Lendületben a fatelepítések

Való Világ
Országos fásítási program indulhat a falvakban és a városokban egyaránt – mondja Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára.

– Februári államtitkári kinevezése előtt csaknem húsz éven keresztül volt a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. Államtitkári felkérésekor mennyit gondolkodott a válaszon?

– Harminchét éven keresztül dolgoztam a főváros környéki parkerdőkben, ebből húsz esztendőn át vezérigazgatóként. Ez a szakmai munka és tapasztalat alapozta meg a mostani feladatvállalásomat is. Megtisztelő, hogy szükség van erre a szaktudásra az ágazat irányításában. Éppen ezért a hivatását szerető és komolyan vevő ember nem mondhat nemet egy ilyen felkérésre. A Pilisben erdészként dolgozni küldetés. Gazdag természeti és kulturális örökséget kezelünk itt, s nem kérdés, hogy a fenntarthatóság szempontjai határozzák meg a tevékenységünket. Ezt a szemléletet hozom magammal az államigazgatásba is.

– Mit tapasztalt, nagyon eltér az igazgatási szemlélet a szakmai gyakorlattól?

– A Földügyekért Felelős Államtitkárság szervezetében ötvöződnek a legfontosabb természeti értékeink kezelésével kapcsolatos feladatok. A termőfölddel, a magyar erdő-, vad- és hal-állo-mánnyal történő gazdálkodás csak hosszú távon gondolkodva képzelhető el, ami egybecseng az erdész szakmából hozott gondolatvilággal. Fontosnak tartom, hogy szoros kapcsolat legyen a minisztérium és az általa irányított gazdálkodó szervezetek, például az állami erdőgazdaságok között, s megértsük a magán-erdőgazdálkodás problémáit és lehetőségeit is. Ezt a kölcsönös megértést biztosítja az erdészeti szakmából a tárca szervezetébe érkezett szakemberek munkája. Tovább kell erősítenünk a természetvédelmi és az erdőgazdálkodó szervezetek közötti együttműködést is, hiszen ugyanúgy a természetet, valamint annak védelmét szolgáljuk, az erdőket, a vizeket, a védett és nem védett élőlényeket.

– Pedig történtek nézeteltérések a napokban is. Szakemberként, illetve a bükki fakitermelése miatt az egyik zöldszervezet által kritizált állami erdészet feletteseként mit szól a történtekhez?

– A védett erdők kezelése az erdészeti és a természetvédelmi szervezetek közötti szakmai konszenzuson alapul. Mindkét területen kiváló szakemberek dolgoznak, akik hosszú távon gondolkodva, helyben meg tudják oldani azt a nem könnyű feladatot, amelyet a változó klimatikus viszonyok közepette az elődeink által nevelt erdőállományok fenntartása jelent. A magyar erdészetnek és természetvédelemnek volt egy kiváló egyénisége az 1920–30-as években, akinek a munkássága napjainkig példaként szolgál a szakembereknek: Kaán Károly. Trianon után ő volt az, aki talpra állította a magyar erdőgazdálkodást, fásítási programba kezdett, amelynek az eredményeként az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta az erdőterületét. Csak a rendszerváltozás óta kétszázezer hektár új erdő telepítésére került sor, és külön öröm, hogy szinte teljes egészében magánterületeken. Hiszen az állami erdőgazdaságok kevés fátlan, erdőtelepítésre alkalmas területet kezelnek. Kaán Károly a magyar természetvédelem megalapozója, az első természetvédelmi jogszabály létrehozója, nem mellesleg a természetjárás egyik kimagasló személyisége, a „természetjárás” szó megalkotója volt. Az ő emblematikus személyisége is jelzi, hogy a magyar erdőgazdálkodás és természetvédelem ugyanabból a szellemiségből táplálkozik.

– Mégis, a bükki történet nem így jött át a sajtón keresztül.

– Sajnos mindig vannak olyan szervezetek, amelyek egy-egy szakmai konszenzussal nem értenek egyet, és a megoldást nem az arra hivatott szakmai fórumokon, hanem másutt keresik. A laikusok számára elrettentően hangozhat az, hogy a 150-180 év fölötti erdők aránya csak ezrelékekben mérhető. Viszont ha az összes erdőből levonjuk az ilyen kort eleve meg nem élő kultúrerdőket, például a nemesnyárfajták vagy az akácfajok területét, s csak a tényleg hosszú ideig élő tölgyeseket és bükkösöket vizsgáljuk, akkor máris 2,5 százalék az idős erdők aránya, ami a korösszetételt tekintve nem rossz mutató. Ráadásul az erdők koreloszlása folyamatosan változik, a felső határ egyre magasabbra tolódik. Ez a folyamat már a második világháborút követő talpra állás után beindult. Tehát az idős erdők aránya állandóan nő a tudatos szakmai célok és a folyamatos szemléletváltozás miatt, amiben éppen a Kaán Károly által megfogalmazott természetvédelmi szempontok is szerepet játszanak.

