Csak kapkodjuk a fejünket, ahogy egymást érik a kisebb-nagyobb gazdasági bejelentések a kínai–magyar projektekről. Mégis talán a legfontosabb dologról viszonylag kevés szó esik, legalábbis a konkrétumok szintjén. Mégpedig arról a fontos gazdasági-logisztikai szerepről, amelyet Magyarország az új világhatalom, Kína stratégiájában betölt egy jó ideje, és a távol-keleti óriás erősödésével még inkább betölt a jövőben.
JÓ HELYEN VAGYUNK
Annyit persze jól tudunk, hogy szerencsére nagyon előnyös a földrajzi helyzetünk. Az ázsiai országból nézve ugyanis a fejlett Európa kapuja vagyunk. Olyan messziről pedig egész Nyugat-Európa „csak egy távoli földrész” egyik – igaz, gazdagabbik – fele. Oda viszont mi lehetünk a belépési pont, és mint tudjuk, hasonló helyeken sok minden történt már a középkorban is. Ha más nem, vámot szedtek…
Persze a díszletek pár száz év alatt átalakultak, de a lényeg ma is ugyanaz: egy új világhatalom felemelkedésének erősen felfelé ívelő szakaszában vagyunk. Nagyon leegyszerűsítve: az elkényelmesedő nyugati civilizáció a „macerásabb” és környezetszennyezőbb termelőtevékenységek nagy részét az elmúlt évtizedekben egyszerűen kitelepítette Kínába. Ez az igen előrelátóan irányított nagyhatalom pedig a világ termelésének a központjává vált. Áruik nélkül ma már nemcsak a kényelmünk, de a napi megélhetésünk is veszélybe kerülne. Épületeink gépészete, áruházaink választéka, járműveink alkatrészei elképesztően nagy arányban onnan érkeznek. Ám a termékek folyamatos és egyre növekvő áramlása szempontjából szerencsére kitűnő helyen vagyunk.
A logisztikai előnyeinket eddig jól kihasználtuk, de a jövőben még jobban oda kell figyelnünk ezekre. Ezzel összhangban nyilatkozott a magyar külgazdasági és külügyminiszter is, aki a minap az M1 csatornán azt mondta: Kína gazdasági növekedéséből hazánk eddig is komolyan profitált, s az elkövetkező időszakban még több haszna lesz belőle, mert mindez munkahelyeket, fejlesztéseket jelent. Szijjártó Péter szerint a régióban a távol-keleti óriás felé irányuló magyar export a legnagyobb, a hazai kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi (mintegy 600 milliárd forint) volt ebben a relációban. Ezt a pénzt a magyar vállalatok munkahelyek létrehozására, béremelésre vagy fejlesztésekre tudták fordítani.
DÉLRŐL JÖNNEK
Eközben 4,2 milliárd dollárnyi (nagyjából 1100 milliárd forint) kínai befektetés jelent meg nálunk. A legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyar emberek ezreinek adnak munkát – hangsúlyozta a tárcavezető.
A Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról azt mondta: Kína az árucikkei egy részét szárazföldön, míg más részét tengeren juttatja el Európába. A tengeri útvonal végpontja döntően a görögországi Pireusz kikötője, amelynek a konténerforgalma egyetlen év alatt hárommillióról ötmillióra nőtt. A kérdés az, hogy az egyre növekvő kínai árumennyiség milyen irányban jut el Nyugat-Európába. Ha Magyarországon keresztül, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent.
De van itt egy másik fontos fejlemény is. Ahogy a múlt heti számunkban már megemlítettük: vegyesvállalatot hoz létre a Magyar Posta Zrt. két kínai logisztikai társasággal közösen. Az erről szóló megállapodást a felek november 27-én írták alá a kínai–kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán. Ennek a hírnek a jelentősége jóval nagyobb, mint azt első hallásra gondolnánk. Hogy miért? Nos, ebben a közös cégben a Magyar Posta Zrt.-nek és a sanghaji székhelyű ZTO Expressnek 35-35, a Ningbo Talents IT Co. Ltd.-nek pedig 30 százalékos részesedése lesz. Na már most, a ZTO Express a küldeményvolumen alapján a második, az árbevétel alapján pedig vezető szereplő a kínai CEP- (futár, expressz, csomag) piacon. A múlt évben az összes küldemény 14 százalékát ez a cég szállította Kínába, olyan társaságokkal működve együtt, mint például az Alibaba vagy a JD.com.
