FEJLESZTÉSI TIPPEK
A közlekedés olyan, mint a foci, mindenkinek van véleménye, mindenki ért hozzá – mondogatják a szakemberek. Mert hát nyilván mindenkinek az a dugó és az a „lassulás” fáj a legjobban, amerre nap mint nap jár. Ez eddig rendben is van, csakhogy rengeteg olyan fejlesztés és ötlet lenne, amelyhez nem kellenek százmilliárdok, csak egy kis rugalmasság, meg egy-egy belátható nagyságrendű beruházás.
Miről is beszélünk? Van például pár megaprojekt, mint például az M0-s északi félkörgyűrűje, ami sok száz milliárd forintba fáj majd, méregdrága alagutakkal, felüljárókkal, hidakkal át a budai hegyeken. Ám ez a sok-sok milliárd forint valójában a Balkán felől érkező, például román és bolgár kamionok útját rövidíti le elsősorban – magyarán: igazán nem magunknak építjük, hanem mondjuk azért, hogy az M3-as és az M1-es között 80-ról 20 kilométeresre rövidítsük le a távolságot, illetve tehermentesítsük valamelyest a budai főutakat, amelyek többségén amúgy is tilos a kamionforgalom. (Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy az M0-snál az első korai tervek egyáltalán nem számoltak azzal, hogy a pálya Budánál körbe fog érni.) Az alagutak és a viaduktok építése helyett inkább a tervszinten már létező 102-es főutat (vagy újabb nevén az R11-est) kéne megvalósítani Esztergom és Zsámbék között. Emellett már elég lenne Észak- és Nyugat-Budán a mai átmenő útvonalakat szélesíteni, a kötöttpályás közlekedést akár drasztikusabb eszközökkel (behajtási korlátozás, dugódíj, kiváló és sok P+R parkoló és hasonlók) csökkenteni. A gigászi összegekből tehát rengeteg egyszerűbb, és az itt élők számára sokkal hasznosabb fejlesztést lehetne végigvinni.
EGY KIS KREATIVITÁST!
Hogy pontosan mit? Azt hosszan-hosszan lehetne sorolni. A teljesség igénye nélkül szerkesztőségünk közös munkával összegyűjtött néhány, a főváros és környéke közlekedésének látványos javulását jelentő, esetenként már amúgy is tervben lévő apróbb bővítést, változtatást. Annak jegyében gondolkodtunk, hogy nem feltétlenül kell „ágyúval verébre” lőni, amikor a jövő közlekedési fejlesztéseit tervezzük. Egy kis forgalomszámlálás, kreativitás, a modern eszközök (például forgalomfigyelés) intenzívebb használata és a kisebb, lokális szűk keresztmetszetek azonosítása után ezek szisztematikus felszámolására lenne szükség. És persze még több biztonságos körforgalomra, akár kétsávosra is.
Szóba jöhetne például a csepeli és a szentendrei HÉV-vonalak összekötése is, párizsi mintára. Bár kérdés, hogy a keresztirányú forgalom ebben a viszonylatban mekkora.
Összegyűjtöttünk pár egyszerűbb javaslatot, amelyeket többnyire a megaprojektek árának töredékéből is meg lehetne valósítani.
GIGÁSZI KALAMAJKA
Ugyanakkor rengeteg fontos és jó fejlesztés valósult meg az elmúlt években, mint például a budai fonódó villamoshálózat, az egyes villamos meghosszabbítása, néhány P+R parkoló kialakítása, felújítása. No meg a készülő tervek között is akadnak ígéretes projektek: ilyen például a Budapest–Pozsony–Brno–Varsó gyorsvasúti összeköttetés, amely főleg a fővárosi turizmusnak fog jót tenni, akár csak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető vasútvonal kiépítése. Ez utóbbi finanszírozásába az Európai Beruházási Bank is beszállna.
A négyes metrónál viszont már sok volt a probléma, és most nem csak az anyagi természetűekre gondolunk. Ez utóbbinál a megvalósult koncepcióval is akadt gond. Miért? Mert egy 1970-es évekbeli terv úgy lett leporolva, hogy nem igazán igazították a realitásokhoz, az eltelt közel fél évszázadhoz. Így például a Fővám téren lévő megálló gyakorlatilag felesleges, hiszen mind a Gellért tértől, mind a Kálvin tértől sétatávolságra van a Fővám tér, a csarnok inkább turistalátványosság, semmint tömegek nagybevásárlásainak színtere, illetve a sűrűn járó 47-49-es villamosok is feleslegessé, pontosabban luxussá teszik a Fővám éri megállót. Helyette egyből ki lehetett volna vinni a 4-es metrót a Bosnyák térig, akár úgy, hogy a Keleti pályaudvarnál a felszínre jön és a Thököly út használatból kivont villamos sínjeinek a helyén közlekedik egy darabon. És ez csak egy kiragadott példa a sok közül.
Néha úgy tűnik, hogy a luxus és a lerobbantság egyszerre van jelen. Ennek persze oka az is, hogy az unió új beruházásokra inkább ad pénzt, mint a meglévő járműpark fenntartására, kis korszerűsítésére vagy épp apróbb projektekre.
Borítófotó: A Megyeri híd naplemente után. Biztos, hogy érdemes továbbépíteni az m0-st?
