Amikor a nyolcvanas években az amerikai Bell laboratóriumban sikerült kifejleszteni a lítiumion-akkumulátorok használható verzióját, a hozzáértők már sejtették, hogy nagyon fontos találmány született.
Az extrakönnyű, de annál nagyobb kapacitású áramtároló azóta fényes pályát futott be. Ott van a mobiltelefonokban, a laptopokban, de egyre több szolgál belőlük az elektromos autókban és a házi akkumulátorokban.
Ezt a piacot eddig a japán és dél-koreai gyártók uralták. Ma a Panasonicé az első hely, ők a Tesla beszállítói is egyben. Elon Musk pedig tett róla, hogy gigászi akkumulátorgyára, a Gigafactory már akkor beszédtéma legyen, mikor még csak látványterven létezett. Az adókedvezmények formájában dollármilliárdokkal támogatott Tesla nevét elektromos sportautóiról hamar megismerte a világ, de vajon ki hallott már a CATL-ről? Pedig könnyen lehet, hogy a Contemporary Amperex Technology Ltd. néhány éven belül korunk egyik legfontosabb technológiájának első számú gyártójává lép elő.
A kínai vállalat főhadiszállása Ningtö városában áll, és az üzem tavaly 7,6 gigawattóra összteljesítményben gyártott akkumulátorokat. Összehasonlításként: a nevadai Tesla Gigafactory 1 teljes kapacitását 35 gigawattórásra tervezik.
Koncentrálódó piac
Ezt elméletben jövőre éri el, de a kínaiak ennél hajszálnyival merészebb célt tűztek ki: a gyáraik össztermelését 2020-ra 121 gigawattórásra lőtték be. Ezek közül a CATL játszaná a vezető szerepet, egymaga többet termelne, mint a Gigafactory. A vállalat vezetése abban hisz, hogy tíz éven belül tíz gyártó marad csak az akkumulátorpiacon, és a legnagyobb három jegyzi majd a termelés 60 százalékát. Lítiumion-telepekre pedig várhatóan akkora igény lesz, hogy nincs az a gyártókapacitás, amely kihasználatlanul maradna. Erről főként az elektromos autózás tehet, egy Teslában például annyi akkumulátor dolgozik, mint ezer laptopban.
Peking minden döntése arról árulkodik, hogy elsőrendű célként tekintenek ennek a piacnak a meghódítására. Az elektromos közlekedés jelentős állami támogatást élvez, a külföldi riválisokat pedig gyakorlatilag kizárják a belpiacról. Az államvezetés kijelölte: 2020-ig a közlekedési akkumulátorokat gyártó cégeknek meg kell duplázniuk a kapacitásukat.
A Goldman Sachs befektetési bank egy elemzése azt jósolja, hogy 2025-re 40 milliárd dolláros piac lesz az elektromos autóké, amelyet Kína ural majd. Az ázsiai ország útjain ma egymillió e-jármű közlekedik, ezt 2020-ig szeretnék megötszörözni.
Töretlen magabiztossággal
Kína a napelemekkel egyszer már megvalósította ezt a bravúrt; tíz év alatt sikerült a fejlesztésekkel és a tömeggyártással 70 százalékkal levinni az árakat. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bár mennyiségben ott vannak az élmezőnyben, de minőségben, azaz a telepek teljesítményében még elmaradnak a japán és dél-koreai vetélytársaktól.
Magabiztosságuk viszont töretlen; a kínai vállalatok ezért ádáz harcot vívnak a szűkös lítiumforrások megszerzéséért, hogy mire műszakilag is beérik az élmezőnyt, nyersanyagban már ne legyen hiány.
