Az 1980-as évek végén az elhagyatott domaszéki tanyasi iskolában kevesen láttak fantáziát: utolsó bérlője például rohadt káposztát tárolt az épületben. A Naturtex Kft. alapítója, Gellért Ákos többedmagával pakolta ki a savanyított zöldségeket, hogy felavathassák a cég első gyárát. A négy használt varrógép és a steppelőgép hamar munkába is állt, de saját telefonról ekkor még nem is álmodhattak: a Csongrád megyei község egyetlen készüléke a helyi vendéglő előtt állt. A nehézkes kezdés után a társaság az elmúlt 29 évben óriásira nőtt. A paplanok és párnák gyártásával foglalkozó vállalat a magyar libatoll jó hírét sikeresen szétkürtölte a világban. Mexikótól kezdve Ausztrálián át Dél-Koreáig szinte a világ minden pontjára szállítottak már. Jelenleg több mint negyven országba exportálnak, s évente mintegy 2,3 millió darab terméket állítanak elő. Tavaly a szegedi üzemük Az év gyára kitüntetést is megkapta. Ehhez hasonló sikertörténeteket Magyarországon szerencsére szép számmal találni. De vannak területek, ahol a kkv-knak még lenne mit fejlődniük, s gondok, amelyeket meg kellene oldaniuk.
A problémák közül a legfontosabb a generációváltás kérdése: elvégre itthon a vállalkozásokhoz köthető magánszemélyek közel 30 százaléka még mindig negyven feletti. Ez pedig részben annak az eredménye, hogy a legtöbb sikeres kkv-t a rendszerváltás idején hozták létre. Az alapítók nehezen akarnak lemondani pozíciójukról, viszont akárhogyan is: a következő esztendőkben kénytelenek lesznek szembenézni az öröklés kérdésével (elvégre mintegy húszezer hazai cégnek van 65 évnél idősebb vezetője). Ebben a témában követendő példa lehet az említett Naturtexé, ahol már a második generáció viszi az üzletet, az alapító idejekorán bevonta a fiait a cégügyekbe. Viszont ez a recept nem mindig működik: a kiszemelt örökösök sokszor nem kérnek a családi vállalkozásból, ezért egy külsőst kell keresni a társaság élére. A tapasztalat azonban az, hogy a kkv-k jó része már a középvezetők felhajtásánál is bajban van. A hirdetésekben rengeteg az üres buzzword: mindenhol „dinamikus” és „kreatív” embereket keresnek, de hogy mit értenek ezen, az majdhogynem cégenként változik.
A forró témák sorában ott találjuk a digitalizációt is. Jelenleg a kkv-k több mint 40 százaléka semmiféle szoftveres támogatást nem használ a vállalaton belül. Márpedig technológiai fejlesztések nélkül nehéz az élen maradni (hogy az automatizáció miként segítheti a társaságok munkáját, arról lásd e számunk Az ügyfélkezelés jövője című cikkét).
Szerencsére ezen a területen már látni a kedvező változás jeleit. A kormány ugyanis a kkv-k megsegítésére több programot is hirdetett. Például épp a napokban adták át a tököli Instrum Alkatrészgyártó és Fémipari Szolgáltató Kft.-nek a finanszírozást igazoló okiratot egy 70 millió forintos ipari digitalizációhoz köthető fejlesztési beruházás kapcsán. A kabinet a projekthez 47 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott.
A témában most van egy fontos uniós pályázat is, melynek címe: Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása. A hárommilliárd forintos vissza nem térítendő támogatási kerettel és 3,5 milliárdos kedvezményes hitelkerettel meghirdetett kiírás nyertesei a dotációt a legmodernebb informatikai, gyártástechnológiai szoftverek és eszközök beszerzésére fordíthatják. De egyelőre nincs nagy tolongás: az első hónapokban mindössze hat cég jelentkezett, holott az érintett vállalkozások – vagyis a potenciális igénylők – száma meghaladja a 13 ezret. Az Opten szakértői szerint az okokat a támogatáshoz kapcsolódó kötelező vállalások körül kell keresni. Úgy vélik, önmagában már az is elrettentő lehet, hogy a projekt hitel részére a pályázónak biztosítékot is szükséges nyújtania, ráadásul a nyerteseknek vállalniuk kellene, hogy legalább öt állandó foglalkoztatottat alkalmaznak a támogatott projekt megvalósítási helyszínén.
Szó, mi szó: a kkv-szektorban vannak még megoldásra váró kérdések, de a kis- és középvállalkozások most bizakodva néznek a jövőbe. Erről árulkodik a K&H ötszáz kkv megkérdezésén alapuló országos felmérése, amely szerint e cégek bizalmi indexe a hatpontos emelkedésnek köszönhetően nyolc ponton áll. „Az erőteljes növekedés oka, hogy a megkérdezett döntéshozók saját céges pénzügyi eredményeik alakulását és a gazdaságpolitika irányát egyaránt kedvezően ítélik meg. A szektoron belül leginkább a 300 millió forint éves árbevételt el nem érő vállalkozások körében nőtt látványosan az index értéke” – nyilatkozta az ágazat idei várakozásairól Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketing-főosztályának a vezetője.
Borítófotó: A Naturtex szegedi telepe. Az ügyes generációváltásnak hála megtollasodtak