– A szaktárcánál már tavaly szó volt arról, hogy elkezdődik majd az osztatlan közös tulajdonú területek megszüntetése. Felajánlás esetén állami kézbe vehetik ezeket a földeket, amelyeket összevonás után akár értékesíthetnek is. Hol tart a munka, illetve mikor lesz naprakész földnyilvántartás?

– Magam is megdöbbentem azzal szembesülve, hogy 4,6 millió „ügy” kapcsán – egy tulajdonosnak több érintettsége is lehet – közel egymillió földrészlet és 2,4 millió hektár föld van osztatlan közös tulajdonban. Ez a 2,4 millió hektár szinte gúzsba van kötve, nehéz hozzájutni az uniós támogatásokhoz, a birtokosok közötti egyetértés hiányában akadoznak a fejlesztések, nincsenek kihasználva az ebben rejlő lehetőségek. Van olyan földrészlet, ahol egy tulajdonos mondjuk kilenc négyzetmétert birtokol, tehát akkorka területet, hogy megfordulni se nagyon tud rajta. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének irányába már az elmúlt években is nagyon komoly lépések történtek. Az események pedig a július 1-jétől elinduló Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával és a birtokrendezési törvény elfogadásával – ez az idén várható – lényegesen fel fognak gyorsulni. Ennek egyik fontos eleme, hogy a földhivatali nyilvántartásokat megtisztítsuk. Ki kell szűrni például az olyan helyzeteket, hogy a nyilvántartásokban 130-140 éves tulajdonosok szerepelnek, mert ilyen példák is előfordulnak. Amennyiben a leszármazottak nem fellelhetők, bizonyos területek állami tulajdonba is kerülhetnek majd. Mindazonáltal ez egy hosszú folyamat, ám minden rendelkezésre fog állni ahhoz, hogy elkezdjük megoldani ezt a feladatot.

 – Az Országos Erdő Tanács ülésén tájékoztatott arról, hogy az Agrárminisztérium elkezdte kidolgozni az országos fásítási programot. Mi lesz ez?

– Nem véletlenül említettem korábban Kaán Károly nevét, mivel róla neveztük el a fásítási programot. Ez többek között erdőtelepítést jelentene, tehát olyan földekre – például katonai vagy mezőgazdasági szempontból csak nehezen művelhető területekre – telepítenénk erdőt, ahol eddig még nem volt. Idesoroljuk továbbá a mezővédő erdősávok létrehozását vagy az autóutak mellett történő fatelepítést, az önkormányzati területek, intézmények fásítását is. Az első lépés, hogy a szükséges facsemete-mennyiség is rendelkezésre álljon. Ezért nagyon fontos a csemetetermelők megerősítése jogszabályi háttérrel és a pályázati lehetőségek biztosításával, hogy a minőségi szaporítóanyag hiánya ne jelentsen majd akadályt. Szükséges az erdőtelepítések után járó támogatásokat is megnövelni úgy, hogy a gazdáknak a földalapú finanszírozással szemben alternatívát jelentsen.

– Az idén hatezer hektár erdő telepítésére lesz támogatás, az említett fásítási program mellett pedig az erdőterületek növeléséhez mintaprogramokat is indít az Agrárminisztérium. Utóbbiakról mit lehet tudni?

– Az említett hatezer hektár telepítése magánerdőkben, uniós forrásból történik. Minden fórumon arra biztatjuk a gazdákat, hogy az elnyert összegeket használják fel, és valósítsák meg az erdősítéseket. A mintaprogramok elsősorban az állami erdőgazdaságoknál indulnak. Országszerte folynak az ehhez szükséges talajvizsgálatok, az engedélyek beszerzése, amelyek alapján a következő ültetési időszakban további több száz hektárral gyarapodhat a magyar erdők területe.

 

NÉVJEGY

1958-ban, Balassagyarmaton született.

1978-tól az Országos Erdészeti Egyesület tagja, 1982-ben végzett okleveles erdőmérnökként a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán.

1982 és 1993 között a Pilisi Parkerdő Zrt. Szentendrei Erdészetének a műszaki vezetője, 1993–99-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke, 2000. márciustól májusig az Ipoly Erdő Zrt. pályázati tanácsadója, 2000. május 23-tól a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója volt.

2002-ben a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen vállalatgazdasági szakmérnök végzettséget szerzett.

2006-ban Pro Silva Hungariae díjat kapott.

2010-től az Országos Erdészeti Egyesület elnöke.

2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

2013–15-ben az Országos Erdő Tanács elnöke volt.

2019. február 18-tól az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára.

Nős, három gyermek édesapja.