– Úgy tudom, viszonylag új a kinevezése. Milyen céllal érkezett hozzánk?
– Ez év áprilisa óta vagyok a Tesco kelet-közép-európai vezetője. Az elmúlt években a cég nagy-britanniai működése nem volt zökkenőmentes, új pályára kellett állítanunk anyaországbeli növekedésünket. Miután Dave Lewis vezérigazgató ezt sikerrel megoldotta, eljött az idő, hogy a világszerte 476 ezer főt foglalkoztató, legutóbbi üzleti évében közel 56 milliárd fontos árbevételt elérő csoport a globális működését is átalakítsa. A brit piac mellett Ázsiában és Kelet-Közép-Európában vagyunk a legerősebbek, így ez a két régió két önálló vezetőt kapott, akik tagjai a vállalat igazgatóságának is.
– Egy ideig a cégcsoport régiós kivonulásáról lehetett hallani. Miért volt szükség erre a gyökeres átalakulásra?
– Többször hangsúlyoztuk: a vállalati portfólió átalakítása befejeződött. Jelentem: maradunk, hosszú távon elkötelezettek vagyunk a térség, ezen belül Magyarország iránt, s célunk, hogy a magyar gazdasági növekedéssel karöltve továbbfejlődjünk.
– Mi lesz az új stratégia lényege nálunk?
– Itt 206 üzlettel vagyunk jelen, a 10-15 ezer négyzetméteres hipermarketektől egészen a kis, városon belüli Tesco Express boltokig. Mint mondtam, a magyar gazdaság bővülésével együtt a kiskereskedelmi fogyasztás is dinamikusan nő, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt a trendet érezve erősítsük a pozícióinkat több területen.
– Rendben, de miként valósul majd meg ez a gyakorlatban? Mondana néhány példát?
– A hipermarketeknél kezdjük az átalakítást: a vásárlói igények alapvetően megváltoztak, kevesen szeretnek a hatalmas áruházakban bolyongani. Egyre sűrűbben, mind kisebb kosárértékkel vásárolnak az emberek a hipermarketekben is. A legnagyobb egységeinket már évek óta formáljuk át, csökkentjük a vásárlótér méretét, és a vevők számára vonzó bérlőkkel kötünk megállapodásokat. A budaörsi nagyáruházunkban 15-ről 10 ezer négyzetméterre zsugorodott az eladótér nagysága, de a legtöbb nagyáruházunk esetében 6 ezerig szeretnénk lemenni.
– Mi lesz a megmaradó helyekkel?
– Ahogy említettem, olyan módon visszük végbe a területcsökkentést, hogy közben külső partnerek nyithatnak „boltot” a Tescóban, például a H&M, a Sports Direct vagy a Decathlon. Mi pedig egy sokkal inkább átlátható, jobban „vásárolható” teret kapunk, optimalizáljuk az általános háztartási cikkek kínálatát, miközben az élelmiszer-, ezen belül is a frissáru-részlegeinket továbbfejlesztjük. Természetesen megtartva, illetve még jobbá téve az olyan kiváló osztályainkat, mint az F&F ruházat, a pékség, a friss élelmiszerek és a prémium Finest-kínálat.
– Mi a helyzet a hazai termelőkkel, a magyar árukkal?
– Kiemelten kezeljük a Magyarországon nagyobb mennyiségben termelt zöldségeket és gyümölcsöket. Hosszú távú megállapodásokra törekszünk, közösen tervezünk az itteni termelőkkel, és amely áruból megfelelő volumen áll rendelkezésre, azt nemcsak a magyar piacon, de a környező országokéin, azaz az ottani Tesco áruházakban is terítjük. Úgy gondolom, hogy egyre erősebb, egyre gyümölcsözőbb partneri kapcsolatokat kötünk.
– A magyar borok nemzetközi megjelenését is segíti egy új kezdeményezés. Elmondaná ennek a lényegét?
– A Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal és a Wine Concept Zrt.-vel való együttműködésben népszerűsítjük a közép-európai, valamint a brit piacon az itteni bort. A cseh, lengyel és szlovák Tesco üzletekben eladott magyar nedűk 12 százaléka már ezen kooperáció eredményeképpen létrejött Wine Concept ernyőmárka terméke. A kínálattal pedig hamarosan a brit fogyasztók is megismerkedhetnek: a Wine Concept egyes borai ugyanis 2018 áprilisától már a Nagy-Britanniában lévő Tesco áruházakban is elérhetővé válnak.
– Miért előnyös ez a termelőknek, hiszen könnyen lehet, hogy jobb árat érhetnének el, ha egy erős saját márkát építenének fel, nem?
– Magyarországon 22 borászati régió, számos borfajta, még több pincészet van. Sokszor a magyar borkedvelőknek is nehéz kiigazodni az itteni kínálaton, a külföldi fogyasztók számára pedig ez végképp túl bonyolult. Ennek leegyszerűsítésére és a magyar nedűk nemzetközi népszerűsítésére jött létre a Wine Concept ernyőmárka, amely egy név alatt az ország öt borrégiójából – Balaton, Eger, Szekszárd, Tokaj, Villány – 18 különböző típusú palackozott árut kínál a vásárlóknak. A stratégiai együttműködés célja, hogy közösen tegyünk a magyar borexport fellendítésért. Egy fenntartható üzleti modellen dolgozunk, hogy megmutassuk: a piaci – kereskedelmi és termelői –, valamint a kormányzati szereplők miként tudnak hatékonyan együttműködni egy stratégiai cél elérése érdekében.
– Beszéljünk egy kicsit a saját márkás kínálatról? Nálunk talán önök voltak az elsők a közismert gazdaságos, a szlengben csak pizsamásnak nevezett termékekkel. Mennyiben változott azóta a szisztéma?
