Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy Medgyessy Péter 2002-ben, miniszterelnök-jelöltként 800 kilométernyi új autópályát ígért – kormányzati ciklusára. Rá két évre azonban kiderült – Braun Róbert egykori kommunikációért felelős helyettes államtitkár kvázi elszólásának tulajdoníthatóan –, hogy mindez blöff volt, hiszen ha egyfolytában csak sztrádaépítésen dolgoztak volna a rendelkezésre álló erőgép-kapacitások, akkor is csak évente 110 kilométernyi gyorsforgalmi út készülhetett volna el. Braun elszólása után az ellenzékben lévő Fidesz és az akkoriban regnáló MSZP között ki is tört az autópálya-háború.
Nyugtázzuk, most erről szó sincs. Sem ígéretről, sem blöffről. Ugyanakkor pár éven belül Magyarország – összevetve infrastruktúráját a kelet-közép-európai régió más államaival – sztrádanagyhatalommá válhat. Tudniillik a tervbe vett és jelenleg is zajló munkálatokkal együtt több mint kétezer kilométer fölé nő a hazai gyorsforgalmiút-hálózat teljes hossza.
Pedig akkor, amikor megtörtént az M85–M86-os szakasz átadása – mintegy 92 kilométeren Szombathely és Győr között –, sokan mérget vettek arra, hogy egy időre le is zajlott Magyarország legnagyobb infrastruktúra-fejlesztése. Ezzel szemben több száz kilométernyi gyorsforgalmi utat építenek európai uniós és hazai források felhasználásával. A kormány még tavaly ősszel döntött a 2500 milliárd forintos közútfejlesztési tervről, amelynek mintegy 60 százalékát hazai költségvetésből fedezik, és csupán 40 százaléka EU-forrás. A lényeg, hogy 2022-ig összesen mintegy 900 kilométer hosszúságú, 2×2 sávos autópálya vagy autóút épül meg, amellyel az ország gyorsforgalmiút-hálózata 30-40 százalékkal nő. Közben, ugyancsak 2022-ig, vasúthálózati fejlesztésekre további 1200 milliárd forint áll hazánk rendelkezésére, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelően korszerűsítse a pályaszerkezetet, s új mozdonyokat vásároljon.
Visszatérve a nagyszabású közútfejlesztési tervre, a szóban forgó beruházások az alábbiakat ölelik fel: a megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi hálózatba, az autóutak országhatárokig tartó szakaszainak a kivitelezése, a direkt útkapcsolatok létesítése a további fontos gazdasági térségekig.
De nézzük a részleteket, időrendi sorrendben.
Még ebben az évben átadják a forgalomnak az M30-as gyorsforgalmi út azon szakaszát, amely Tornyosnémeti és az országhatár között épül. Pontosabban: bővül 2×2 sávossá. A következő esztendő első negyedében készül el az M35-ös, ugyancsak 2×2 sávban. Ez ugyan csak egy 5,4 kilométeres szakasz, viszont a projekt részeként egy hasonló nagyságú autóút is. Várhatóan 2018 második negyedében lehet használatba venni az M85-ös Csornát elkerülő szakaszát is, amelyet a terminológia főúti visszakötésnek hív. Ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor nemsokára jól járnak a szolnokiak, a berettyóújfaluiak, valamint a nagykerekiek is. Ugyanis az M4-es autópálya és Cegléd közötti részek 2×2 sávossá bővülnek a következő esztendő végére, valamint 2019 első negyedévére, és valódi, mintegy 30 kilométeres autópályát kapnak az M4-es felújításával a Berettyóújfalu és Nagykereki között élők.
Közben régi, mintegy három évtizedes álmuk teljesül a hevesi megyeszékhelyen lakóknak is 2019–20-ra. Tudniillik autóúttal kötik be Egert a sztrádahálózatba, északi és déli oldalról, az M25-ös megépítésével.
Ugyancsak 2019-et érinti már az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakaszának a kivitelezése is. Úgy tűnik, a most zajló munkálatok közül a legizmosabb az M44-es Tiszakürt és Kondoros közötti, 2019 harmadik negyedére elkészülő szakasza lesz, amely több mint 60 kilométeres gyorsforgalmi út építését jelenti. Sokakat érint majd a 2019 végére megvalósuló, Budapest és Vác között kiépülő, mintegy 19 kilométeres etap, miután jelenleg csak 2×1 sávon lehet errefelé közlekedni, és mindössze 13 kilométer hosszan.
