Ki mire költi a 2 százalékot?

Való Világ
Az európai tagországok jó része nem teljesíti a védelmi kiadási-beszerzési elvárásokat.

Nincs ingyenebéd – ahogy ingyenes biztonság sincs. Washington elvárja az észak-atlanti szervezet tagjaitól, hogy valóban a GDP-jük 2 százalékát költsék védelemre. A 28 állam közül jelenleg az Egyesült Államok, Görögország, Nagy-Britannia, Észtország, Lengyelország és Franciaország teljesíti ezt az elvárást. Az USA bruttó gazdasági össztermékének a 3,4 százalékát költi védelemre. A NATO-hoz tartozó európai országoknál ez a szám csupán 1,5, így az összes tagállam átlaga 2,4 százalék. 

Akik vesznek és akik nem

Ha azt nézzük, hogy ki mire fordítja ezt a pénzt, akkor szintén kiábrándító kép tárul elénk. Az elvárás szerint a kiadások 20 százalékát kellene új felszerelésekre költeni, ám ezt nagyjából ugyanazon országok teljesítik. Itt is kitűnik az Égei-tenger túloldalán lévő Törökországgal fegyverkezési versenyt folytató Görögország, amely a gyakorlati államcsőd ellenére amerikai vadászgépeket, orosz légelhárító rakétákat, német tengeralattjárókat és francia fregattokat vásárol. 

Az orosz fenyegetéstől félő három balti állam és Lengyelország is mélyen a zsebébe nyúl. Varsó már korábban vásárolt 8 Patriot rakétarendszert és 50 harci helikoptert. Az előző kormány által eredetileg az Airbustól 3 milliárd euróért rendelt H–225 Caracal típus helyett az új kabinet inkább az amerikai Lockheed Martin Black Hawkjait választja. Lengyelország ezzel a döntéssel politikailag közelebb kerül Washingtonhoz, ám elesik az Airbus által offset üzletként beígért beszállítói megbízásoktól.

A német hadseregre is ráférne a fejlesztés, ott a mostani évi 30 milliárd eurót kellene idővel megduplázni. A melegben pontatlanná váló G36-os gépkarabély vagy a tengeri bevetésre alkalmatlan MH–90-es haditengerészeti helikopter csak a jéghegy csúcsa. A katonák leromlott kaszárnyákról és hiányzó éjjellátó készülékekről is panaszkodnak. Ebből is látszik, hogy a védelmi kiadások zöme bérköltségre és üzemeltetésre megy, nem csoda, ha egy kaszárnya bezárása helyben kisebb gazdasági és politikai földrengést okoz.

Előbb a politika!

A Trump elnök által támasztott elvárás teljesülését a közös európai hadsereg felmelegített ötlete is segítheti, ami alatt mindenki mást ért. A cégfúziókban gondolkodó német és francia fegyverkonszernek új „saját” piacot remélnek. Hasonlóan gondolkodik Magyarország is, amely a 2012 elején elfogadott Hadik-tervvel mentené meg a magyar hadiipar életképes részét.

Az európai hadsereget Lengyelország, a balti és a skandináv államok az orosz fenyegetés ellensúlyozására használnák, a másik három visegrádi állam pedig az uniós határok védelmére. Ebből is látszik, hogy előbb a politikai célokat kell tisztázni, csak utána jöhetnek a megrendelések.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink