Magyar euró: se vele, se nélküle

Való Világ
Miközben Magyarország gyakorlatilag teljesíti az euró bevezetésének pénzügyi követelményeit, pillanatnyilag nem túl vonzó az uniós valuta mielőbbi meghonosítása. Ugyanakkor hazánk más EU-tagállamokkal együtt visszautasíthatatlan ajánlatot kaphat a közös pénz átvételére.

Rengeteg feladat előtt áll a következő években az eurózóna ahhoz, hogy a mostani  állapotból – magas államadósságszint, alacsony gazdasági növekedés, nagy munkanélküliség – megerősödve tudjon kikerülni. Ehhez az integráció mélyítésén keresztül vezet az út – tartják Brüsszelben a szakértők, akik szerint az euróövezet bővítése, valamint a közös költségvetés a probléma lehetséges megoldóképlete. A Frankfurter Allge-meine Zeitung (FAZ) értesülései szerint a jelenleg nem az uniós pénzt használó tagok „visszautasíthatatlan” ajánlatot kapnak hónapokon belül arra, hogy mielőbb térjenek át a közösségi valutára. A „közös” céldátum a lap információi alapján 2022 lenne. A fókuszba most azok az államok kerülnek – Csehország, Lengyelország és Magyarország –, amelyek elméletileg képesek lennének bevezetni az eurót, mégsem teszik. Ráadásul ezek a tagok „zsarolhatók” is. Tudniillik az oly sokszor emlegetett többsebességes Európai Unió elitklubja az eurózóna lehet, s az a tagállam, amely kimarad belőle, kvázi a kontinens szegényházához tartozik majd. A közép-európai országokat pedig a támogatások esetleges felfüggesztésével, avagy mérséklésével is ösztökélni lehet. Vagyis a monetáris szabadságot fel kellene adni, valamint a makrogazdasági koordinációt is szorosabbá kellene fűzni, ami a hazai gazdaságpolitikai terveket is szűk korlátok közé szoríthatja. A következő időszakban azt a kérdést kell megválaszolnia Magyarországnak, valamint a jelenleg még nem eurózónás államoknak, hogy a kínált előnyökért cserébe megéri-e ezt a sok erőfeszítést gyorsan megtenni. A közgazdasági pikantéria jelenleg abban testesül meg, hogy nem lehet hosszú távon olyan valutarendszert egészségesen működtetni, ahol egységes a monetáris, de különböző a fiskális politika. Nincs olyan egészséges pénzügyi-gazdasági harmonizáció, amely stabilizálni tudná az árfolyamot, miközben az Európai Központi Bank (EKB) egységesen határozza meg a kamatot. Mindenesetre a mostani EU-csúcson ezek a gazdasági témák – közös eurózónás költségvetés, az övezet bővítése – nem jöttek elő. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kétnapos uniós vezetői összejövetelt összegző sajtótájékoztatón a Figyelő kérdésére elmondta, hogy az eurózóna bővítése, továbbá a közös európai büdzsé ügye témaként csak egy helyen merült fel, mikor is a francia elnökkel találkoztak a visegrádi országok vezetői. (A V4-ek közül csak Szlovákia vezette be eddig az eurót – a szerk.) A magyar kormányfő úgy fogalmazott: eurózóna nélkül „más lenne a minősége” az EU-nak, és azoknak is érdeke az övezet hatékony működése, akik nem a közös pénzzel fizetnek. Szakértők szerint Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az egységes valutát, a maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg ugyanis nincs gond.

Mik is ezek? Alacsony inflációs szint és költségvetési hiány, a GDP arányában számított 60 százalékos adósságráta vagy legalább a csökkenő tendencia, a kamatkonvergencia és az árfolyam-stabilitás. Kezdjük az utóbbival: a monetáris unióba belépni kívánó országnak két évig a középárfolyam egyoldalú leértékelése nélkül lebegtetnie kell a valutáját az ERM II. árfolyamrendszerben. Ezt nem teljesítjük, miután még nem kértük felvételünket a valutaunióba. Az infláció terén nincs gond, sőt Magyarország pont azért küzd, hogy visszatérjen a moderált pénzromlási ütem. Közben a költségvetési fegyelemre sem lehet panasz: tartósan az EU-s kulcsszint – a büdzsé hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát – alatt van az államháztartási deficit. Bár a magyar adósságráta még meghaladja a GDP 60 százalékát, tudni kell, hogy utóbbi kritériumot enyhítették, és elegendő a tartósan csökkenő adósságpálya. Ebben hazánk jeleskedik. Ami pedig a kamatkonvergenciát illeti: a hosszú lejáratú – tízéves – kötvényhozamok is „beérik” a kívánt európai szintet. Összességében tehát – ha a gazdaságpolitikai szándék megvan – bele lehet vágni a „magyar euró” bevezetésének projektjébe.

„Lengyelország eddig sem kapkodta el a közös pénz bevezetését, s ezután sem fogja” – fejtette ki a Figyelőnek brüsszeli képviseletén Ryszard Czarnecki, a Jog és Igazságosság európai parlamenti politikusa, aki szerint az uniós valuta csak a gazdag országoknak – mint például Hollandia vagy Ausztria – „jó”, egyébként pedig az eurót mint pénzt kifejezetten Németországra szabták. A lengyel politikus úgy tartja: a görögöknek, a portugáloknak kifejezetten hátrányos a közös pénz alkalmazása, az olaszok pedig lehet, hogy visszatérnek a lírához. Hozzátette: a közép-európai országok most jobban növekednek, mint az eurózóna, és ehhez svungot ad az is, hogy önálló árfolyam-politikát folytatnak. Egyébként a lengyelek zöme ellenzi az euró meghonosítását. Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője úgy tartja, hogy az euró Magyarországon hosszabb távon kell, jelenleg azonban „a görög útra térnénk vele”. A gondot az jelenti, hogy a magyar gazdaság nem elég versenyképes, és az uniós valutától még inkább szenvednénk. Kiemelte: hazánk pénzügyi mutatói jók, a kockázati árazás nem jelent problémát, ugyanakkor strukturális „teendői” vannak még hátra a magyar gazdaságnak. Jankovics László, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának a közgazdasági elemzője szerint dominánssá válik az eurózóna a jövőben, hiszen a 19 országot tömörítő monetáris unió matematikailag szavazatfölényben van. Miközben az euróövezeti tagság olyan, „mintha biztosítást vennénk a házunkra”, nem tudni, hogy lesznek-e pozitív ösztönzők az Európai Bizottságtól a közös pénz mielőbbi átvételére. A szakember úgy látja: generálisan a politikai vezetés sehol sem szereti feladni szuverenitását; nagy kérdés, hogy az üzleti szféra elkezd-e majd erőteljesen lobbizni a pénzcseréért. Végezetül hozzáfűzte: miközben Szlovákia összességében nyert azzal, hogy csatlakozott a monetáris unióhoz, Svédország és Dánia példája azt mutatja, hogy önállóan is tudtak stabilitást teremteni.

Borítófotó: Angela Merkel találkozása egy citromfacsaróval. Beterelnék az eurózónába a még kint lévő EU tagállamokat (Garetharding.com)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink