– Magyarország gazdasága óriási mértékben függ az autóipartól. De kitartanak-e hazánk mellett a járműgyártó cégek?
– Tény, hogy a járműgyártás jelentős súlyt képvisel a hazai gazdaságban, hiszen az ágazat adja a magyar export húsz és a GDP öt százalékát. A járműipar termelési értéke tavaly 4100 milliárd forintra nőtt, a szektor Magyarországon működő vállalatai főként külpiacokra termelnek. Ráadásul az elmúlt években az autóipari kutatás-fejlesztésben részt vevők száma megduplázódott, a kutatásra fordított összeg pedig 20 milliárdról 40 milliárd forint fölé emelkedett. A nagy gyártó cégek beruházási tervei szerint attól nem kell tartani, hogy a következő években leállnának a fejlesztések.
– Ha már a „nagyokat” említi, nézzük a konkrétumokat!
– A négy jelentős autógyártó vállalat – az Audi, a Mercedes, az Opel és a Suzuki – csak az elmúlt esztendőben 2600 új munkahelyet hozott létre, a cégek együttesen 17 400 embert foglalkoztatnak. A Mercedes az idén bővíti a meglévő üzemét, s új gyárat is építenek, amely további 2500 főnek biztosít majd munkát. A meglévő üzem bővítése 580 millió eurós beruházással történik, az új egység pedig egymilliárdba kerül. A második gyár építése ebben az évben kezdődik meg. Ami pedig az Audi Hungariát illeti, 2018-tól a Q3-ast, 2009-től pedig a Q4-est készítik majd Győrben. Továbbá a cég bejelentette, hogy hamarosan megkezdik az e-motorok sorozatgyártását.
A múlt év végén derült ki, hogy a PSA megvásárolta az Opelt, ami természetesen a szentgotthárdi gyár jövőjét is érinti. Az Opel/Vauxhall elnök-vezérigazgatója új lehetőségként értékelte a két cég egyesítését. Ez a hazai üzemre is igaz, hiszen „benne van” a 200 ezer benzinmotor gyártásáért folyó házi versenyben. Továbbá a szentgotthárdi Flex gyárban készítik az új Insignia modell 1,5 literes turbóbenzinmotorját.
Akkor, amikor Esztergomban az első Suzuki Vitara legördült a gyártósorról, csak remélték a sikerét. Mára azonban számszerűsíthető a siker, hiszen jól fogy a modell.
– Hol tartunk a termelési volumenben?
– Összességében a magyarországi nagy autógyárakban 2017-ben több mint félmillió gépkocsi készült. Természetesen a járműipar többi szegmensében, a buszok, a vasúti kocsik, valamint a kis elektromos repülőgépek gyártásának a területén is komoly fejlesztések és jelentős kapacitásbővítő beruházások valósultak meg az elmúlt esztendőben, amelynek a hatásai a következő években mutatkoznak meg.
– Mennyire áll biztos lábakon az ágazat a világban? Lehet-e erre a szegmensre hosszabb távon építeni?
– A globális autóipar több kihívással néz szembe, mint azt sokan gondolnák. Először is a teljes részvényesi hozam (TSR) az elmúlt öt évben az átlagos gépkocsigyártó cégek esetében csak 5,5 százalékot ért el, míg az S&P 500 és a Dow Jones Industrial középértéke 14,8, illetve 10,1 százalékos volt. Másodszor pedig a befektetett tőke megtérülésével kapcsolatban is adódhat gond. Például 2016-ban a top tízes OEM-nek (Original Equipment Manufacturer – a végtermék előállítója egyenlő magával az autógyárral – a szerk.) négyszázalékos volt a tőkemegtérülési mutatója, ami alacsonynak mondható.
– Ezek szerint a befektetők inkább a gyógyszeriparba invesztálnak tőkét, mintsem a járműgyártó cégekbe?