JELENTŐŐS SZEREPÜNK VAN ÉS LESZ
Konkrétan a ZTO Express a világ legnagyobb e-kereskedőjének, a kínai Alibaba-csoportnak a legfontosabb partnere, és maga is 1,5 milliárd dolláros (közel 400 milliárd forint) amerikai tőkebevonást hajtott végre egy éve, főként a nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása érdekében. (Az Alibaba a történelem legnagyobb, 25 milliárd dolláros kínai kibocsátását abszolválta New Yorkban 2014 szeptemberében.) Arról nem szivárgott ki információ, hogy a fent említett vegyesvállalatnak lesz-e szerepe a korábban tervezett nagy régiós Alibaba logisztikai központ működtetésében. Mint többször írtunk róla, ezért a hatalmas elosztóbázisért igen kemény térségbeli küzdelem folyik. Például Horvátországban, Zadar mellett kínáltak egy több száz hektáros, zöldmezős területet Jack Ma cégcsoportjának.
Azonban remélhetőleg a ZTO sikereket ér el nálunk, ami – már csak a logisztikai társaság alibabás beágyazottsága miatt is – megnyithatja a lehetőségét annak, hogy az e-kereskedelmi óriás itt nyisson hatalmas raktárbázist. Ez valószínűleg az Amazon.com pozsonyi bázisánál is jelentősebb létesítmény lenne, és nagy fegyvertényt jelentene a logisztikai központ szerepért vívott régiós harcban. A jelek szerint egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy ez a beruházás nálunk valósuljon meg.
AZ ALIBABA SZÁMOKBAN
A fekete péntek kínai adaptációja szinglik napja néven létezik: ezen alkalommal az Alibaba-csoport az idén 40 százalékkal több értékesítést bonyolított le, mint tavaly. Méghozzá 25,3 milliárd dollár, azaz közel 6700 milliárd forint értékben! (Ez majdnem a duplája a teljes amerikai költéseknek, ha csak a 2016-os tengeren–
túli online fekete pénteket nézzük.)
A 23,8 milliárd dolláros árbevételű kínai e-kereskedő, az Alibaba Group világszerte átszámítva 4000 milliárd forintos raktár–
fejlesztést jelentett be 2022-ig. Az egyik óriási raktárközpontért mi is versenyben vagyunk – ennek előképe is lehet akár a friss vegyesvállalat, a Chinese-European Supply Chain Zrt.
Az Alibaba éves forgalma még csak a 18 százaléka az Amazon.com mintegy 136 milliárd dolláros bevételének. Viszont a New York-i tőzsdén a kínai óriást ma-ga-sabbra értékelik, mint az amerikai Walmart üzletláncot.
A társaság többséget szerzett Kína egyik legnagyobb logisztikai óriásában, a mind-
össze négy éve alapított Cainiaóban, amely egyetlen napon 57 millió csomagot szállít ki!
MIRE KÉSZÜL AZ ALIBABA?
Pár napja került napvilágra, hogy nem csak a logisztikai lehetőségeit bővíti a kínai mamut. Hagyományos boltokba is benyomulna az Alibaba: közel 3 milliárd dollárt fektetne Kína legnagyobb hipermarket-üzemeltető cégébe, a Sun Art Retailbe, hogy a fizikai kereskedelmi egységek forgalmát is fellendítse. Az óriásvállalat emellett digitális eszközökkel a vásárlók szokásait és preferenciáit vizsgálná a hagyományos kereskedelemben, amely az eladások 85 százalékát teszi ki az országban. A valódi üzletek még mindig központi elemei a vásárlásnak, épp ezért kellene ezt a szegmenst is fejleszteni a kornak megfelelően – mondta Daniel Zhang, az Alibaba elnök-vezérigazgatója. Az Auchan SA és az Alibaba egyaránt 36 százalékos részesedést vásárolna a Sun Artban, míg a Ruentex 5 százalék alatti részesedést szerezne a cégben. Az Alibaba több mint 9 milliárd dollárt fordított fizikai értékesítési pontok létrehozására, és számos személyzet nélkül működő vegyesboltot, kávézót nyitott 2015 óta. A korábbi hírek szerint a társaság komoly összegeket fektetett kutatás-fejlesztésbe, az új kutatóközpontokban mesterséges intelligencia fejlesztésével, kvantumszámítással és fintech megoldásokkal foglalkoznak.
Borítófotó: Hoszteszek a Tienanmen téren. A kínai gazdasági csodának mi is örülhetünk (Thomas Peter / Reuters)
