A látássérülteket segítő eszközök folyamatosan fejlődnek, így mára indokolttá vált a Braille-nyomtató, valamint a Braille-kijelző 5 százalékos áfakulcs alá sorolása. Egy az ENSZ fehér bot világnapján benyújtott törvényjavaslat alapján 2018. január 1-jétől a Magyarországon élő kilencezer vak, több mint 73 ezer gyengénlátó és a mintegy háromezer siketvak számára óriási segítség lesz, hogy a számukra az újság- és könyvolvasást lehetővé tevő eszközöket elviekben húszszázalékos kedvezménnyel vásárolhatják majd meg.
Az európai összehasonlításban és világszinten is magasnak számító 27 százalékos áfát 2012-ben vezették be nálunk. Szakértők szerint helyes adópolitikai megközelítés a kedvezményes adókulcsok kiterjesztése, hiszen ezek az intézkedések az ország versenyképességét javítják. Az áfacsökkentésnek mindig soktényezős célja van – magyarázta a Figyelőnek Varga Szabolcs adószakértő, a PwC Magyarország menedzsere. „Egyrészt az alacsonyabb áfatartalom a feketegazdaság visszaszorítását célozza, hiszen alacsony szintű forgalmi adónál már nem éri meg fiktív számlákkal a visszaigénylésben gondolkodni, így kevesebb szerencsevadász cég érkezik az országba. Másrészt csökkenhet az import, s ezzel párhuzamosan erősödhet a magyar vállalkozások versenyképessége; nem beszélve a várható forgalomnövekedésről” – sorolta a kedvező hatásokat.
MÁSODIK LÉPCSŐ
Már a második lépcsőfokot ugorja lefelé 2018. január 1-jén az étkezőhelyi vendéglátásban az ételek és a helyben készített nem alkoholtartalmú italok forgalmi adója: az idei 18-ról 5 százalékra csökken. Szakértők szerint a fogyasztók számára ez a mozgás már érzékelhető lesz.
Mint Varga Szabolcs megemlítette, a vendéglátás áfájának a témájában a kezdeti bizonytalanság is szűnni látszik, a NAV több tájékoztató anyagot adott ki. Ugyanígy két lépésben történik az internet forgalmi adójának a mérséklése is, az idén 18, jövőre öt százalékra. Ha az átlagos fogyasztói kosárban megjelenő termékeket nézzük, akkor januártól kedvezményes, 5 százalékos kulcsot kap a fogyasztásra szánt hal, valamint a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeinek és belsőségei-nek az adómértéke. „A további tervek között szerepelhet hosszabb távon a tartós tej, a kenyér, a pékáru és más alapvető élelmiszerek terheinek a csökkentése, azonban erre először meg kell találni a megfelelő költségvetési forrást – fejtette ki Varga Szabolcs. – A Braille-kijelző áfájának a mérséklése valószínűleg nem jár jelentős költségvetési kiadással, de a rászorulóknak komoly segítséget jelent. Az igazság az, hogy mindig többféle ötlet merül fel arra vonatkozóan, mely termékkörnek az áfáját kellene csökkenteni; ennek egy része stratégiába ágyazottan valósulhat meg.” „Tudomásunk van több olyan kezdeményezésről, amely további adómérséklésekre irányul a közeljövőben” – árulta el lapunknak Barta Bence, az EY adótanácsadó szenior menedzsere.
„RÁÜLŐK”
Barta Bence szerint a közelmúltban végrehajtott adócsökkentések esetében nemegyszer előfordult, hogy a vállalkozások egyszerűen „ráültek” az adótartalom-mérséklés során elért nyereségre, és nem szállították le a fogyasztói árakat.
„Az áfa ráadásul egységesen adóztatja meg az alacsony és a magas jövedelműeket. Aki kenyeret és tejet vásárol a boltban, ugyanannyi forgalmi adót fizet ki, mindegy, hogy minimálbéren él vagy jelentős jövedelme van. Így amennyiben lehetőség van rá, a szociálpolitikai jellegű adókedvezményeket más adónemekben lenne indokolt érvényesíteni, különösen, ha folytatódik az a trend, hogy az intézkedések nem mindig eredményeznek árcsökkentést” – világított rá az EY adószakértője.
A mezőgazdasági termékek területén elsőként 2014-ben mérsékelték az általános forgalmi adót Magyarországon, a sertéságazat támogatására. „A logika az volt, hogy elsőként a termelői oldalon segítsen a kormány az élő sertés, félsertés áfájának öt százalékra zsugorításával – mondta Varga Szabolcs –, hiszen akkoriban ez a szektor elég nagy bajban volt, ráadásul a feketegazdaság becsült aránya is 20-40 százalék körül mozgott.” Végül a döntést igazolták a számítások – többmilliárdos plusz keletkezett az ágazatban a bevallott áfa egyenlege szerint az előző évi adatokhoz képest, azaz látszott a piac-fehérítő hatás. „A költségvetési kockázat elkerülésére voltak próbálkozások a fordított adózás bevezetésével, például a sertés és a cukor vonatkozásában, azonban ezeket a kezdeményezéseket az unió rendre elutasította” – tette hozzá a PwC adószakértője.
Azóta a kormány folyamatosan – az eredmények függvényében – emel be egy-egy újabb termékcsoportot a kedvezményes áfakörbe. A következő évben (2015) a szarvasmarha, a juh, a kecske került be – ugyancsak a vágóállat kategória szintjén – az alacsonyabb forgalmi adó alá, majd látva, hogy a program működik, 2016 januárjától a sertéstőkehús áfáját is öt százalékra csökkentették. Ez év januárjától ez a kör kibővült a friss tejjel, tojással és baromfival. „Azt, hogy milyen hosszú távon tart ki az áfacsökkentés hatása az árakban, nem lehet előre tudni, azonban hallható olyan szándék, hogy ezt ellenőrizni kívánják” – mondta Varga Szabolcs.
HÁROM UNIÓS KATEGÓRIA
Az EU-ban és a visegrádi államokban általánosságban 21 százalékos az általános forgalmi adó mértéke. Magyarországhoz ilyen szempontból a legközelebb Dánia, Horvátország és Görögország áll 25 százalékkal, a legtávolabb pedig Luxemburg, ahol a normál 17 százalékos áfakulcs alacsonyabb, mint a magyar 18-as kedvezményes ráta. Az Európai Unió három kategóriát engedélyez: a normál, a kedvezményes és a szuperkedvezményes kulcsot. A kedvezményes mindenhol az alapvető élelmiszerekre, a könyvre, a gyógyszerre, a távhő- vagy vízszolgáltatásra és hasonló termékkörökre vonatkozik. Varga Szabolcs szerint jól látszanak az adózási rendszer eltérő stratégiái. „Egyes országokban a fogyasztáshoz köthető, máshol a jövedelemhez kapcsolódó adók magasabbak. Az unió többi tagjában az alacsonyabban tartott áfa és például a Távol-Keleten több államban is 10 százalék alatti forgalmi adó jobban ösztönzi a fogyasztást. Valahol persze ebben egyensúlyt kell tartani” – mondta.
