójában mi értelme van sok százezres vagy milliós sportcipőkből gyűjteményeket felhalmozni?

– Jó-e ez a világ, vagy nem? Egyfelől a limitált darabok a fogyasztói társadalom túlszaladt állapotának, elvétett mértékének a jelképei, igen. A másik oldalon viszont a tömegtermelés – ahogy a Vetements mondja – egy mód arra, hogy fokozzuk a környezetszennyezést a ruhatúltermeléssel, az egyedi darabok iránti igény meg végső soron a tömegtermelés ellenében jelenik meg, s talán csökkenti is a mértéktelen és felesleges divatfogyasztást, ezt a fajta környezetterhelést. E kérdések sok fiatalt inspirálnak gondolkodásra. 

 

CÉLSZERSZÁMBÓL BEFEKTETÉSI TÁRGY

Bár ma egy-egy jobb autó árát is elkérik a különleges darabokért, elég régre nyúlik vissza a sportcipők története. Már a XIX. század vége felé megalkották az első, kifejezetten sportolásra szánt cipőmodelleket. Ugyanakkor az Egyesült Államokban még 1970-ben is mindössze ötféle modellt lehetett kapni. Mára ez a szám 3400 fölé nőtt!

A sneaker (kb. surranó) szó onnan származik, hogy a régebbi bőrtalpú cipőkkel szemben a gumitalpú edzőcsukákkal hangtalanul lehet közlekedni. A szót az amerikai Henry Nelson McKinney-nek tulajdonítják, aki az N. W. Ayer & Son hirdetővállalat egyik reklámügynöke volt az első világháború alatt, bár tény, hogy korábban is utaltak újságcikkek a lábbelik e tulajdonságára. Az edző-, illetve sportcipők jellemzője tehát a rugalmas talp, a sport, a mozgás típusának megfelelő talpmintázat és a rázkódás elnyelésének a képessége.

Egyébként a mai sportcipők elődjét, a gumitalpú, alacsony szárú vászonfelsővel ellátott surranókat az 1870-es években kezdték el plimsoll névvel illetni. Egy korabeli szerző könyve szerint azért, mert a cipőkön látható színes, horizontális sáv emlékeztetett a hajókon látható, a maximális merülési mélységet (terhelhetőséget) mutató Plimsoll-jelre.

Ekkoriban e cipőket inkább a kirándulók hordták, a sportolók csak később kezdték viselni ezeket. Az egyedi talpmintázat később egyre nagyobb felületi tapadást biztosított, így a brit hadseregnél is előszeretettel használták e lábbeliket. A XX. század elején így lassan az egész világon elterjedt a sportolók körében a plimsoll. (Robert Falcon Scott 1911-es, végzetes antarktiszi Terra Nova expedíciójánál is használtak ilyeneket.)

A brit J. W. Foster and Sons később, a húszas évektől kifejezetten futók számára tervezett cipőt dobott piacra, melynek talpát különleges mintázattal látták el. Ez nagyobb tapadást és sebességet tett lehetővé. Még az 1924-es nyári olimpiai játékokra készülő brit csapattól is kaptak megrendelést.

Az Egyesült Államokban a U. S. Rubber Company mutatta be az első gumitalpú cipőket 1892-ben, majd az első, kifejezetten kosárlabdameccsekre tervezett surranókat a Spalding vállalat dobta piacra 1907-ben. A sport, az erkölcs és a hazafiság erősítésének egyik szimbólumává váltak e cipők az 1918-as világháborús győzelmet követően; például Jim Thorpe labdarúgó és Chuck Taylor kosárlabdázó is népszerűsítette ezeket a lábbeliket. 

Mivel az olimpiákon a versenyzők sportcipőket viseltek, ez az átlagemberek közt is népszerűbbé tette a viseletet: 1936-ban a francia Spring Court márka piacra dobta az első vászon teniszcipőt, amelynek a vulkanizált gumiból készült talpán nyolc szellőzőnyílás is volt.

Valamivel korábban Európában Adolf Dassler, az Adidas márka alapítója a bajorországi Herzogenaurachban, édesanyja mosókonyhájában állította elő első sportcipőit, miután hazatért az első világháborúból. Dassler akkor lett igazán ismert, amikor az 1936-os olimpián részt vevő sportolók körében népszerűvé váltak a lábbelijei: 1938-ban a vállalkozása már kétszázezer pár cipőt adott el.

A háború után pár évvel a szabadidős tevékenységek lehetőségei látványosan kiszélesedtek, az iskolai öltözködési szabályok pedig enyhültek, így mind több felnőtt és gyerek kezdett el sneakereket viselni. Az eladások megugrottak, ami nagy hatással volt a hagyományos bőrcipők piacára, így igazi reklámháború alakult ki Amerikában az 1950-es évek végén.

