A második negyedévben gazdaságunk összteljesítménye 3,5 százalékkal volt nagyobb az egy esztendővel korábbinál, s az előző negyedévhez képest 0,9-es GDP-növekedésről számolt be a KSH. Mindkét adat gyors bővülést jelez, ám az előző negyedévhez viszonyítva valamelyest lassuló gazdasági gyarapodásról árulkodik. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése alapján a statisztikai hivatal számai megfelelnek az előzetes várakozásnak, hiszen a múlt évben ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat az első negyedévinél alacsonyabb értéket. Ugyanakkor 2017 második részében az uniós támogatásoknak és az otthonteremtési program felfutásának, valamint a hatéves bérmegállapodásnak és az adócsökkentéseknek köszönhetően gyorsabb bővülésre számít a szaktárca. Így tarthatónak látják azt általuk várt 4,1 százalékos éves GDP-növekedés elérését. Összességében tehát az esztendő első részében 3,7 százalékkal hasított a magyar gazdaság. Ennél jobb első fél évre legutóbb 2014-ben volt példa, amikor is 4,2 százalékos gyarapodás volt ebben az időszakban. A GKI Gazdaságkutató témával kapcsolatos elemzése szerint a bővülés hátterében az is áll, hogy folytatódott a beruházások látványos felfutása. Tudniillik a beruházások az első negyedévi 23 után a második negyedben 27 százalékkal növekedtek. Más szakértők úgy vélekednek, hogy a gazdasági növekedés alapvető meghatározója az erős belső és külső kereslet volt a mögöttünk hagyott hat hónapban. Az idén a magyar bővülés újra érdemben meghaladja az eurózónáét. Bár Európa gazdasága sem teljesít rosszul, az év egészében 1,5–2 százalékpont között alakulhat a hazai növekedési előny.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: annak ellenére, hogy a második negyedéves ütem elmaradt az első negyedéves adattól, nem kell attól tartani, hogy a lassulás tartóssá válna, illetve elmélyülne. A GDP-növekedés részleteiben látszik, hogy az alapvető gazdasági folyamatok fokozatosan erősödnek – hangsúlyozta a közgazdász, aki szerint pozitívnak lehet megítélni a második fél év kilátásait, hiszen folytatódhat a kedvező tendencia. A növekvő reálbérek és az erősödő bizalom serkentheti a háztartások fogyasztását, az EU-ból érkező támogatások – illetve azok előfinanszírozása – felpörgethetik a beruházásokat, a felfelé ívelő EU-s konjunktúra pedig magával húzhatja a magyar exportot.
