Vagyonokért kelnek el a még ki sem bányászott lítiumszállítmányok a világpia-con. A nehezen kinyerhető és feldolgozható anyag körül rég nem látott felhajtás támadt. A lágy, fehéres színű alkálifém a jelenkor egyik legszámottevőbb technológiája, a lítiumion-akkumulátor legfontosabb alapanyaga. A telepeket a mobiltelefonok és a hordozható számítógépek mellett egyre több hordozható eszközben találjuk meg a kerékpárlámpától a drónokig.
Hogy az igények exponenciálisan nőnek, arról mégis leginkább az elektromos autózás tehet. Egy nagyobb teljesítményű modellben annyi telep dolgozik, ami ezer laptophoz vagy négyezer mobiltelefonhoz lenne elég. Az új technológiákban utazók most úgy látják: aki uralni tudja a lítiumion-piacot, az a világgazdaság meghatározó szereplője lehet a következő években, évtizedekben.
A befektetők özönlenek a területre, amelyet mások mellett Elon Musk tett igazán népszerűvé, mikor bejelentette: felépíti a világ legnagyobb akkumulátorgyárát Nevadában. Igaz, hogy azóta már a Gigafactoryt is felülmúló üzemet fejlesztenek Kínában, de a presztízst, a marketingértéket továbbra is a Tesla képviseli.
Ám a háttérben a piacot uraló japán és dél-koreai akkumulátorgyártók mellé az állami támogatásból szárnyaló kínai cégek is felzárkóznak, s próbálnak minél több lítiumot biztosítani az egekbe szökő igények kielégítésére. A geológusok szerint a lítium a világ minden táján megtalálható, de korántsem azonos formában és koncentrációban. 2016-ban Ausztráliában állították elő a legtöbbet belőle, a második legnagyobb termelő Chile és Argentína.
A legnagyobb készleteket Dél-Amerika földje rejti, az említett két állam mellett Bolívia képezi a lítiumháromszög fennmaradó csúcsát. A legtöbb nyersanyag Chilében található. A becslések szerint 2020-ig több mint ötszörösére nő a Li-ionos akkumulátort gyártók kapacitása, viszont kétséges, hogy tudnak-e eleget termelni a bányák az igények kielégítésére.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lítium egyre drágább: a fém ára 2014 óta megháromszorozódott, tavaly 60 százalékkal emelkedett. A bányák elképesztő üzleteket kötnek. Januárban egy kis ausztrál cég 78 millió dollárért adta el egyik kitermelésre váró nyugat-afrikai készletét kínai vásárlóknak, akik alig egy évvel korábban ennek töredékét fizették ki egy hasonló tételért.
Eközben a lítiumionos akkumulátorok ára zuhan, amit a gyártók azzal magyaráznak, hogy a technológia egyre hatékonyabb, így extra költségek nélkül is nagyobb teljesítményt tudnak kisajtolni egységnyi lítiumból.
Becslések szerint e fém iránti igény a 2015-ös 175 ezer tonnáról 775 ezerre nő 2025-ig, ehhez mérhető bővülés semmilyen más nyersanyag esetében nem mutatkozott az elmúlt száz évben. A jósok többsége abban is egyetért, hogy 2025-re nagyjából 100 ezer tonnás hiány lesz a lítiumpiacon.
Mások a palagáz-forradalmat hozzák fel ellenpéldaként, és azt mondják, hogy a bányaipar fel fog nőni a kihíváshoz. -Lítiumból van elég bőven, a -kitermelés módszereit kell forradalmasítani. Az -előállítást négy cég vezeti, ezek a piac 85 százalékát lefedik: az amerikai Albemarle és FMC, a chilei SQM, valamint a kínai Tianqi Lithium. Mellettük több tucat kisebb vállalat vezet lítiumprojekteket.