– Ez már valóban igen régen volt, a minőségi követelmények mostanra rendkívül megszigorodtak, úgy a vásárlók, mint a mi részünkről is. Kiemelném továbbá, hogy a prémium élelmiszerek kínálatát nyújtó Finest termékcsaládjaink sok tekintetben egyediek. Például a világ legkülönfélébb kávéfajtáit forgalmazzuk, de ahol van magyar áru, ott azt preferáljuk. A szaloncukor területén a Szamos manufaktúrával is együttműködünk.
– Lassan visszont mindenütt teret nyer a web. Nem az online értékesítésre kellene minden erővel koncentrálni?
– Valóban hatalmas a növekedés, de a volumenek még igen kicsik. Nálunk az online bevétel a teljes forgalmunknak csupán kisebb százaléka, pedig már évek óta jelen vagyunk a magyar piacon. Ezzel szemben a hipermarketjeink a forgalmunk mintegy kétharmadáért felelősek, azaz a hatékonyságjavítási feladatokat értelemszerűen itt kell elkezdenünk. A digitalizáció ugyanakkor nagyon fontos a számunkra. Budaörsön és számos más nagyobb áruházunkban vezettünk be egy olyan, érintőképernyős személyi vonalkód-leolvasó rendszert, amellyel a pénztáros nélküli kasszák működése gyorsítható fel. Az erre nyitott vevők az eladótérbe lépve felvehetik a készülékeket, és egyenesen a saját szatyrukba helyezhetik a már leolvasott terméket. Ezzel azután a gyorskasszákhoz mehetnek, ahol legfeljebb csak egy szintén gyors ellenőrzésre van szükség. Egy ilyen aprónak tűnő változtatás is rendkívüli módon növeli a vásárlói élményt, ami legalább olyan fontos a számunkra, mint az, hogy mindig a lehető legjobb ár-érték arányt biztosítsuk a vevőinknek.
– A vevők mellett ejtsünk pár szót a munkatársakról is. Enyhült a sztrájkhelyzetet is okozó, a médiában többször a hírek közt szereplő bérfeszültség?
– Mi vagyunk Magyarország legnagyobb magántulajdonú foglalkoztatója, 18 ezer kolléga dolgozik nálunk, érthető, ha nagy figyelem irányul ránk. Ez év januárja óta átlagosan 33,6 százalékkal növekedtek a bérek, a vállalat teljes bérköltsége az elmúlt esztendőben 11,1 milliárd forint volt. 2017 januárjától 2018 januárjára például 161-ről 197 ezer forintra nő az árufeltöltők átlagos fizetése, de a specialistáké 187,3-ről 216,7 ezerre emelkedik. Arról nem is szólva, hogy a kereskedelemben az egyik legrugalmasabb munkáltatók vagyunk: a műszakok, a beosztások vagy a munkavégzés helye tekintetében is igyekszünk a munkatársaink igényeit figyelembe venni. Ilyen téren szintén előnyt jelent, hogy rengeteg kollégánk dolgozik egy-egy áruházban. Az előrejutási lehetőségeink pedig ugyancsak példamutatók, többek közt a csoport külföldi leányvállalataihoz is könnyű eljutni azoknak, akik rátermettek.
– Úgy tudom, az ön egyik kedvelt témája, mondhatjuk vesszőparipája az élelmiszer-hulladék csökkentése. Mit tesz ezért a célért a magyar Tesco-lánc?
– Valóban elsőrendűnek tartom a kérdést. Közel sem magyar vagy európai, esetleg amerikai jelenségről van szó. A világon mindenütt elképesztő mennyiségű élelmiszer végzi a szemétben: az arány egyharmad körüli mindenütt. Az okok és a „kibocsátó források” országonként, kultúránként eltérnek, de az arány mégis hatalmas. Nyilván a fejlettebb országokban a fogyasztók is felelősek, de például Indiában a feldolgozóiparban keletkezik a hulladék nagy része a korszerűtlen, eléggé szervezetlen folyamatok miatt. Magyarországnál maradva: fontos programot indítottunk az ügy érdekében.
– Éspedig?
– A hazai kiskereskedelemben 18 százalékos piaci résszel bíró szereplőként úgy gondoljuk, felelősségünk van az élelmiszer-pazarlás visszaszorításában. A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen 130 üzletünk adományoz napi rendszerességgel rászorulóknak már nem eladható, de még teljes mértékben egészséges és fogyasztható árukat. Ez akkor is fontos, ha tudjuk: az egyharmadnyi kidobott élelmiszernek csak pár százalékáért felelnek a hipermarketek, illetve a kisebb boltok. Nálunk viszont már ez a program is hatalmas előrelépést jelent, ezért tennünk kell, utat, példát szükséges mutatni a többi kereskedőnek s persze a vásárlóknak is.
NÉVJEGY
1996-ban marketingesként csatlakozott a Tescóhoz és gyorsan tovább is lépett a beszerzői csapatba, ahol később a baromfi és vörös hús kategória igazgatójává nevezték ki
Nagy-britanniai tapasztalatait jól kiegészítette az, hogy három éven keresztül a cseh és a szlovák kereskedelmi igazgatói munkakört töltötte be
Ezután visszatért a szigetországba és segített a Group Food rendszer létrehozásában, irányította a regionális friss áruk és a Tesco márka alatt kínált termékek beszerzését, kereskedését
2017 áprilisában nevezték ki a Tesco Európa CEO-jának, egyúttal tagja a cégcsoport igazgatótanácsának
Borítófotó: Kőhalmi Péter