A 70-es években a kocogás népszerű lett, így a futócipők nagyon jól fogytak. Ezeket egy újfajta életstílus szimbólumaként kezdték reklámozni. Ekkorra már minden sportágnak megvolt a maga cipőtípusa.

Azután az 1990-es években a gyártók egyre intenzívebben kezdtek koncentrálni a divatra, a marketingre pedig dollármilliókat, -százmilliókat költöttek. E csukák gyűjtése, a ritkább darabokra vadászás azonban csak 2008 után, a startupkultúra felvirágzásával vált igazi divattá. A technológia iránt fogékony fiatalok tették életmódjuk szimbólumává a sneakereket – a kapucnis kardigánokkal együtt.

 

A MANAPSÁG LEGMENŐBB ÉS LEGDRÁGÁBB EDZŐCIPŐK

Az alábbi, nem teljes, némiképp szubjektív listán a múlt év végi állapot szerinti sztárdarabok szerepelnek. Ezt a friss gyűjtést a Sneakerfreaker.com szakportál készítette.

 

1. Michael Jordan Converse Fastbreakje – 53 millió forint

A harmincöt évvel ezelőtti NBA-döntőn, illetve a Los Angeles-i olimpián viselte ezt a dedikált csukát a legenda, Michael Jordan, még a karrierje kezdetén, és egy aukción a várt 28 milliós árat majdnem duplán túlteljesítette.

 

 

2. Buscemi 100 MM Diamond – 37 millió forint 

Jon Buscemi divatdiktátor Steve Buscemi színész unokatestvére, aki 18 karátos aranyba foglalt  11,5 karátnyi gyémánttal álmodott luxusmárkájának, a Busceminek csúcssneakert. A darab ára magáért beszél, bár a színe eléggé megosztó.

 

3. Air Jordan 11 „Jeter” – 11 millió forint

Az egyik legjobb New York Yankees-játékos volt Derek Jeter. Az ő nevét viselő cipő miden idők egyik legritkább Air Jordan kiadása: visszavonulása alkalmából mindössze öt pár ilyen lábbeli készült. 

 

4. Nike Mag 2016, önbekötős – 7,5 millió forint

Először a nyolcvanas évek végén, a Vissza a jövőbe II. című filmben tűnt fel ez a futurisztikus, elektromotoros (!) módon önmagát befűző, magas szárú pár. Az akkori filmben még trükkel oldották meg az önbefűzést, de 2016-ra ez meg is valósult. Igaz, száznál kevesebb készült belőle, és az ára egy középkategóriás új autóénak felel meg!

 

5. DJ Khaled x Air Jordan 3 „Grateful” – 7 millió forint

A New Orleansben született lemezlovassztár, DJ Khaled által piacra vitt darab is elképesztő árat ért el.

 

6. Macklemore x Air Jordan 6-7 millió forint

A rapperekkel együttműködve készült cipők mindig is a gyűjtők kedvencei voltak, de sem az Eminem Jordan 4, sem a Yeezy nem ért fel Benjamin Hammond Haggerty (művésznevén Macklemore) darabjaihoz, legalábbis árban semmiképp.

 

7. Adidas NMD_R1 – 3 millió forint

A sikeres NMD márka R1 cipője az átlagember számára nem tűnik különlegesnek, mégis, egy hazai faluban akár egy takaros házacska vagy egy hétvégi ház is kitelne az árából.

 

8. Pharrell Williams x Adidas Hu NMD – 3 millió forint

A Pharrell Williams, a stílusos amerikai rapper nevét viselő német modell sem tűnik túl kihívónak, de nem is olcsóbb, mint az NMD_R1-es darab. Igaz, a széria egyes darabjai 3,4–4,2

 

9. VLONE x Nike Air Force 1 High  – 2,2 millió forint 

Ebből a ritkaságból mindössze húsz pár készült, és csak a párizsi Nike-boltban lehetett kapni egy darabig. A ritkasága az árán is meglátszik, és különlegessége, hogy a Jabari Shelton (ASAP Bari) által alapított márkával, a VLONE-nal összekülönbözött a Nike, így több ilyen széria már nem is lesz.

 

10. Rick Owens Geobasket Iguana – 840 ezer forint

Kifejezetten olcsó darab ezen a listán, így csak egy kétes minőségű használt autóra elegendő pénzt kell leszurkolni érte. Richard Saturnino Owens kaliforniai divattervező produktuma azért ellentmondásos, mert elég sok zöld leguánt kellett legyilkolni, hogy legyártsák ezeket a darabokat.