– Globális megközelítésből viszonylag kevés győztes lesz az autóiparban a következő öt esztendőben. Azok a vállalatok emelkednek majd ki, amelyek kreatív módon használják a tőkeerőforrásaikat. Ha a technológiai kihívásokra, valamint a fejlesztésekre is kitekintünk, akkor mindenképpen elmondható: az autonóm és az elektromos meghajtású járművek fejlesztésével, gyártásával kapcsolatos eredmények olyan iparág jövőjét jelenítik meg, amely a következő évtizedekben meghatározó lesz a mindennapi életünkben.
– Ezzel át is tekertünk a technológiai változásokra: két táborra szakadtak a szakértők az elektromos, illetve a hagyományos autók jövőjét illetően. Mikorra jöhet el az igazi fordulat?
– A jelenleg futó nemzetközi pilotprojektek azt jelzik, hogy az elektromos gépkocsik már a közeljövőben egyre nagyobb számban jelenhetnek meg az utakon. A robbanásszerű elterjedés legfőbb gátja, hogy az akkumulátorfejlesztésben továbbra sem történt olyan érdemi áttörés, amely jelentősen zsugorította volna az elektromos hálózatra csatlakoztatható járművek technikai korlátait. Az autógyártó cégek részben kivárnak, részben más alternatív hajtástechnológiák fejlesztését is elkezdték. Előrejelzéseik alapján elmondható, hogy az e-hálózatra csatlakoztatható gépkocsik számában 2020 környékén lehet jelentősebb ugrás.
– Mégis: milyen jövője lehet Magyarországon a villanyautó-iparnak?
– Miként fentebb kifejtettem, az Audi az idén elkezdi az elektromos motorok gyártását. A szentgotthárdi Opel Flex gyára is jó eséllyel pályázhat házon belül az e-motorok előállítására. A Mercedes és a Suzuki terveiben szintén szerepelhetnek elképzelések az elektromos meghajtású autók magyarországi gyártására vonatkozóan, mivel mindkét cég az élen áll az autonóm, valamint az elektromos járművek fejlesztése területén. A Tesla európai gyártásának a megjelenése tartogathat még meglepetést. Biztató a Samsung gödi akkumulátorüzemének gyors megépülése és termelésbe állítása, a gyár kapacitása folyamatosan nő majd, a piaci igényeknek megfelelően.
– A járműgyártás régóta szenved a munkaerőhiánytól és a szakképzési gondoktól. Lehet rövid távon orvosolni a problémát?
– Több összetevője van a jelenlegi helyzetnek. Egyrészt valóban kevesebb szakképzett munkaerő áll rendelkezésre, mint korábban. Ennek egyik oka a közel félmillió magyar dolgozó külföldi munkavállalása. Egy másik ok a csökkenő népesség; kevesebb dolgozni képes fiatal munkaerő jelenik meg a piacon. Azonkívül nem sikerült jó válaszokat adni a fiatalok számára, hogy vonzónak találják az ipari munkahelyeket és szakmákat. Rövid távon a bérekkel lehet versenyképessé tenni a munkahelyeket. Ezekkel visszacsábíthatók a külföldön dolgozó szakemberek, illetve a rosszabbul fizető szektorokból potenciális munkaerő toborozható. Másrészt a belső mobilitás ösztönzésével lehet bátorítani a magyar munkavállalókat távolabbi foglalkoztatásra. További lehetőség külföldi dolgozók alkalmazása.
– A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ kiemelt kormányzati projekt, s már évek óta működik. Milyen terveket dédelgetnek a jövőre nézve?
– Tavaly októberben fogadta el társaságunk taggyűlése az aktualizált stratégiát és a kapcsolódó akcióterveket. Több területen szeretnénk előrelépni: a munkaerőpiac fenntarthatósága érdekében diákok „bevonzását” tűztük ki célul az ipari igényeknek megfelelő képzésekbe, valamint egységes kampányokkal a térségi felsőoktatás vonzó lehetőségeit mutatjuk majd be. Közben a munkaerő-mobilitás elősegítése kapcsán a munkásszállások számát, kapacitását kívánjuk növelni, s a szakképzésfejlesztés terén szeretnénk előrelépni.
NÉVJEGY
53 éves, két lánygyermek édesapja
Végzettség: BME (építőmérnök), London Business School – MBA
Hobbi: a futás
