Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy „ragályozóképességű”, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt az európai házi sertés és vaddisznó fogékony. Az emberre egyébként nem veszélyes kór miatt az érintett országokkal szemben jelentős bevételkiesést okozó kereskedelmi korlátozások lépnek életbe. Az ASP évek óta kering körülöttünk, most azonban bezárulni látszik a kör. „Szlovákiát és Ausztriát kivéve a környező államokban mindenütt azonosították már a betegség kórokozóját” – mondta érdeklődésünkre az országos főállatorvos. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkári posztját is betöltő Bognár Lajos hangsúlyozta, hogy a sertéspestis kapcsán most tényleg nagy a kockázat, valódi veszélyt jelent a magyar állományra.
„Románia és Ukrajna a leginkább érintett, a kór vaddisznók általi behurcolását pedig nem tudjuk megakadályozni” – tette hozzá a szakember.
A magyar sertésállományt egyre közelebbről fenyegető betegség egyrészt a ragállyal sújtott vaddisznóállományokkal való érintkezéssel terjed, másrészt a fertőzött állatokból származó hús és húskészítmények illegális forgalmával. Az emberi tevékenység révén rövid idő alatt igen nagy területek lehetnek veszélyeztetettek a vírus miatt. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az élelmiszer-hulladékkal bárhová eljuthat a kórokozó. Ez történt Csehország esetében is, ahol a kórházban dolgozó ukrán vendégmunkások lehetnek a „szemetelők”. Így alakulhatott ki egy járványgóc az ország közepén, Európa korábban érintett területeitől több száz kilométerre, minden „természetes” forrástól függetlenül.
Az afrikai sertéspestissel fertőzött első vaddisznókat a múlt év júniusának második felében fedezték fel a kelet-morvaországi Zlíni kerületben. Augusztusban a fertőzés gócpontjának számító több mint 40 négyzetkilométernyi területet 73 centiméter magas drótkerítéssel vették körbe, amelybe áramot vezettek. „Reméljük, hogy a villanykerítéssel és a további óvintézkedésekkel sikerül megakadályoznunk a sertéspestis továbbterjedését” – nyilatkozta akkor Zdeněk Hluštík, a regionális vadászszövetség elnöke. A területet drónokkal ellenőrzik. A hatóságok a térségben megszüntették az elszaporodott vaddisznók kilövésének a korlátozását, és a vadászok azóta több ezer állatot ejthettek el. Igaz, több száz vadat a szomszédos régióban lőttek le, ahol a kilövési korlátozás megszüntetéséig egyetlen esetben sem állapították meg a fertőzést.
Az ASP terjedésének a megállítására nem a vaddisznók gyérítése jelenti a megoldást, hiszen a kórokozót egyes vélemények szerint madarak is terjeszthetik – mondta a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyar vezérigazgatója. Marghescu Tamás szerint fontosabb a megfelelő higiéniai feltételek megteremtése és annak széles körű megismertetése az emberekkel.
Az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki az ASP-t. Kárpátalján, a magyar határ közelében első alkalommal 2016 decemberében jelentették az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. Ezután következett a fentebb kifejtett csehországi eset, amely után még tavaly júliusban Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban bukkant fel a kór. A magyar hatóságoknak van védelmi tervük, annak alapján korlátozzák a magánforgalmú élelmiszer-behozatalt, fokozottan ellenőrzik a határsávot és állategészségügyi képzést tartanak. Mindent megtesznek, hogy Magyarországra ne jusson el a fertőzés – mondta korábban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
Bognár Lajos is többször felhívta már a figyelmet az ASP kapcsán a megelőzés fontosságára. A betegség behurcolásának a megelőzését, megjelenésének minél korábbi észlelését, illetve a sertésállományok védelmét Magyarországon lényegében már 2014-től több intézkedés célozza. Az EU-s járványhelyzet miatt pedig a 2018. április 1-jétől 2019. március 31-ig tartó ellenőrzési időszak tervezésénél kiemelt kockázatként kezeli a hatóság az ASP-t. Így az ez évi számok meghatározásánál a sertéstartó telepek vizsgálatát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tovább fokozza. Azonkívül újabb intézkedések nyomán hamarosan átalakulnak az úgynevezett kockázati területek is – hívta fel a figyelmet a főállatorvos. A legnagyobb rizikójúak megnőnek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyében, illetve közepes kockázatúakat jelölnek ki Nógrádban, Hevesben és Békésben. Ezeken a területeken különféle intézkedések lesznek érvényben, például növelni kell a kocák és az egy év alatti vaddisznók kilövési arányát. „Fokozzuk a monitoringtevékenységet, minden elhullott vaddisznót és házi sertést be kell jelenteni; ezeket megvizsgáljuk, s pénzügyileg támogatjuk a kilövést, a gyűjtést és a megsemmisítést is. Minden kilőtt vadat vizsgálni fogunk, ahogyan ezt már most is tesszük Szabolcsban” – tette hozzá a szakember.
Amennyiben mégsem sikerülne az országhatáron kívül tartani az ASP-t, szakértői becslések szerint a magyar házisertés-állomány akár 25-30 százaléka is megfertőződhet vele. A sertéspestisben megbetegedett példányok valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött egyedek tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel szintén elhurcolhatják a kórokozót. A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszer-hulladékok által is elkaphatják a betegséget, ezért jogszabály tiltja az élelmiszer-hulladékkal való táplálást. A tilalom betartása az állományok védelmének, az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme. A prevenció érdekében a sertéstartóknak meg kell akadályozniuk, hogy a külterületen tartott disznók vadakkal érintkezzenek. A betegség vírusa igen ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Emiatt a megbetegedett állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek is nagy kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából. Épp ezért Ukrajnából (mint minden Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból) húst és húskészítményt behozni még személyes fogyasztásra is tilos.
