Bár 2015-ben összesen mintegy 39 milliárd forint adózás előtti eredményt produkáltak a magyarországi hitelintézetek, mindkét szemük sírt a szóban forgó esztendőben, miután a devizahitelek forintosítása s egyéb indirekt tényezők rendszerszinten százmilliárdos mínuszba fájtak a szektor egészének. Tavaly azonban soha nem látott, 456 milliárd forintos nyereséget produkáltak a bankok.
Az MNB kimutatása szerint az ágazat mérlegfőösszege 2016 utolsó negyedében 2,6 százalékkal nőtt, így az év végén 34 185,1 milliárd forintot tett ki. A bankok mérlegben szereplő kitettségeinek hitelkockázati megítélése a negyedik negyedévben tovább javult. A kilencven napon túli késedelmes hitelek aránya ebben az időszakban a háztartási szektorban 15,8-ről 12,7 százalékra, a nem pénzügyi vállalati szegmensben pedig 6,9-ről 5,4 százalékra mérséklődött – vagyis ezen a téren hatalmas az előrelépés.
Ugyanakkor Palkó István, a témával foglalkozó közgazdász szerint kimondható, hogy 2016 speciális év volt a magyar bankok számára. Visa-részesedéseik nyereséges eladása (egyszeri hatás) és a bankadó csökkenése (tartósabb hatás) mellett különösen a korábban megképzett céltartalékaik egyszeri eredményként jelentkező, nagy összegű felszabadítása növelte a profitot. Azonban a tavalyi tizennégy százalékkal szemben az idén és jövőre hat-nyolc százalékos tőkearányos megtérülés reálisabbnak tűnik. „Hogy pontosan melyik bank mennyivel járult hozzá a múlt évi rekordnyereséghez, az a következő hónapokban megjelenő éves jelentésekből derül ki” – tette hozzá a szakember, megemlítve azt is: a bevételekre sem lehet panasz, akár a kamat-, akár a jutalék- vagy éppen az osztalékbevételeket nézzük, s eközben a működési költségek csökkentek.
Egyébként az elmúlt napokban több nagybank – az MKB, a Budapest Bank és a Raiffeisen – is nyilvánosságra hozta a 2016-os évről szóló eredményszámait, amelyekből kiderült, hogy jelentős profittal zárták a múlt évet. A végső, rendszerszintű részletes számokra azonban még egy ideig várni kell.